Botka: "itt nem fog éhen halni senki"

Publikálás dátuma
2015.01.23. 06:02
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A kormány "nagyszerű" gazdaságpolitikája, unortodox pénzügyi megoldásai, társadalmi érzéketlensége miatt az elszegényedés növekszik, miközben a támogatások folyamatosan csökkennek, bizonyos fajták - méltányossági közgyógyellátás, adósságkezelési szolgáltatás - egyszerűen megszűnnek. Ezt az egyre növekvő árkot kellene átugrania az önkormányzatoknak úgy, hogy a 3200 településből 2900-nak nincs egyetlen fillér szabadon elkölthető forrása sem - figyelmeztet Botka László. Szeged polgármestere, az MSZP választmányi elnöke szerint a kormányzat durva kommunikációs trükkökkel operál és szociálisan teljesen érzéketlen, miközben az önkormányzatok egyedül képtelenek ellátni szociális feladataikat.

- Az önkormányzati törvény elfogadása után úgy fogalmazott,"megkezdődött az önkormányzatok teljes kifosztása". Tartja- e ezt az álláspontját?

- Nehezen tudnám másnak nevezni, mint kifosztásnak, hogy a kormány, miközben hangzatosan "átvállalta" a települések tartozásait, ennek fejében olyan mértékben csökkentette a forrásaikat is, mintha egy családtól nemcsak az adósságát, de egyúttal a fizetését is elvette volna. Csak egyetlen példa: Szegeden öt év alatt csaknem évi 900 millióról 183 millió forintra csökkent az a kormányzati forrás, ami helyben szociális támogatásra költhető. Nem nevezhetem másnak, csak a szokásos fideszes kommunikációs trükknek azt is, hogy "átvállaltak" korábban önkormányzati feladatokat, elvették az iskoláinkat, hivatalunk egy részét - de jóval több támogatást is, mint amennyibe ezek kerültek. Szeged ezzel legalább két milliárd forintot bukott évente - ennyivel kevesebből kell gazdálkodnunk. És akkor még nem beszéltem azokról az önkormányzatokról - ez Magyarországon a 3200-ból 2900 -, amelyeknek egyáltalán nincs szabadon elkölthető pénze, tehát számukra egyszerűen értelmezhetetlen a demokrácia egyik alapszabálya, mely szerint az önkormányzatok "közjavaikkal maguk gazdálkodnak". Milyen célokat tud kitűzni, milyen fejlesztésekbe foghat egy település nulla forint nulla fillérből, kérdem én?!

- A kormány megkurtította a segélyezésekre szánt összegeket. Milyen hatással lesz ez az önkormányzatokra és a lakosaikra?

- A kormány - ismét csak azt tudom mondani, durva kommunikációs trükkel - a létező legálságosabb magatartást választotta: azt mondja az önkormányzatoknak, hogy ezentúl ti gondoskodtok a szegényeitekről - és ha nincs miből, cserében fölajánljuk, hogy annyi és olyan adót vettek ki a lakosságra, amilyet csak akartok… A labdát - a már nagyon is ismerős csellel - egyszerűen átdobta a mi térfelünkre. Ezt tette akkor is, amikor azt mondta: nem a lakosságot adóztatjuk, hanem a multikat, a bankokat, a telekommunikációs cégeket, miközben mindenki tudja, hogy ezek a túladóztatások a végén a mi - az egyes emberek, családok - pénztárcáját apasztják.

Ami pedig a kérdése lényegét illeti: Szeged büszke volt arra, hogy nehéz sorsú vagy átmenetileg nehéz helyzetbe került polgárai számára sokféle segítséget tudott nyújtani. Jó néhány olyan támogatási formánk volt ugyanis, melyek nem tartoznak a kötelező ellátások körébe, de megtehettük, a büdzsénk lehetővé tette, hogy például átmeneti segélyt nyújtsunk, a temetési költségekhez hozzájáruljunk a rászorulók esetében, hogy keretet hozzunk létre nyugdíjasaink közösségi életének támogatására - vagy éppen hatszáz nehéz sorsú gyereket nyaraltassunk a Balatonon hat turnusban, évente mintegy 16 millió forintért. Ezek az önként vállalt plusz feladatok most mind veszélybe kerültek volna, ha úgy nem döntünk, hogy ha kell, erőnkön felül is, de biztosítjuk az eddig megszokott támogatásokat.

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

- A kormányzati kommunikáció legutóbb azt állította, hogy sikerült megállítani a szegénységet. Ön szerint ilyen egyszerű-e a képlet?

- A kormányzati kommunikáció mondott már ennél vadabb dolgokat is. Egyszerűen szégyenletes, hogy most, amikor közel négymillió szegény országa vagyunk, amikor lassan, de biztosan csúszik le a még kétségbeesetten kapaszkodó középosztály, amikor félmillió életerős, aktív honfitársunk már másik hazát választott magának, akkor a "Magyarország jobban teljesít" és a "Magyarország erősödik" szlogen mellé még ilyen inkább elszomorító, mint nevetséges szövegek zárkóznak fel. Ha a kormány a munkanélküliségi adatokkal bűvészkedik, lelke rajta, de mindenki tudja, hogy a közmunkásokkal megszépített statisztika csupán a reménytelenség elfedésére szolgál. Ahogy mondani szokták: az éhen haláshoz sok, a megélhetéshez kevés az a jövedelem, amiből erre futhatja. Arról nem beszélve, hogy ezzel visszakerülni az elsődleges munkaerő piacra vagy valamiféle perspektívát teremteni képtelenség. Alkalmas azonban arra, hogy helyi kiskirályokon keresztül politikai nyomást gyakoroljon a legelesettebb rétegekre. Csupán utalni szeretnék rá: az a közmunka program, ami a Bajnai-kormány idején valósult meg, Szegeden több, mint hétszáz valódi munkahelyet teremtett. A mi - városi - cégeinknél ennyien helyezkedtek el rendes, nyolcórás munkaidőben, rendes minimálbérért és olyan munkakörökben is, ami képzettséget igényel. Az nem a "segélyért munkát", hanem a "segély helyett munkát" szlogen jegyében keletkezett. És micsoda különbség van a kettő között…

- A kormány azt is állítja 35 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyet az önkormányzatok megpályázhatnak a szociális terhekre. Ön szerint ez a keret valós megoldást jelent?

- És vajon mely települések kapják ezt a támogatást? Milyen feltételekkel? Tavalyi példa: Debrecen csaknem kétmilliárdot kapott hasonló forrásból - más nagyvárosok hét-nyolcszáz millió forintot, míg a kistelepülések alig-alig. Hol van leírva a szempontrendszer? Ki ítéli oda ezeket az összegeket? Mi az, hogy egy magyar település - konkrétan Érd - úgy kap az év utolsó napján, december 31-én derült égből 600 millió forintot, hogy azt sem tudja, miért kapta?!

- Képesek egyedül ellátni az önkormányzatok a szociális feladataikat a jelen helyzetben?

- Nem. És ez a válasz, azt hiszem, az előzőekből is kiderült. A kormány "nagyszerű" gazdaságpolitikája, unortodox pénzügyi megoldásai, társadalmi érzéketlensége miatt az elszegényedés növekszik, miközben a támogatások folyamatosan csökkennek, bizonyos fajták - méltányossági közgyógyellátás, adósságkezelési szolgáltatás - egyszerűen megszűnnek. Ezt az egyre növekvő árkot kellene átugrania az önkormányzatoknak úgy, hogy - mint említettem - a 3200 településből 2900-nak nincs egyetlen fillér szabadon elkölthető forrása sem. Mi Szegeden - jól gazdálkodó nagyvárosi önkormányzatként - még megpróbálunk úszni az ár ellenében, de nem vagyok nyugodt…

- Sokan attól félnek, hogy a szociális megkurtítások miatt mindenféle ellátás nélkül maradnak. Ön szerint előfordulhat-e ez a helyzet?

- Nem a borúlátás mondatja velem, de minden előfordulhat. Az is előfordult, hogy elvették az emberek nyugdíj megtakarításait, az is, hogy elvették az üzletét - lásd: trafikmutyi, a megélhetését jelentő földjüket, lásd: földmutyi, sőt, az is, hogy a kormányfő megastadiont építtetett a falujába, a háza tövébe… Mi nem fordulhat itt elő? Ezzel együtt városvezetőként úgy gondolom, hogy az utolsó töltényünkig és fillérünkig küzdenünk kell az "ez is megtörténhet" ellen és biztosíthatom, hogy amíg Szegeden én vagyok a polgármester, itt nem fog éhen halni senki.

Védekezve támad a NAV?

Publikálás dátuma
2015.01.23. 06:01
Horváth András nyugodt: cáfolni tud mindent FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Nemcsak az Átlátszó.hu-t perelte be a NAV, hanem Horváth András volt adóellenőrt és több, az adóhatóság működését nyilvánosan kritizáló társát is, jó hírnevének megsértése miatt. A korrupciós ügyek elkövetői ellen eközben továbbra sem indult még vizsgálat. Horváth szerint a fagyi visszanyal: a figyelemelterelési kísérlet csak még jobban rávilágít, hogy az illetékesek tétlenül nézik a korrupciót.

Harminc napon belül kell döntenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) arról, hogy kiegészíti-e keresetét Horváth András ellen. A volt adóellenőrt ugyanis még december 19-én jó hírnév megsértése és becsületsértés miatt beperelte az adóhatóság, a 23 pontos keresetüket azonban a bíróság január 10-én hiányosnak látta és visszautasította. Horváth lapunknak elmondta: szerdán vette kézhez a keresetet, melyben a NAV és annak meg nem nevezett vezetői számos nyilatkozatát kifogásolva, személyiségi joguk megsértésére hivatkozva három millió forintos sérelem díj megítélésére kérik a bíróságot, amely azonban keresetkiegészítést látna indokoltnak, épp a "sértettek" beazonosíthatóságának hiánya miatt.

A volt adóellenőr szerint a hosszú, tételes kereset nemcsak az által immár évek óta nyilvánosan kifogásolt áfacsalási botrány, hanem az amerikai kitiltási botrány ügyében tett nyilatkozatait is kifogásolja, többször környezetéből kiragadott szövegrészletekkel, valamint azok - vélhetően szándékos - félreértelmezésével. Ennek ellenére Horváth nyugodt, mert - mint mondta - ahogy eddig is minden esetben, úgy ezúttal is pontról pontra fogja cáfolni a NAV állításait, s bizonyítja, hogy az általa megfogalmazottak nem alaptalan vádaskodások voltak. Ráadásul - emlékeztetett - a NAV vezetői, köztük a személyes érintettségét maga elismerő Vida Ildikó elnök máig nem tisztázta magát az amerikai korrupciós gyanú alól, noha a kormány most "erkölcsi győztesként" igyekezett kihozni a NAV-elnököt a helyzetből azután, hogy az Egyesült Államok nem adta ki André Goodfriend, eddigi amerikai ideiglenes ügyvivő mentelmi jogát. Csakhogy Vidának, s társainak nem ez az út szolgáltathatott volna "igazságot", hanem a vízumigénylés, amire valamiért nem vállalkoznak.

A korrupcióellenes szövetség alapítója azt is elmondta, nem ő az egyetlen, akit a NAV beperelt, több, az áfacsalási ügyek feltárásában és a NAV korruptnak tartott működésének átvilágításában érdekelt, igazságot kereső társát is "megtalálták" hasonló keresetekkel. Szerinte a folyamat azért juthatott idáig, mert semmiféle választ nem kaptak az általa feltárt NAV-on belüli visszaélésekre, sem az adóhatóság, sem a kormány nem hajlandó azok kivizsgálására, holott az állam több illetékes szervéhez évek óta érkeznek a közérdekű bejelentések a korrupcióról. "Hogy ezt akarják-e elfedni, azt nem mondhatom ki, de az biztos, hogy ezekkel a perekkel tovább erősítik a gyanút, hogy tartanak valamitől, s így próbálhatnak elleplezni valamit". Arra is emlékeztetett: lassan három éve húzódik az általa feltárt és zöld dossziéjával megvilágított áfacsalási botrány, az illetékes hatóságok pedig nem azt vizsgálják, amit bejelentett, s amihez bizonyítékokat adott át a nyomozati szerveknek, hanem azokat a magánszemélyeket kezdték el vegzálni, akik az igazságot keresik. "Ez azért önmagában is elég gyanús" - fogalmazott, hozzátéve: mindazokért, amiket a NAV róla állított az elmúlt időszakban, maga is fontolgatja, hogy pert indít.

Májusra halasztották az Átlátszó elleni pert

Májusra halasztotta a Fővárosi Törvényszék a NAV kártérítési perét, melyet az Átlátszó.hu ellen indított. "Magyarországon nem a korrupciót elkövetők, hanem a korrupcióról hírt adók kerülnek a bíróság elé" - írta Vágó Gábor volt LMP-s képviselő az érintett portálon arról, hogy bár soha nem kért sajtó-helyreigazítást és sokszori megkeresésre sem nyilatkozott az áfabotrányról és egykori munkatársai súlyos állításairól, most a jó hírneve megsértése miatt perli és milliós kártérítést követel az adóhivatal az Átlátszótól egyetlen tényfeltáró cikke miatt. A portált az ügyben Vágó képviseli a nyilvánosság előtt, aki lényegében azt írta, nonszensz, amit a NAV tesz, ugyanakkor ezzel a perrel fordulhat a kocka: első alkalommal bíróság elé kerül az ügy. "Be lehet idéztetni tanúkat, akiket igazmondási kötelezettség terhel. A NAV egyes vezetőit is, az eddig a nyilvánosság elé állt volt adóhivatali dolgozókat is. A tanúkat szembesíteni is lehet egymással. Lehetőség nyílik arra, hogy ne lehessen továbbra is a szőnyeg alá söpörni az ügyet" - fogalmazott.

Szerző

Védekezve támad a NAV?

Publikálás dátuma
2015.01.23. 06:01
Horváth András nyugodt: cáfolni tud mindent FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Nemcsak az Átlátszó.hu-t perelte be a NAV, hanem Horváth András volt adóellenőrt és több, az adóhatóság működését nyilvánosan kritizáló társát is, jó hírnevének megsértése miatt. A korrupciós ügyek elkövetői ellen eközben továbbra sem indult még vizsgálat. Horváth szerint a fagyi visszanyal: a figyelemelterelési kísérlet csak még jobban rávilágít, hogy az illetékesek tétlenül nézik a korrupciót.

Harminc napon belül kell döntenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) arról, hogy kiegészíti-e keresetét Horváth András ellen. A volt adóellenőrt ugyanis még december 19-én jó hírnév megsértése és becsületsértés miatt beperelte az adóhatóság, a 23 pontos keresetüket azonban a bíróság január 10-én hiányosnak látta és visszautasította. Horváth lapunknak elmondta: szerdán vette kézhez a keresetet, melyben a NAV és annak meg nem nevezett vezetői számos nyilatkozatát kifogásolva, személyiségi joguk megsértésére hivatkozva három millió forintos sérelem díj megítélésére kérik a bíróságot, amely azonban keresetkiegészítést látna indokoltnak, épp a "sértettek" beazonosíthatóságának hiánya miatt.

A volt adóellenőr szerint a hosszú, tételes kereset nemcsak az által immár évek óta nyilvánosan kifogásolt áfacsalási botrány, hanem az amerikai kitiltási botrány ügyében tett nyilatkozatait is kifogásolja, többször környezetéből kiragadott szövegrészletekkel, valamint azok - vélhetően szándékos - félreértelmezésével. Ennek ellenére Horváth nyugodt, mert - mint mondta - ahogy eddig is minden esetben, úgy ezúttal is pontról pontra fogja cáfolni a NAV állításait, s bizonyítja, hogy az általa megfogalmazottak nem alaptalan vádaskodások voltak. Ráadásul - emlékeztetett - a NAV vezetői, köztük a személyes érintettségét maga elismerő Vida Ildikó elnök máig nem tisztázta magát az amerikai korrupciós gyanú alól, noha a kormány most "erkölcsi győztesként" igyekezett kihozni a NAV-elnököt a helyzetből azután, hogy az Egyesült Államok nem adta ki André Goodfriend, eddigi amerikai ideiglenes ügyvivő mentelmi jogát. Csakhogy Vidának, s társainak nem ez az út szolgáltathatott volna "igazságot", hanem a vízumigénylés, amire valamiért nem vállalkoznak.

A korrupcióellenes szövetség alapítója azt is elmondta, nem ő az egyetlen, akit a NAV beperelt, több, az áfacsalási ügyek feltárásában és a NAV korruptnak tartott működésének átvilágításában érdekelt, igazságot kereső társát is "megtalálták" hasonló keresetekkel. Szerinte a folyamat azért juthatott idáig, mert semmiféle választ nem kaptak az általa feltárt NAV-on belüli visszaélésekre, sem az adóhatóság, sem a kormány nem hajlandó azok kivizsgálására, holott az állam több illetékes szervéhez évek óta érkeznek a közérdekű bejelentések a korrupcióról. "Hogy ezt akarják-e elfedni, azt nem mondhatom ki, de az biztos, hogy ezekkel a perekkel tovább erősítik a gyanút, hogy tartanak valamitől, s így próbálhatnak elleplezni valamit". Arra is emlékeztetett: lassan három éve húzódik az általa feltárt és zöld dossziéjával megvilágított áfacsalási botrány, az illetékes hatóságok pedig nem azt vizsgálják, amit bejelentett, s amihez bizonyítékokat adott át a nyomozati szerveknek, hanem azokat a magánszemélyeket kezdték el vegzálni, akik az igazságot keresik. "Ez azért önmagában is elég gyanús" - fogalmazott, hozzátéve: mindazokért, amiket a NAV róla állított az elmúlt időszakban, maga is fontolgatja, hogy pert indít.

Májusra halasztották az Átlátszó elleni pert

Májusra halasztotta a Fővárosi Törvényszék a NAV kártérítési perét, melyet az Átlátszó.hu ellen indított. "Magyarországon nem a korrupciót elkövetők, hanem a korrupcióról hírt adók kerülnek a bíróság elé" - írta Vágó Gábor volt LMP-s képviselő az érintett portálon arról, hogy bár soha nem kért sajtó-helyreigazítást és sokszori megkeresésre sem nyilatkozott az áfabotrányról és egykori munkatársai súlyos állításairól, most a jó hírneve megsértése miatt perli és milliós kártérítést követel az adóhivatal az Átlátszótól egyetlen tényfeltáró cikke miatt. A portált az ügyben Vágó képviseli a nyilvánosság előtt, aki lényegében azt írta, nonszensz, amit a NAV tesz, ugyanakkor ezzel a perrel fordulhat a kocka: első alkalommal bíróság elé kerül az ügy. "Be lehet idéztetni tanúkat, akiket igazmondási kötelezettség terhel. A NAV egyes vezetőit is, az eddig a nyilvánosság elé állt volt adóhivatali dolgozókat is. A tanúkat szembesíteni is lehet egymással. Lehetőség nyílik arra, hogy ne lehessen továbbra is a szőnyeg alá söpörni az ügyet" - fogalmazott.

Szerző