Ünnepi üléssel vigasztalja Balassagyarmatot a Fidesz

Balassagyarmaton tartja következő ülését a salgótarjáni székhelyű Nógrád Megyei Közgyűlés, amelynek székhelyét októberben a nyugat-nógrádi képviselők megpróbálták Balassagyarmatra áthelyezni. A kérdést végül a parlament rendezte törvénymódosítással.

Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), a megyei önkormányzat elnöke az MTI kérdésére elmondta: megérti, hogy Balassagyarmatnak - amely 1949-ig Nógrád megye székhelye volt - lelkileg, érzelmileg fontos ez a kérdés, egyfajta igazságtételként kezelték, ezért "az a legkevesebb, hogy gesztusokat gyakoroljunk". Egy megye van, nem osztható ketté, Balassagyarmatnak és Salgótarjánnak partnerként kell együttműködnie - fogalmazott. "Engem ez vezérel, és mindig így fogok cselekedni" - tette hozzá.

A megyei önkormányzat balassagyarmati kihelyezett ülése január 29-én lesz, a nyugat-nógrádi város emléknapján. Minden évben ezen a napon emlékeznek a megszálló csehszlovák katonaság 1919. évi kiűzésére, amely miatt a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címet adományozta Balassagyarmatnak az Országgyűlés.
Balassagyarmat a megyei közgyűlés ülését - amelyen az idei költségvetésről tárgyalnak majd - befogadta az ünnepi kísérőrendezvények sorába.

Október 22-én a salgótarjáni megyeházán tartotta alakuló ülését Nógrád megye önkormányzata, amikor a szervezeti és működési szabályzat tárgyalásakor Barna János (Fidesz-KDNP) alelnök javasolta a székhely áthelyezését, majd ezt - az újonnan megválasztott elnök tiltakozása ellenére - a többség meg is szavazta. Fideszesek, szocialisták és jobbikosok is szavaztak párttársaik ellen, aszerint, hogy a megye melyik részén élnek.

A parlament végül november 18-án úgy módosította az önkormányzati törvényt, hogy az kimondja: a megyei önkormányzat székhelye a megyeszékhelyen lehet, ez pedig Nógrádban Salgótarján.

Szerző

Együtt: Vizsgálják át a jegybank gazdálkodását!

Az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) fordul az Együtt annak kivizsgálását kérve: a jegybanki törvénynek megfelelően működik-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Pápa Levente, az ellenzéki párt gazdaságpolitikusa bírálta az MNB-t vezető Matolcsy Györgyöt, akit szerinte semmi nem hatalmazza fel több mint 250 milliárd forintnyi közpénz elköltésére, ezért – felügyelőbizottság híján – az ÁSZ-hoz fordul – mondta csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.

Kitért arra is: törvénymódosítással visszaállítanák a felügyelőbizottsági jelölés korábbi gyakorlatát, amikor minden parlamenti frakció küldhetett tagot a testületbe. Jelenleg ugyanis a parlamenti pártok mindössze három tagot delegálhatnak, és, mint fogalmazott, a Fidesz nem tud megállapodni a három ellenzéki frakció közös jelöltjéről.

Kijelentette: Matolcsy Györgynek nemcsak a gazdasági, hanem az ellenzék által vezetett költségvetési bizottságában is be kellene számolnia munkájáról.

ÁSZ: rendszeresen ellenőrzik a jegybank gazdálkodását

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) rendszeresen ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdálkodását és az alapvető feladatok körébe nem tartozó tevékenységét, vizsgálja, hogy a jegybank a jogszabályoknak, az alapszabályának és a közgyűlése határozatának megfelelően működik-e - közölte a számvevőszék.

A tájékoztatás szerint az ÁSZ ellenőrzései mindig visszamenőlegesek, korábbi időszakra vonatkoznak. A jelenleg folyamatban lévő ellenőrzés az MNB 2012. január 1. és 2013. december 31. közötti működésére, a jegybankba integrált Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete esetében pedig a szervezet 2009. és 2013. közötti működésére terjed ki.
A vizsgálat az úgynevezett korlátozott ellenőrzési jogkörrel végezhető ellenőrzések közé tartozik, mivel a jegybankra vonatkozó törvényi előírások szerint nem terjedhet ki a jegybank alaptevékenységére, így például a monetáris politikára - áll a közleményben.

Az ÁSZ az ellenőrzöttekkel kapcsolatos minden megállapítását jelentésbe foglalja, amelyet az ellenőrzések lezárását követően hoz nyilvánosságra és tesz közzé honlapján - közölte a számvevőszék.

Szerző

Veszprémi választás - Tizenkét jelölt indulhat

Publikálás dátuma
2015.01.22. 17:51
Fotó: Népszava
Tizenkét jelöltet vett nyilvántartásba és többet elutasított a február 22-i veszprémi időközi parlamenti képviselő-választásra a választási bizottság - közölte a választási iroda vezetője.

Mohos Gábor közölte, a helyi választási bizottság csütörtöki ülésén nyilvántartásba vette Papp András Pál független jelöltet, vele tizenkettőre emelkedett azok száma, akiknek a neve szerepelhet a szavazólapon a február 22-i voksoláson.

A hétfő délután 4 órás határidő lejártáig huszonkilenc jelölt adta le az aláírásgyűjtő íveket, közülük huszonhatan kérték a nyilvántartásba vételt. Korábban tizenegy jelöltet már nyilvántartásba vett a bizottság: Gerstmár Ferencet, az LMP, Kásler Árpádot, a Haza Nem Eladó Mozgalom Párt, Némedi Lajost, a Fidesz-KDNP, Szentpáli Kolost, a Magyar Munkáspárt, Szepessy Zsoltot, az Összefogás Párt, Varga-Damm Andreát, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, Varga Péter Miklósnét, az Aquila Párt jelöltjét, illetve a függetlenként induló Bősze Ferencet, Kész Zoltánt, Horváth Lajost és Karancsi Tibort.

A választási bizottság hétfői ülésén két jelölt esetében hoztak elutasító határozatot, a csütörtöki ülésen pedig további tizenkét jelölt nyilvántartásba vételét tagadták meg, mert az érvényes ajánlásaik száma nem érte el a szükséges ötszázat. Mohos Gábor hozzátette, a bizottság döntései három napon belül emelkednek jogerőre, amennyiben az érintettek nem nyújtanak be fellebbezést a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

A február 22-i időközi országgyűlési választásra - miként a múlt év áprilisában - már nem ajánlószelvényeket kellett gyűjteniük a választáson indulni szándékozó jelölteknek, hanem ajánlóíveken kellett megszerezniük az induláshoz szükséges 500 érvényes támogató aláírást. Ezek leadására hétfőn 16 óráig volt lehetőség.

Tavaly áprilisban az országgyűlési választáson tizenegyen indulhattak. Akkor Navracsics Tibor, a Fidesz-KDNP jelöltje a szavazatok 47,15 százalékával jutott be a parlamentbe. Most azért kell időközi választást tartani, mert Navracsics Tibort november 1-jével uniós biztossá nevezték ki, így - mivel az uniós biztosi és a parlamenti képviselői mandátum összeférhetetlen - október 30-ai hatállyal lemondott országgyűlési mandátumáról.

Az időközi voksolás 25 település választópolgárait érinti: szavazhatnak Bakonynána, Bánd, Csehbánya, Csetény, Dudar, Eplény, Hajmáskér, Hárskút, Herend, Jásd, Királyszentistván, Kislőd, Lókút, Márkó, Nemesvámos, Olaszfalu, Öskü, Sóly, Szápár, Szentgál, Tés, Úrkút, Városlőd, Veszprém és Vilonya választói.

Szerző