Attól lehet tartani, hogy a kormányzat ismét egyoldalú vizsgálatot folytat majd le a vállalkozók körében, a saját koncepciója igazolása céljából. A gazdasági tárca ugyanis vélhetően azt vizsgálja majd, hogy az üzemanyagárak csökkenése miért nem jelent meg teljes mértékben minden termék és szolgáltatás árában. Azt azonban nem nézi majd meg a minisztérium, hogy a kormány intézkedései miatt az utóbbi időszakban mennyivel növekedtek a vállalkozók terhei, amelyeket kénytelenek beépíteni az áraikba – nyilatkozta lapunknak Vértes András. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke ezt annak kapcsán mondta el, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a napokban közölte: megvizsgálja a fogyasztói árak várható alakulását, különös tekintettel az alacsony kőolaj- és üzemanyagárakra. Miután a minisztériumban úgy látják, hogy az "üzemanyag - mint meghatározó költségelem - árának csökkenése (...) több termék és szolgáltatás árában is csökkenést kellene, hogy eredményezzen". Arról viszont nem szól a közlemény, hogy a vizsgálatot milyen termékek, szolgáltatások körében végzik majd el, és terveznek-e beavatkozást, s ha igen akkor milyent, és milyen jogalapra támaszkodva. Az ugyanis nem jogsértő, ha nem követi az adott termék vagy szolgáltatás ára az üzemanyagköltségek változását.
Vértes András szerint az kétségtelen tény, hogy joga van a szaktárcának az ilyen vizsgálatok lefolytatására, bár az nem kétséges, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a minisztériumnál alkalmasabb hatóság lenne erre a feladatra. Ugyanakkor a gazdaságkutató szerint félő, hogy az NGM vizsgálódása a korábbi fideszes sémát követi majd. Vagyis, a kormány közeli vállalkozóknál minden rendben lesz, míg másokat megfenyegethetnek, sőt meg is büntethetnek.
A szakemberek úgy vélik: az is érdekes kérdés, hogy miként ellenőrzi majd a minisztérium több tízezer cégnél az árképzést, hiszen mind létszám, mind szakemberek terén felkészületlenek. Emellett milyen alapon bünteti majd a vállalkozókat a tárca, amikor Magyarországon a kifejezetten hatósági árassá tett termékek – például az energiaárak – kivételével minden árucikk szabadáras. A GKI elnöke szerint ugyanakkor súlyos hiba lenne, ha a kormányzat ismét valamilyen rövidtávú politikai célkitűzése, illetve a közvélemény hangulatának befolyásolása céljából durván beleavatkozna a piaci folyamatokba. Az árak alakulását ugyanis a versenynek kell szabályoznia, nem a minisztériumi döntéseknek, még akkor is, ha a Fidesz-kormány szemmel láthatóan versenyellenes magatartást tanúsít, s az árak önkényes, központi szabályozását tekinti az üdvözítő módszernek.
Érdemes megjegyezni: az NGM közlése nem előzmény nélküli. A témát egyébként Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője vetette fel a Magyar Hírlapnak adott interjújában. A fideszes politikus itt - a többi között - azt a kérdést tette fel, hogy ekkora benzinárcsökkenés mellett, mint amekkorát az elmúlt hónapokban tapasztalunk, miért nem csökken a kenyér, a kifli vagy más szolgáltatások ára. Rogán Antal ehhez hozzátette: az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökeként a jövő hét elejére meginvitálta az érdekképviseletek vezetőit a parlamentbe, ahol azt tervezi: megkérdezi majd tőlük, hogy a benzinárak csökkenése miért nem jelentkezik a termékek árában.
A piacgazdaságtól teljesen idegen, ugyanakkor meglehetősen populista téma felvetése csupán része a kormányzat figyelemelterelő offenzívájának - állítják politológus szakértők, álláspontjuk szerint az Orbán-kabinet a vele elégedetlenek tömegét arról kívánja meggyőzni, hogy "gondoskodik róluk." A kormányzat rohamos népszerűségcsökkenését olyan eszközökkel kívánja megfordítani, mint - jelen esetben - az egyes vállalkozói csoportokkal szemben gerjesztett ellenszenvet felkeltése, méghozzá azzal a fideszes módszerrel, hogy a kispénzűek elégedetlenségből fakadó dühét a kormányról valamelyik piaci szereplőre „irányítja át” a kormánypárti propagandagépezet. Ez az Orbán–kabinet bevett módszere – hangoztatják a politikai elemzők, akik úgy vélik, hogy a gyűlöletkeltő kormánypárti „papagáj kommandó” beindulására vonatkozó állítást alátámasztani látszik Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a köztévében elhangzott állítása, miszerint: "Ugyanazt tapasztalják most az emberek, mint amit a devizahiteleknél tapasztaltak, hogy amikor árfolyam-növekedés volt, egyből változott a törlesztőrészlet, amikor azonban kedvező árfolyamváltozás volt, nem nagyon változtak a törlesztőrészletek".
A Fidesz-kormány évek óta igyekszik a népszerűsége fokozása érdekében meglovagolni a lakosság egy részének a bankokkal szembeni ellenérzéseit. Úgy tűnik, ezúttal pékeket és a kiskereskedőket szemelte ki célpontnak a kormánypárt. Egyes sajtóorgánumok párhuzamot vonnak a mostani budapesti és a korábbi moszkvai történések között is. Egy hete látott ugyanis napvilágot az a hír, amely szerint Vlagyimir Putyin orosz államfő hivatalának vezetője felszólította az országa ügyészeit, hogy tartsák ellenőrzésük alatt az árak emelkedését. A Napi.hu kommentárja azonban felhívta a figyelmet arra, hogy nem lényegtelen különbség a két eset között: míg Oroszországban az embargó és a leértékelődő rubel miatt az árak elszállása okoz problémát, addig Magyarországon mérsékelt deflációs – vagyis pénzromlás mentes - gazdasági környezetről beszélhetünk, nagyobbrészt a kormányzati rezsicsökkentésnek, kisebb részben pedig az üzemanyagárak esésének betudhatóan.
Vértes András szerint ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a hazai áremelések forrása leggyakrabban maga az Orbán-kormány, amely az elmúlt időszakban 14 új adót vetett ki a magyar vállalkozókra. Tavaly például csak a megtett kilométerekkel arányos útdíj fizetés bevezetésével mintegy 150 milliárd forintot húzott ki a teherautósok, illetve az őket megbízó kereskedők, végső soron pedig az emberek zsebéből a Fidesz-kabinet. Idén - egyebek mellett - az útdíjfizetési rendszer kiterjesztésével és az úgynevezett élelmszerlánc-felügyeleti díjak drasztikus megemelésével sarcolja meg a kormányzat a vállalkozókat. Kérdés – jegyzete meg a GKI elnöke – , hogy ezen intézkedések fogyasztói árakra gyakorolt hatásait is vizsgálja és „kiteregeti”– e majd az NGM, vagy csak a saját koncepcióját igazoló adatokat hozza majd nyilvánosságra.
A hatósági tarifa mérséklésére is módot nyújtana az olcsó energia
A megközelítőleg ötmillió létminimum alatt élő ember országának nemzetgazdasági tárcája a napokban arra ébredt, hogy csökkenteni kellene egyes fogyasztási cikkek árát. Az NGM szerint erre az alacsony olaj- és üzemanyagárak adnak lehetőséget – írta közleményében Tóth Bertalan. Az MSZP frakcióvezető-helyettese közölte: pártja szerint évek óta égető szükség lenne például az alapvető élelmiszerek árának csökkentésére a 27 százalékos európai rekordáfa öt százalékra való leszállításával. Viszont a kőolaj és a földgáz világpiaci árának zuhanása nem csak a tej és a kifli árának csökkentésére ad lehetőséget, hanem a gáz-, az áram- és a távhőszámla mérséklésére is. ( A lakossági energia árakat jelenleg a kormány határozza meg.) Tóth Bertalan kijelentette: Az MSZP felszólítja az olcsó gáz hasznát eddig a fideszes oligarcháknak átjátszó korrupt kormányt, hogy az ebből származó világítópénzt adja a magyar átlagembereknek, hogy világítsanak, fűtsenek vele! Fogadják el az MSZP által benyújtott törvényjavaslatot, amely a háztartások átlagfogyasztásának mértékéig 20 százalékos gázszámla-csökkentésre, valamint 10 százalékos áramdíj- és távhőár-csökkentésre ad lehetőséget!
Tavaly az év egészében -0,2 százalék volt a fogyasztói árindex, miután a rezsicsökkentéseknek köszönhetően decemberben is az árszínvonal mérséklődése volt megfigyelhető – írja a nemzetgazdasági tárca közleménye. A tárca szerint a trend folytatódik, idén az év elején is csak alacsony infláció várható, ezt elsősorban a csökkenő olajárak és az Európa-szerte tapasztalt mérsékelt árkörnyezet okoz. A minisztérium szerint amennyiben 2015-ben tartósan alacsony marad a kőolaj ára a nemzetközi piacokon, akkor az éves infláció az NGM által korábban hivatalosan előrejelzett 1,8 százaléknál is kisebb lehet. A tervezettnél kisebb fogyasztói árak a nyugdíjasok számára relatíve kedvezőek, hiszen az ellátásokat éppen a terv szerinti 1,8 százalékos inflációval emelték meg, ha ennél kisebb lesz a valós árnövekedés, akkor a nyugdíjak reálértéke is megnő. . másrészt a költségvetési bevételeket negatívan érinti. Minderről a Napi.hu úgy vélekedik, hogy a jegybank, - amely akár újra kamatvágásba is kezdhet a fogyasztói árszínvonal csökkenése láttán - jóval kisebb inflációt prognosztizált 2015-re, mint a kormány.
Nem tart örökké az olajár-csökkenés
Rövid távon további hazai üzemanyagár mérséklődést hozhat a külpiaci kőolajáresés, amely mögött Washington Moszkva megregulázására irányuló törekvései állhatnak – állítják szakértők. Az egyre alacsonyabb jegyzésárak miatt a következő két-három hónapban akár további 15-20 forinttal is mérséklődhetnek országunkban a hajtóanyagárak. Így a hazai üzemanyagárak a mostani literenkénti 320-350 forintról rövid időre 300 forint körüli mélységbe kerülhetnek. Ez folyamat azonban nem tart örökké, az idei év első harmada után várhatóan megkezdődik a nyersolaj drágulása, ami növelni kezdi majd a hazai késztermék – benzin, gázolaj – árakat is. (Mától is 3 forinttal drágul a 95-ös benzin literje.) A fekete arany hordójáért belátható időn belül ismét 90 dollár körüli hordónkénti összeget kell fizetni a nemzetközi árutőzsdéken, a jelenlegi 50 dollár közeli jegyzésár helyett. Így mostani magyarországi üzemanyag áresést is áremelkedés követi majd. Különösen akkor, ha a belföldi benzin és gázolaj árakat jelentős részben meghatározó forint-dollár árfolyam tovább romlik – állítják szakértők, akik megjegyezték, hogy az utóbbi napokban a dollár árfolyama megindult felfelé. Így egy dollárért ma már több mint 270 forintot kell adni.
Amint arról beszámoltunk: egyes elemzők szerint az olajárak nem véletlenül kezdtek el meredeken zuhanni júniusi hordónkénti 110 dollárról a jelenlegi 50 dollár körüli mélységbe. Az áresést az Amerikai Egyesült Államok és a szövetségesei – köztük az olajexportáló országokat tömörítő OPEC tagok - idézték elő, egyebek mellett azzal, hogy növelték a kitermelésüket és piacra dobták az óriási mennyiségű felhalmozott készleteiket. A manőver célja pedig az volt, hogy meggyengítsék az orosz gazdaságot, amelynek a legnagyobb bevételei a kőolaj és a földgáz kivitelből származnak. Moszkva pedig azért kapja ezt a büntetést, mert területi agressziót követett el Ukrajnával szemben, és nem mutat együttműködési szándékot a konfliktus megoldásában.
Moszkva megregulázása ugyanakkor Magyarországon valódi rezsicsökkenést hozhatna – állítják általunk megkérdezett energiaipari szakemberek. Magyarország ugyanis olyan hosszú távú – 2015 közepéig érvényes – szerződés alapján jut hozzá az Ukrajnán keresztül importált orosz földgázhoz, amelyben a gáz árakat a nemzetközi piacon kialakult – az utóbbi hónapokban zuhanó repülést bemutató - olajárakhoz rögzítették a felek. Így a fekete arany árának az esése néhány havi késéssel megjelenik a magyarországi gázimport árakban is. Emiatt idehaza hamarosan akár piaci alapon is mérséklődhetnek akár 20-30 százalékkal is a lakossági gázdíjak.