Budaörs

A főváros mellett található kisváros, Budaörs megmutatta, milyen az igazi civil kurázsi. Tette ezt akkor, amikor az egész ország lázong az útdíj körüli fejetlenség és egyéb anomáliák láttán. Bejelentették: a Budaörsöt elkerülő, de még a település közigazgatási határain belül átvezetett M1-M7 autópálya közös szakasza megvilágításának feladatát - melyet eddig maradéktalanul ellátott - átadja az államnak. Lesz rá pénz bőven az útdíjból. A kormány pénzéhsége módosította a helyzetet, Budaörs pedig erre mondott nemet. A kormány részéről semmitmondó válasz érkezett. Kovács Zoltán szerint a kabinet megvizsgálja, jogszerű-e a budaörsi döntés. Mindenesetre a kisváros esete jól mutatja: bármilyen agresszív intézkedéssel szembe lehet menni, ugyanakkor ijesztő távlatokra is felhívja a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy egy adott településen belül is fizethető majd útdíj, ha felsőbb érdekek úgy kívánják. Hiszen a falvak, városok utcái is kopnak az állandó forgalomtól, ezeket az utakat is fenn kell tartani, amihez rengeteg pénz kell. És ezt a sarcot végképp nem lehet megkerülni. Eddig ez szerencsére csak rémálom a részemről, de Orbánékat ismerve és az M1-M7-t látva, én már minden eshetőségre felkészültem. Orbán az január 9-ikei szokásos pénteki nyilatkozatában az útdíjjal kapcsolatban megjegyezte, hogy most tesztelik a rendeletet a gyakorlatban és adott szűk három hetet a problémák és a díjszabással összefüggő új ötletek megvitatására, január végén pedig lezárják a témát. A pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el tipikus esete. Komolyan gondolja a kormány, hogy egy olyan összetett, bonyolult kérdéskör, mint amilyen az útdíj, valamennyi, a való életben felmerülő problémáját meg lehet részletekbe menően és kielégítő eredménnyel vitatni rövid három hét alatt? Nem hiszem.