adósok;Nemzeti Eszközkezelő Zrt.;családi csődvédelem;devizaalapú jelzáloghitelek;Csillag Tamás;

2015-01-21 06:25:00

Jöhet a családi csődvédelem

Idén még 2500, hitelei miatt bajba jutott adós fordulhat a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-hez, hogy eladja lakását és adósságát. Az eredetileg három évre létrehozott intézmény még évekig működhet. Már a kormány előtt van a családi csődvédelem tervezete, amely az adósok szélesebb rétegének nyújtana átmeneti védelmet.

Eredeti tervek szerint a Nemzeti Eszközkezelőnek (NET) három év alatt kellett volna megszüntetni a főként devizaalapú jelzáloghitelek bedőlése miatt kialakult "lakhatási veszélyt", ugyanakkor nem tudni, még mennyi ideig marad meg az intézmény mostani feladatkörében – mondta Csillag Tamás a NET vezérigazgatója keddi háttérbeszélgetésén.

Ugyanis a megvásárolt ingatlanokat üzemeltetni kell, és jelenleg nincs más koncepció erre a feladatra - magyarázta a vezérigazgató. Az egy lehetséges opció, hogy az önkormányzatok megvásárolják a településükön található NET által kezelt ingatlanokat, viszont az erre vonatkozó jogszabály szerint ez csak akkor lehetséges, ha az összes lakást egyszerre vásárolják meg. Erre eddig még nem érkezett igény.

Az eszközkezelőt egy olyan program működtetésére hozták létre, amely a gazdasági válság miatt kiszolgáltatott helyzetbe került, eladósodott családok lakhatását hosszú távon tudja biztosítani. Az eszközkezelő megvásárolja az adósok ingatlanait az állam javára, majd kiadja azokat a volt tulajdonosoknak és más bajbajutottaknak, ezzel segítve a nehéz helyzetben élőket.

Az eredetileg devizahitelesek megsegítésére megalkotott NET „ügyfelei” között már megjelentek forinthitelesek is. Január elejétől a programban már részt vehetnek a nyugellátásban részesülők közül az özvegyi és a szülői nyugdíjat kapó hiteladósok is.

Eddig összesen mintegy 14 000 esetben kötöttek adásvételi szerződést, de 8000 szerződés még most is feldolgozásra vár, így várhatóan összesen 2500 igénylést tud még befogadni az eszközkezelő.

A NET által felvásárolt lakásokat átlagosan havi 10 000 forintért adják bérbe régi tulajdonosaiknak, de előfordul, hogy az ingatlanban lakók ezt az összeget sem tudják kifizetni, a kiszámlázott díjak 14 százaléka hiányzik most a kasszából. Ha tartósabb ideig nem fizet a bérlő, felbonthatják a szerződést és a lakó vagy távozik, vagy egy új egy évre szóló szerződést kötnek vele és vállalja, hogy egy mentorprogram részese lesz.

Az idei költségvetés szerint a NET 30,3 milliárd forintot fordít ingatlanvásárlásra, és további 10 milliárd forint maradt a múlt évről. 2015 év végére mintegy 90-95 milliárd forint lehet az eszközkezelő működésének megkezdése óta felhasznált büdzsé, amellyel csaknem 200 milliárd forint lakossági adósságot tudnak rendezni.

Újabb segítség a családoknak
A KDNP öt év ígérgetés után benyújtotta családi csődvédelemről szóló törvényjavaslatát. A bevett gyakorlat szerint a magáncsőd keretében a legtöbb esetben az adós kap egy csődgondnokot, aki az elkövetkező években irányítja a kiadásokat, a szükségesként meghatározott költségek feletti jövedelmet pedig a tartozás rendezésére fordítják.
A tervek szerint a jogszabály - az egyeztetések után - 2016 elején léphetne életbe.A törvényjavaslat benyújtásának hírére az MSZP kijelentette, hogy noha ők 2010 és 2014 között háromszor is beadták kérelmüket az adósságspirálba került családok megsegítésére a Parlamentnek, de azok még a napirendig sem jutottak el. Remélik, most a KDNP által sajátjukként benyújtott MSZP-s javaslatot már támogatni fogják a fideszes és kereszténydemokrata politikusok.