Előfizetés

Az öné is nőtt? Átlagkeresetek január-novemberben

Publikálás dátuma
2015.01.21. 10:17
Illusztráció/Thinkstock
Tavaly január-novemberben 2,7 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek és a családi kedvezmény nélkül számított nettó keresetek is az egy évvel korábbihoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 235 900 forint volt, a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 250 500, míg a költségvetési intézményeknél 208 900 forintot kerestek.

A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 248 000, a vállalkozásoknál 251 900, a költségvetésben dolgozóké 239 900, a non-profit szervezeteknél pedig 229 700 forint volt. A közfoglalkoztatottak átlagosan 78 100 forintot kerestek.

A közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 4,8, a vállalkozásoknál 4,4, a költségvetés területén 5,6, a nonprofit szervezeteknél 6,4 százalékkal nőttek a keresetek 2013 azonos időszakához hasonlítva. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak, 480 900 forintot értek el. Ezt az információ és kommunikáció követte 447 500 forinttal, valamint az energiaipar - villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás - 416 300 forinttal.

Legkevesebbet, 143 000 forintot a humán-egészségügyi, szociális ellátásban dolgozók kerestek; a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban 153 000 forint, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászatban 175 800 forint volt a bruttó átlagkereset. A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél foglalkoztatottak egy része, mintegy 217 ezer dolgozó kapott az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó kompenzációt január-novemberben. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan 9700, a nonprofit szervezeteknél 9400 forintot kaptak ezen a címen.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 154 500 forint, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 105 700, a szellemi foglalkozásúaké 209 100 forint volt. A családi kedvezmények tavalyi változása további 0,8 százalékpontos emelkedést eredményezett a nettó keresetek előző évi átlagához viszonyítva. Ezt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 161 300 forintra becsülhető - közölte a KSH.

A rendszeres - prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli - keresetek az átlagkeresetekkel szinte azonos mértékben változtak. A 248 300 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 2,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,0 százalék volt.

314,25 forinton szerda délelőtt a svájci frank

Szűk sávban mozgott a forint árfolyama szerda délelőtt a főbb nemzetközi devizákkal szemben a bankközi devizapiacon.

Az euró árfolyama szerda reggel hétkor 316,31 forint volt, három órával később 315,88 forintra csökkent.A dollárt reggel 273,28 forinton jegyezték, délelőtt 273,05 forinton. A svájci frankért reggel 313,26 forintot kellett adni, délelőtt tízkor 314,25 forintot.A japán jen árfolyama 2,3192 forintról 2,3160 forintra változott.

Az eurót délelőtt 1,1568 dolláron jegyezték, 0,20 százalékot erősödött a dollárral szemben.

Jöhet a családi csődvédelem

Idén még 2500, hitelei miatt bajba jutott adós fordulhat a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-hez, hogy eladja lakását és adósságát. Az eredetileg három évre létrehozott intézmény még évekig működhet. Már a kormány előtt van a családi csődvédelem tervezete, amely az adósok szélesebb rétegének nyújtana átmeneti védelmet.

Eredeti tervek szerint a Nemzeti Eszközkezelőnek (NET) három év alatt kellett volna megszüntetni a főként devizaalapú jelzáloghitelek bedőlése miatt kialakult "lakhatási veszélyt", ugyanakkor nem tudni, még mennyi ideig marad meg az intézmény mostani feladatkörében – mondta Csillag Tamás a NET vezérigazgatója keddi háttérbeszélgetésén.

Ugyanis a megvásárolt ingatlanokat üzemeltetni kell, és jelenleg nincs más koncepció erre a feladatra - magyarázta a vezérigazgató. Az egy lehetséges opció, hogy az önkormányzatok megvásárolják a településükön található NET által kezelt ingatlanokat, viszont az erre vonatkozó jogszabály szerint ez csak akkor lehetséges, ha az összes lakást egyszerre vásárolják meg. Erre eddig még nem érkezett igény.

Az eszközkezelőt egy olyan program működtetésére hozták létre, amely a gazdasági válság miatt kiszolgáltatott helyzetbe került, eladósodott családok lakhatását hosszú távon tudja biztosítani. Az eszközkezelő megvásárolja az adósok ingatlanait az állam javára, majd kiadja azokat a volt tulajdonosoknak és más bajbajutottaknak, ezzel segítve a nehéz helyzetben élőket.

Az eredetileg devizahitelesek megsegítésére megalkotott NET „ügyfelei” között már megjelentek forinthitelesek is. Január elejétől a programban már részt vehetnek a nyugellátásban részesülők közül az özvegyi és a szülői nyugdíjat kapó hiteladósok is.

Eddig összesen mintegy 14 000 esetben kötöttek adásvételi szerződést, de 8000 szerződés még most is feldolgozásra vár, így várhatóan összesen 2500 igénylést tud még befogadni az eszközkezelő.

A NET által felvásárolt lakásokat átlagosan havi 10 000 forintért adják bérbe régi tulajdonosaiknak, de előfordul, hogy az ingatlanban lakók ezt az összeget sem tudják kifizetni, a kiszámlázott díjak 14 százaléka hiányzik most a kasszából. Ha tartósabb ideig nem fizet a bérlő, felbonthatják a szerződést és a lakó vagy távozik, vagy egy új egy évre szóló szerződést kötnek vele és vállalja, hogy egy mentorprogram részese lesz.

Az idei költségvetés szerint a NET 30,3 milliárd forintot fordít ingatlanvásárlásra, és további 10 milliárd forint maradt a múlt évről. 2015 év végére mintegy 90-95 milliárd forint lehet az eszközkezelő működésének megkezdése óta felhasznált büdzsé, amellyel csaknem 200 milliárd forint lakossági adósságot tudnak rendezni.

Újabb segítség a családoknak
A KDNP öt év ígérgetés után benyújtotta családi csődvédelemről szóló törvényjavaslatát. A bevett gyakorlat szerint a magáncsőd keretében a legtöbb esetben az adós kap egy csődgondnokot, aki az elkövetkező években irányítja a kiadásokat, a szükségesként meghatározott költségek feletti jövedelmet pedig a tartozás rendezésére fordítják.
A tervek szerint a jogszabály - az egyeztetések után - 2016 elején léphetne életbe.A törvényjavaslat benyújtásának hírére az MSZP kijelentette, hogy noha ők 2010 és 2014 között háromszor is beadták kérelmüket az adósságspirálba került családok megsegítésére a Parlamentnek, de azok még a napirendig sem jutottak el. Remélik, most a KDNP által sajátjukként benyújtott MSZP-s javaslatot már támogatni fogják a fideszes és kereszténydemokrata politikusok.