Késhet a washingtoni nagykövet kiutazása

Késhet az Orbán-kormány Washingtonba jelölt nagykövetének kiutazása, mivel még nem érkezett meg az Egyesült Államoktól az agrément, azaz a fogadó nyilatkozat. Egy tegnapi háttértájékoztatón magasrangú magyar kormányzati forrás úgy tájékoztatta az újságírókat, hogy a Szapáry Györgyöt váltó Szemerkényi Réka, Orbán Viktor eddigi nemzetbiztonsági tanácsadója egyelőre nem tud elutazni állomáshelyére.

A magyar kormány, mint a forrás elmondta, 2013-ban egy hónapon belül rábólintott a budapesti amerikai nagykövet, Colleen Bell érkezésére, Washington ugyanakkor már két hónapja nem válaszolt Szemerkényi Réka jelölésére. A Népszabadság ugyanakkor más forrásból úgy értesült, hogy a nagykövetjelölt már hónapokkal ezelőtt megkapta a jóváhagyást.

Feltűnő volt, hogy a múlt hét végén közzétett nagykövetcserék sorában a washingtoni posztot nem említették. Szemerkényit elkötelezett atlantistaként tartják számon, elismert biztonságpolitikai szakértő. A nagyköveti jelölés jegelése feltételezések szerint inkább a magyar-amerikai kapcsolatok állásával, mintsem a jelölt személyével függhet össze, ahogy az is, hogy a budapesti amerikai nagyköveti poszt több mint másfél évig üresen állt. Az új misszióvezető, Colleen Bell hétfőn érkezett meg állomáshelyére, s a tervek szerint ma adja át megbízólevelét Áder János köztársasági elnöknek.

A kormányzati háttértájékoztatón az is elhangzott, hogy rövid távon nem számítanak a magyar-amerikai viszony javulására. Elismerték azt is, hogy Washingtonnak politikai jogelméleti vitája is van a magyar kormánnyal. A Szijjártó Péternek tavalyi washingtoni látogatásán átnyújtott dokumentumból kiviláglik, hogy az Egyesült Államoknak a 2010 és 2014 között kialakított jogi és politikai rendszerrel szemben is kifogásai vannak.

Sarah Sewall amerikai külügyi államtitkár tegnap brüsszeli beszédében egyértelművé tette, a korrupció elleni harc terén sem várható változás. "Az Egyesült Államok az európai országokkal folytatott kapcsolatainak szerves részeként kezeli a korrupció elleni fellépést" - erősítette meg Sewall. Hangsúlyozta, hogy e harc fontos eszköze a beutazási tilalom is, mint rámutatott, Washington a lépéseit bizonyítékokra alapozza.

Szerző

Részleges mozgósítás Ukrajnában

Robbanás történt tegnap egy harkivi járási bíróság közelében. Az unian.ua ukrán hírportál közlése szerint a detonáció következtében tizenketten sebesültek meg, kettőjük állapota válságos. Az intézményben ezidőben folyt a törvénytelen fegyverviseléssel vádolt Mihajlo Szokolov ukrán radikális aktivista bírósági tárgyalása, melyet civil aktivisták és a szélsőjobboldali radikális, a keleti fronton harcoló önkéntesek többségét adó Jobb Szektor aktivistái elleneztek.

A robbantás után az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács információs-elemzőközpontjának hivatalos honlapján közlemény jelent meg, amelyben az áll, hogy Oroszország tovább folytatja a háborút Ukrajnával szemben, emellett pedig az ukrán állam területén terrorcselekményeket hajt végre. Ilyen, a lakosság ellen indított újabb támadás például a harkivi robbantás is. Az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat és belügyminisztérium büntetőeljárást indított az ügyben.

Oroszország erre a vádra nem reagált, de azt a hétfői kijevi bejelentést, miszerint több mint 700 orosz katona, két zászlóalj, hatolt be a kelet-ukrán térségbe hétfőn a donyecki szakadárok támogatására. Moszkva olyan ostobaságnak nevezte a bejelentést, ami reagálásra sem érdemes. Az ukrán terrorellenesnek nevezett hadművelet parancsnoksága szerint Oroszország továbbra is rendszeresen juttat át fegyvereket, beleértve a BUK típusú földi támogatású légvédelmi rendszereket is, valamint katonai erősítést, azaz zsoldosokat a szakadárok által ellenőrzött határszakaszon.

Moszkva azonban következetesen tagadja, hogy katonailag beavatkozna a szakadárok és a kijevi kormány konfliktusába. tegnap a Kreml a kelet-ukrajnai harci cselekmények kiújulását bírálta. Dmitrij Peszkov Putyin elnök szóvivője úgy nyilatkozott, hogy "a harci cselekmények minden kétséget kizáróan komolyan aláássák" az orosz, az ukrán, a francia államfő és a német kancellár tanácskozása előkészítésének eredményességét. Moszkva Kijevet vádolja a tűzszünet megsértésével és azzal, hogy újabb heves tüzérségi támadást indított a szakadárok ellen, nem kímélve a régió településeit sem.

Ukrajnában tegnap megkezdődött hivatalosan az újabb részleges katonai mozgósítás. A mozgósítás három hullámban, összesen 210 napig tart majd, és érinti Ukrajna valamennyi megyéjét és a fővárost is. A behívottak azokat a katonákat váltják fel, akik tavaly tavasz óta szolgálnak a háborús övezetben.

Szerző
Frissítve: 2015.01.20. 21:59

Japánt zsarolják

Publikálás dátuma
2015.01.21. 06:31
Abe nem zárta ki váltságdíj fizetését FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Ultimátumot adott Japánnak az Iszlám Állam (IS), 200 millió dollárt követelnek Tokiótól két japán túsz életének megmentéséért. Abe Sinzo japán kormányfő elítélte a túszejtést.

Két japán túszról készült videófelvételt mutatott be kedden az Iszlám Állam (IS). Az iraki és szíriai területen iszlamista kalifátus felállításáért harcoló dzsihadisták 200 millió dollárt követelnek a japán kormánytól a két túsz életének megmentéséért. Egy fekete maszkos alak kést tart a kezében, mellett két narancssárga lepelbe öltöztetett, térdelő túsz látható a felvételen. A terroristák 72 órás ultimátumot adtak a japán kormánynak, hogy fejezze be az IS elleni katonai akció támogatását.

A lefejezéssle fenyegetett két túsz egyike, Jukava Haruna egy védelmi cég szerződéses alkalmazottja, tavaly augusztusban rabolták el Szíriában, a másik Jogo Goto Kendzsi ismert szabadúszó újságíró, aki ugyancsak tavaly utazott Szíriába, hogy tudósítson a polgárháborúról – jelentette a Mainichi című lap az AP kairói tudósítása alapján.

Tokióban egy külügyi szóvivő a Reutersnek megerősítette, hogy tudnak a videóról, de nem kommentálták a történteket. Abe Sinzo japán kormányfő, aki közel-keleti körutat tesz, a napokban ajánlott fel 2,5 milliárd dollár segítséget a térségnek, s ezen belül 200 millió dollár nem katonai segítséget az IS ellen harcoló államoknak. Japán nem része az IS elleni koalíciónak. A japán alkotmány csak önvédelem céljára teszi lehetővé fegyveres erők bevetését.

Jeruzsálemi sajtóértekezletén a japán miniszterelnök elítélte a túszejtést, s hangsúlyozta: Tokió nem enged a terroristáknak. Abe ugyanakkor közölte, utasítást adott kormánya illetékeseinek, hogy tegyenek meg mindent a két japán túsz elengedésért. Nem zárta ki egyértelműen, hogy váltságdíjat fizetnének a túszokért.

Az IS két másik túszt is fogságban tart, John Cantlie brit fotóst, illetve egy 26 éves amerikai nőt, akinek személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra. A CNN szerint korábban is kért váltságdíjat az IS, de soha nem nyilvánosan. Tavaly augusztus óta valamennyi túszukat lefejezték, akikről hasonló videót közzétettek: John Foley és Steven Sotloff amerikai újságírót, David Haines brit segélymunkást, Alan Henning brit taxist, Peter Kassig amerikai segélymunkást.

Szerző