Előfizetés

Orbán: a magyar olyan, mint a "csodazongora"

Publikálás dátuma
2015.01.21. 21:13
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a magyar kultúra napja előestéjén tartott gálakoncerten, az új magyar fejlesztésű Bog
Fontos emlékezetünkbe vésni, hogy ahogy a múltban, úgy a jelenben és a jövőben is egyedül a minden magyart egymáshoz fűző kulturális kötelék tehet bennünket erős és nagy nemzetté - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Zeneakadémia épületében.

A kormányfő a magyar kultúra napja előestéjén szervezett gálakoncert alkalmából, az új magyar fejlesztésű Bogányi-zongora bemutatóján beszélt. Úgy vélte, a magyar kultúra olyan fonál, amely egybeszövi a nemzetnek a világ különböző részeibe sodródott és szakított részeit.

Szólt arról, hogy a nagy nemzetek nemcsak kiváló gazdasági mutatókkal rendelkeznek, hanem arról is felismerhetők, hogy becsben tartják kultúrájukat, elismerik kiemelkedő művészeiket.

"Kellő szerénységgel, de büszkén mondhatjuk, hogy folytatva elődeink példamutató hagyományait, az elmúlt években a kultúra számos szentélyét építettük vagy újítottuk fel. Csak itt a fővárosban a Budapest Music Centert, a Liszt Ferenc Zeneakadémiát, az Erkel Színházat, a Pesti Vigadót és a Várkert Bazárt. A mostani ciklusban pedig hozzálátunk a múzeumi negyed építéséhez is" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a "csodazongorában" minden benne van, ami a magyarokat jellemzi: az örök vállalkozó kedv, az újító szándék, valamint a magyar lélek nyughatatlansága, amely mindig arra törekszik, hogy egyre tökéletesebbet alkosson és soha ne legyen elégedett azzal, ami éppen van. Megjegyezte: a Bogányi-zongorában benne van tíz év fáradhatatlan kitartása és szorgalma is.

"Bogányi Gergely művész úr ezt a hangszert megálmodta, meggondolta, mérlegelte és megvalósította, még akkor is, ha a kedvező szelek hosszú évekig várattak magukra. Ez a zongora eredeti alkotás, amely hangzásában és külső megjelenésében hidat épít hagyományaink és a jövő között. Méltó arra, hogy a Zeneakadémia épületében álljon, ott, ahol a világ egyik leghíresebb zongoraművésze, zeneszerzője, Liszt Ferenc alkotott" - szögezte le Orbán Viktor.

Mint mondta, bár legnagyobb tudósaink, Teller Ede, Wigner Jenő vagy Neumann János Budapesten születtek és jártak iskolába a múlt században, tudásukat valahogy mégsem Magyarországon kamatoztatták.

Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész játszik a magyar kultúra napja előestéjén tartott gálakoncerten, az új magyar fejlesztésű Bogányi-zongora bemutatóján a Zeneakadémián. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész játszik a magyar kultúra napja előestéjén tartott gálakoncerten, az új magyar fejlesztésű Bogányi-zongora bemutatóján a Zeneakadémián. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

 

"A mai nap reményeink szerint arra is bizonyíték, hogy Magyarországon ma már másként állnak a csillagok. A Bogányi Gergely, Bolega Attila, Cs. Nagy József és Üveges Péter Attila által alkotott kvartett nemcsak megálmodta, megtervezte és kivitelezte ezt a zongorát, hanem itt, Magyarországon támogatókra is talált. Miért ne hihetnénk, hogy a jövőben egyre gyakrabban lesz így?" - fogalmazott Orbán Viktor, aki azt kívánta, hogy a Bogányi-féle zongora a magyar kultúra nagykövetévé váljon a világ nagy koncerttermeiben és legyen a magyar szellem nagyszerűségének nyilvánvaló bizonyítéka.

A miniszterelnök kitért arra, hogy a tökéletes hangszer elkészítésének vágya egyidős a zene történetével. Hozzátette: amíg a fegyvereket az emberek mindig azért gyártották, hogy megvédjék magukat a körülöttük lévő világtól, addig a hangszerek elkészítése arra szolgált, hogy a legnemesebbet szólítsuk meg az emberben és a világot meg tudjuk védeni rosszabbik énünktől.

"Minden kultúra közös nyelveként a zene ma is békét teremthet a világunkban, amikor az egymás kultúrájával szembeni tiszteletlenség ismét kiásta a gyűlölet lövészárkait" - fogalmazott Orbán Viktor.

A gálakoncerten politikusok és a közélet több szereplője mellett jelen volt Schmitt Pál volt államfő és felesége, valamint Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök özvegye.

Eszenyi maradhat a Vígszínház élén

Publikálás dátuma
2015.01.21. 18:19
Eszenyi Enikő egy korábbi felvételen májusban. FOTÓ: Népszava
Egy pályázat érkezett a Vígszínház igazgatói posztjára a határidő lejártáig - közölte szerdán a Főpolgármesteri Hivatal Kommunikációs Igazgatósága. A színházat jelenleg vezető Eszenyi Enikő, aki már korábban is jelezte, hogy pályázni fog, szerdán megerősítette: beadta pályázatát.

Mint a Vígszínház honlapján olvasható, Eszenyi Enikő folytatni kívánja a megkezdett szakmai munkát, ezért újra indult a pozícióért. Új pályázatának címe: Nyitott színház 2015-2020. A Főpolgármesteri Hivatal nem nevezte meg a pályázót, mivel - mint írták - nincs hozzájáruló nyilatkozatuk ehhez.

Tájékoztatásuk szerint a szakmai bizottság munkájában az előadóművészeti törvénynek megfelelően az érintett bizottság négy, a miniszter egy, az előadóművészeti szervezet közalkalmazotti (üzemi) tanácsának egy, a reprezentatív szakszervezet egy és a munkáltatói jogkör gyakorlójának két képviselője vesz részt.

A Főpolgármesteri Hivatal közlése szerint a szakmai bizottság ülésének időpontját még nem tűzték ki. Mint írták, hozzájáruló nyilatkozat hiányában a bizottság tagjainak névsorát sem hozhatják nyilvánosságra. A Fővárosi Közgyűlés novemberi ülésén a bizottságba Hassay Zsófia és Orbán Gyöngyi képviselőket delegálta. A pályázatot a benyújtási határidőt követő harminc napon belül kell elbírálnia a szakmai bizottságnak. A munkakör betöltéséről - a bizottság véleményét is mérlegelve - a Fővárosi Közgyűlés soron következő képviselő-testületi ülésén dönt.

A kiírás szerint az ügyvezető igazgatói munkakört 2015. július 1-jétől 2020. június 30-ig töltheti be a nyertes. A Vígszínház vezetésére másfél éven belül harmadszor hirdettek pályázatot. A 2013. július 26-án kiírt első pályázatot a közgyűlés eredménytelennek nyilvánította, mert egyik pályázó sem érte el a szakmai bizottsági tagok többségének támogatását. A 2013. december 3-án, másfél éves időtartamra kiírt második pályázaton az egyedüliként induló Eszenyi Enikő nyerte el a posztot. Megbízatása 2015. június 30-ig szól.

272 milliót ér a kódfejtő dokumentum

Publikálás dátuma
2015.01.21. 17:40
Fotó: Ian Waldie/Getty Images
A várakozások szerint legalább egymillió dollárért (272 millió forint) cserél gazdát Alan Turing második világháborús brit kódfejtő kézirata a Bonhams áprilisi aukcióján New Yorkban.

A különleges dokumentum 1942-ből származik, abból az időből, mikor Turing a nácik híres, a németek által megfejthetetlennek hitt Enigma-kódjának feltörésén dolgozott a Londontól északra fekvő Bletchley Parkban. Az április 13-i aukció valószínűleg profitálni fog a Turing életét és munkásságát övező nagyfokú érdeklődésből, amely a Benedict Cumberbatch főszereplésével készült és nyolc Oscar-díjra jelölt, Kódjátszma című hollywoodi filmnek köszönhető.

A Bonhams szerint az 56 oldalas dokumentum "majdnem biztosan az egyetlen még létező Turing-kézirat, amely ilyen terjedelmű". A matematikai jelöléssekkel és a komputertudománnyal foglalkozó dokumentumot, amely "lenyűgöző betekintést nyújt egy zseni gondolkodási folyamatába", most először láthatja a nagyközönség.

Az aukciósház szerint a kézirat legkevesebb egymillió dollárért cserél gazdát a liciten. A befolyó összeg egy részét jótékonysági szervezetnek adományozzák - adta hírül a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása. Turing rakta le a modern számítástechnika alapjait, meghatározta a mesterséges intelligencia kritériumait, feltörte a német hadsereg titkos kódjait, amivel egyesek szerint milliók életét mentette meg és lerövidítette a háborút.

A matematikuszseni 1954-ben, 41 éves korában hunyt el ciánmérgezésben - öngyilkos lett -, miután az akkor Nagy-Britanniában még üldözött homoszexualitása miatt 1952-ben elítélték a "jó erkölcs megsértéséért", és gyógyszeres kasztrálásra kényszerítették. II. Erzsébet királynő 2013-ban, hat évtizeddel Turing tragikus halála után kért hivatalosan bocsánatot a kódfejtővel való bánásmódért.

A hamarosan kalapács alá kerülő kéziratot tartalmazó egyszerű jegyzetfüzetet Turing annak idején egy cambridge-i papíráruboltban vásárolta, amikor a híres King's College diákja volt. A dokumentumot, sok egyéb irattal együtt, később barátjára és matematikustársára, Robin Gandyre hagyta. A jegyzetfüzet üres oldalait Gandy naplónak használta, amelyben "halott apafiguraként" említette néhai barátját. A Bonhams szerint a dokumentumra csupán Gandy halála után bukkantak rá személyes holmijai között.