Egy rettegett betegség megelőzése

Publikálás dátuma
2015.01.23. 14:52
Fotó: Thinkstock
Idén január 24-30. között rendezik az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hetet. Ez alkalomból a Mályvavirág Alapítvány, a méhnyakrákos nők gyógyulásáért és a megelőzésért közös akcióra hívja Magyarországot. Budapest mellett csaknem 40 település csatlakozott a felhíváshoz. Európában a méhnyakrák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a 45 éven aluli nők körében. Magyarországon Európa viszonylatában is súlyos a helyzet, a probléma nagyságát jól mutatja az is, hogy évente mintegy 1000-1200 méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak és csaknem félezer halálesetért tehető felelőssé a betegség.

A méhnyakrák a második leggyakoribb megbetegedés a 45 év alatti magyar nők körében, hazánkban évente mintegy 1200 megbetegedést diagnosztizálnak, az esetek felében a betegség sajnos halálos kimenetelű: Magyarországon tavaly csaknem 400 nő veszítette életét méhnyakrák miatt. A magyarországi statisztika európai viszonylatban is lesújtó: a megbetegedések lakosságszámhoz viszonyított aránya nálunk kiemelkedően magas, az ötödik helyen állunk az EU-s országok rangsorában, a helyzet ebben a tekintetben csak Romániában, Bulgáriában, Litvániában és Észtországban rosszabb. A megbetegedések és a halálozások magas száma annak fényében még inkább megrázó, hogy az időben felfedezett betegség gyógyítható, ám a magyarok védőoltási és szűrési hajlandósága messze elmarad a nyugat-európai átlagtól, az évente megrendezett szervezett szűréseken a behívott nők rendkívül alacsony számban vesznek részt.

Pedig ma már egyetlen nőnek sem kellene méhnyakrák miatt meghalnia – hangzik az Európai Méhnyakrák Szövetség egyik legfontosabb üzenete. A szervezet 2007 óta szervezi meg az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hetet, melynek célja, hogy felhívják a lakosság, a szakma és a döntéshozók figyelmét is arra, milyen veszélyeket rejt a betegség, amely rendszeres szűréssel és védőoltással könnyedén elkerülhető lenne. A figyelemfelhívó akció keretében tavaly Európa-szerte több mint 5 ezer különböző rendezvényt tartottak annak érdekében, hogy minél több ember naprakész szakmai információhoz juthasson a méhnyakrák súlyosságáról és a megelőzés fontosságáról.

Merthogy sokan mind a mai napig nincsenek tisztában a méhnyakrák kialakulásáért felelős humán papillómavírus (HPV) veszélyeivel, még mindig számos tévhit él a köztudatban. A magyarok ugyancsak tájékozatlanok, egy felmérés szerint a lakosság harmada még csak nem is hallott a vírusról, sokan pedig úgy gondolják, hogy felnőtt korban nem tehetnek semmit a megelőzésért. Többen azzal sincsenek tisztában, hogy a HPV nem csupán a nőket fenyegeti: a vírus a méhnyakrák mellett fej-nyaki, szeméremtesti, pénisz, hüvely és végbélnyílás körüli rákokat is okozhat – összességében a rákos megbetegedések 5 százalékáért tehető felelőssé.

Mi a HPV?
A HPV a humán papillomavírus rövidítése. Több mint száz típusa van, és ezek közül legalább 13 okozhat méhnyakrákot.
A méhnyakrák-megbetegedések mintegy 70 százalékáért a humán papillomavírusok közül két típus, a 16-os és a 18-as felelős. A legtöbb alacsony kockázatú és nem okoz méhnyakrákot. A magas kockázatú (rákkeltő) típusok esetén (kezelés hiányában) a rendellenesen működő sejtek méhnyakrákot idéznek elő.
Habár még a magas rizikófaktorúak is eltűnhetnek maguktól, bizonyos esetekben sajnos a sejtekben maradnak, és általában 10-20 év elteltével okoznak rákot. Esetenként a folyamat sokkal rövidebb idő alatt is végbemehet annak ellenére, hogy a betegséget alapvetően lassú lefolyásúnak ismerik.

A fertőzés gyakoriságát jól mutatja, hogy a nők 80 százaléka és a férfiak fele legalább egyszer megfertőződik a vírussal. Mivel a természetes fertőzés után nem alakul ki tartós védettség, többször is el lehet kapni a vírust. Az általános tájékozatlanság ellenére a szakemberek jelentős előrelépésként értékelik, hogy hazánkban a HPV elleni védőoltás 2014 őszétől ingyenes a hetedik osztályos lányok számára, amit az első adatok alapján tízből nyolc szülő kért.

Magyarországon idén kilencedik alkalommal, január 24. és 30. között rendezik az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét, melynek alkalmából a méhnyakrákos nők gyógyulásáért és a megelőzésért létrejött Mályvavirág Alapítvány január 24-én Budapesten, az Allee bevásárlóközpontban egész napos programsorozattal várja a látogatókat. "Bízunk benne, hogy ezzel a kezdeményezéssel minden nőhöz közelebb tudjuk hozni a megoldás kulcsát. Célunk, hogy minden nő, életkorra való tekintet nélkül tudatában legyen annak, hogy védőoltással és rendszeres szűréssel ma már nagyon eredményesen védekezhetünk a méhnyakrák ellen" – hangsúlyozta Tóth Icó, az alapítvány elnöke. A szervezet a figyelemfelhívó kampány sikeressége és a mind szélesebb körű tájékoztatás érdekében közös akcióra hívta a vidéki városokat is. A csatlakozó városokban egy-egy Mályvavirág Nagykövet, a helyi szokásoknak, közösségi életnek megfelelően alakít ki programokat.

A budapesti rendezvény Fábián Évi fotóművész méhnyakrákon átesett nőkről készült fotókiállításával nyílik. A kiállítás mellett elhelyezett egyedi próbababáknál a látogatók szimbolikusan is kifejezhetik majd a HPV elleni küzdelemben való elkötelezettségüket, ha egy-egy gyöngyöt dobnak be a próbababák hasi részébe. A szervezők összesen 25 ezer gyöngy bedobását tűzték ki célul, évente ennyi áldozatot szed ugyanis Európában a méhnyakrák.

Tények és tévhitek a HPV elleni védőoltásról
Magyarországon kétféle HPV védőoltás is elérhető, de a nagyfokú tájékozatlanság és az interneten terjedő tévhitek miatt még mindig nagyon kevesen élnek a megelőzés lehetőségével. Az alábbiakban összeszedtük a legjellemzőbb tévhiteket és azok cáfolatát.
Felnőttkorban már nem érdemes beadni a védőoltást
A HPV elleni védőoltást tanácsos a szexuális élet kezdete előtt beadni, amikor a fiatal még biztosan nem „találkozott” a vírussal. De felnőtt nőként és férfiként is szükség van az oltásra, mert a fertőzésen történő átesés után sem alakul ki tartós védettség, így a vírusokat újra és újra el lehet kapni, az újrafertőződés pedig nagyon gyakori. Védőoltás nélkül minden szexuálisan aktív felnőtt ki van téve a daganatos megbetegedések kockázatának, nemtől és életkortól függetlenül.
A méhnyakrák örökölhető, ezért nincs értelme az oltásnak
Az örökölhetőségének semmilyen valóságalapja nincs, ezzel szemben epidemiológiai vizsgálatok azt állapították meg, hogy a méhnyakrákok csaknem 100 százaléka és az egyéb genitális rákok 60- 90 százaléka a HPV vírussal függ össze.Kezelés nélkül egy éven belül elmúlik a HPV fertőzések 70%-a, két éven belül pedig 90%-a, ezért nem fontos az oltás.A HPV fertőzések 90%-a valóban spontán elmúlik, de ha a fertőzés több mint egy évig elhúzódik, akkor fennáll a daganatos megbetegedések kialakulásának lehetősége. A vírus több évig is jelen lehet a szervezetben tünetmentesen, tehát a fertőzés és a daganat kialakulása között hosszú idő is eltelhet.
A HPV a férfiakra nem jelent veszélyt
A HPV nem csak a méhnyakrákért, hanem egyéb genitáliás rákok kialakulásáért is felelős. A férfiak ezért ugyanúgy veszélyeztetettek, mint a nők, viszont a négykomponensű vakcina számukra is védelmet nyújt.
A védőoltás meddőséget okoz
Valamennyi védőoltás az immunrendszerünket tanítja meg a védekezésre, azaz nem a testünk azon szervén fejtik ki hatásukat, amelynek a megbetegedése ellen védenek.Az oltóanyag számos estben járt nemkívánatos mellékhatásokkal, akár diabéteszt vagy autizmust is okozhatA HPV vakcinák biztonságosságát a 2006-os forgalomba hozatal óta folyamatosan monitorozza az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és egyetlen esetben sem igazolt ok-okozati összefüggést az oltás és az azt követően jelentett betegségek között.

Szerző

Megdőlt a mítosz: a túl sok fehérje sem jó a csecsemőnek

Publikálás dátuma
2015.01.20. 17:48
Fotó: Thinkstock
Minél több fehérjét eszik a gyerek, annál jobb, különösen, amíg pici - tartja a legtöbb szülő. A legújabb kutatások szerint ugyanakkor a "minél több, annál jobb" elve tévhit. A túlzott, illetve nem megfelelő szerkezetű fehérje fogyasztása az első két életévben növeli mind a későbbi elhízás, mind az allergia kockázatát. 

Az OECD közelmúltban publikált 2014-es egészségügyi felmérése szerint a magyarok a legelhízottabbak Európában. A felnőttek 28 százaléka számít túlsúlyosnak, de már a gyermekeinket is veszélyezteti az elhízás: 2 és

17 éves kor között már minden ötödik gyerek elhízott vagy túlsúlyos. Az elhízás szerepe a rákos megbetegedésekben vetekszik a dohányzással, így minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy a tömeges elhízás az egyik legsúlyosabb népegészségügyi probléma.

A világszerte népbetegségként emlegetett súlygyarapodásnak vannak nyilvánvaló okai: a mozgásszegény életmód mellett túlzott kalóriabevitel, túlzott szénhidrát- és zsírfogyasztás. Van azonban egy meglepő összefüggés, amelyet több nemzetközi kutatás igazolt a közelmúltban: kisgyerekkorban a fehérje túlzott fogyasztása, illetve a nem megfelelő szerkezetű fehérje érdemben növeli a későbbi elhízás kockázatát, sőt szerepet játszhat az - elmúlt 15 évben megtízszereződött gyakoriságú - allergia kialakulásában is.

A Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikája is részt vett abban az európai kutatásban (IDEFICS =/Identification and prevention of Dietary and Lifestyle induced health Effects in Children and infantS/), amely azt vizsgálta, hogy milyen tényezők játszanak szerepet a gyerekek elhízásában. A kutatásban több mint 2500, két és kilenc év közötti gyermeket vizsgáltak.

Dr. Molnár Dénes, a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának Igazgatója, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke szerint az okok között természetesen ott van a kevés fizikai aktivitás és a rendszertelen táplálkozás - így a reggeli hiánya - , de ezek mellett a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a túlzott, illetve nem megfelelő minőségű fehérje is kihat a későbbi testsúlygyarapodásra.

"Ennek egyik magyarázata" - teszi hozzá a szakember -, "a túlzott, illetve nem megfelelő fehérjebevitel érdemi hatással van az ebben a korban kialakuló zsírsejtekre. A zsírsejtek számának növekedése mellett a túlzott fehérjebevitel fokozza az inzulintermelést, mely pedig fokozza az éhségérzetet, ami szintén hozzájárul a felesleges súlygyarapodáshoz. De a kialakuló vesék túlterhelése is olyan jelenség, amely miatt indokolt a fehérje túlfogyasztását kerülni."

A fehérje az emberi test fejlődése és egészsége szempontjából az egyik legfontosabb makro-tápanyag, amely 21 aminosavból áll össze. A fehérje a növekedés egyik legfontosabb eleme, minden sejt kialakulásához, pótlásához hozzájárul. Katalizátora minden kémiai folyamatnak a testben, szállítja többek között a vasat és az oxigént, segíti az immunrendszer reakcióit, felel a sav-bázis egyensúlyért, azaz például a megfelelő emésztésért, a jó anyagcseréért.

A megfelelő fehérjebevitel tehát életfontosságú: az alultápláltság hosszútávon fejlődési rendellenességekhez, a kognitív fejlődés vagy a fizikai képességek fejlődésének sérüléséhez vezet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármilyen mennyiségben hasznos a gyermekek fehérje dús táplálása, ahogy azt sem, hogy mindegy lenne, milyen fehérjével tápláljuk a gyermekünket.

Az újabb kutatások azt is kimutatták, hogy rövid távon a túlzott fehérjebevitel felelős a vese méretének csökkenéséért, illetve a nem megfelelő bélrendszeri működésért.

A csecsemő ideális tápláléka az anyatej, melynek fehérjetartalma és összetétele nem véletlen. Az anyatej a tehéntejjel összevetve például kisebb arányban tartalmaz fehérjét, de ennek a fehérjének az összetétele is különböző: egy, az ember számára nehezen, vagy egyáltalán nem emészthető fehérjéből, az úgynevezett kazeinből áll például a tehéntej 70 százaléka, míg az anyatej ebből a fehérjéből kevesebb, mint harmadnyit tartalmaz.

A túlzott mennyiségű, illetve nem megfelelő összetételű fehérjefogyasztás hatása több közelmúltbeli kutatásnak is a fókuszába került: innen tudjuk, hogy a szoptatás helyett kényszerűen, vagy mellette idővel kiegészítésként tápszerrel táplált gyermekek közül azok, akiket az anyatejnél jóval nagyobb fehérjearányú tápszerrel etettek, 2,5-szer nagyobb eséllyel lettek túlsúlyosak 6 éves korukig. Átlagos testsúlyuk pedig két éves korukra 90 grammal, 9 éves korukra 330 grammal lett magasabb az anyatejhez hasonló fehérje összetételű tápszerekkel etetett gyermekekkel szemben.

Molnár Dénes professzor szerint a kutatások eredményei is igazolják, mennyire fontos kisgyermekkorban az anyatejes táplálás, hiszen az anyatej fehérjetartalma az etalon. Ahogy az is fontos, hogy az anyatej helyett, vagy annak kiegészítéseként adott tápszerek gyártói ezen kutatásokra is figyelemmel törekedjenek fehérje-összetételben az anyatejhez legközelebb álló tápszerek előállítására. Ennek érdekében a legtöbb tápszergyártó csökkentette tápszereinek fehérjetartalmát.

Fontos, hogy a nem szoptató anyukák a lehető legalacsonyabb fehérjetartalmú tápszert válasszák. Ezt segíti elő, ha a szülők is tisztában vannak azzal, mi alapján válasszanak gyermeküknek az első 2-3 életévben. 

A szakember hozzátette: tudni kell azt is, hogy az elválasztást követően is fontos a fehérjebevitel optimális szinten tartása, és nem szükséges (későbbi életkorral ellentétben) a zsír bevitelének szoros korlátozása.

A kisgyermekek számára ideális fehérjeforrás a szoptatás utáni időszakban a hús, a tojás és a hüvelyesek, valamint a tejtermékek közül a túró és a sajt.

 

Szerző

Oltanak minket, de nem tudjuk, mivel

Publikálás dátuma
2015.01.20. 06:15
A szülők egy része nincs tisztában azzal, milyen hatóanyagot tartalmaz az a vakcina, amit gyermeke megkap FOTÓ: EUROPRESS/GETTY
Vegyes képet mutat a védőoltásokkal kapcsolatos tájékozottságunk - derült ki egy kutatásból. Az emberek nagy része nem csupán az oltások típusait nem ismerik, de a szülők gyakran még azzal sincsenek tisztában, gyermekeik milyen védőoltást kaptak, akik pedig jól tájékozottnak gondolják magukat gyakran bizalmatlanok, véleményük szerint ugyanis a védőoltások hatékonysága nem bizonyított. Sok oltáskritikus a jelenlegi szabályozások felülvizsgálatát, a kötelező oltások választhatóvá tételét, az egyéni mérlegelés szabadságának tiszteletben tartását követeli.

Támad az influenza: több európai országban is kiterjedt járvány van az egészségügyi szervezetek legfrissebb jelentése szerint, nálunk pedig az ÁNTSZ figyelmeztet: mindenki igyekezzen beadatni a védőoltást, hiszen még mindig nem késő - igaz, időt kell adni a szérumnak, amíg hatni kezd, a védettség kialakulásához akár két hétre is szükség lehet. Magyarországon még nincs járvány, ennek ellenére több olvasónk is jelezte az elmúlt napokban, hogy hiába kapták meg hetekkel korábban a védőanyagot, mégis megbetegedtek.

Nem adatná be a védőoltást influenza ellen...
... az 50-59 éves korosztály 49 százaléka, a főiskolát vagy egyetemet végzettek 54 százaléka, a budapestiek 47 százaléka, a megyeszékhelyen élő válaszadók 49 százaléka, a 18 év alatti gyerek nélküliek 37 százaléka, valamint a jól vagy átlagosan tájékozottak 40 százaléka.

Elmondták: biztos, hogy többet nem oltatják magukat, hiszen úgy tűnik, "teljesen felesleges".

Bár a védőoltások hasznosságáról megoszlanak a vélemények - amelyet az időről időre lángra kapó, vég nélküli viták is jól tükröznek -, a hatóságok mégis azt javasolják: érdemes kérni a vakcinákat, hiszen az oltóanyag mellékhatásaival szemben jóval súlyosabb

következményekkel járhatnak a betegségek esetleges szövődményei. A védőoltások körül kialakult szűnni nem akaró viták ugyanakkor felvetik a kérdést: vajon a lakosság mennyire tájékozott, mennyire van tisztában az egyes oltások típusával, hatásával, hatékonyságával, mellékhatásaival.

Az Ipsos Healthcare Egészségpercek egyik friss kutatása szerint a lakosság tájékozottsága igencsak "vegyes képet" mutat, a legtöbben például mindössze négy különböző vakcinát tudtak spontán megnevezni, a 25 oltóanyagot felsoroló listán pedig hét további szérumot ismertek fel. Ám sokan beismerték, nem ismerik igazán az oltóanyagokat; a kiértékelt válaszok szerint a megkérdezettek több mint fele nem érzi magát kellőképp tájékozottnak.

Talán nem nagy meglepetés, hogy a listán szereplő vakcinák közül az influenza elleni védőoltás a legismertebb, kiváltképp a kisgyermekes szülők körében. Ismertsége ellenére ugyanakkor jóval alacsonyabb szintet mutat a népszerűsége: a megkérdezett szülők csupán 13 százaléka adatta be gyermekének ezt az oltástípust. Ellenben a felnőttek csaknem harmada már beadatta magának az influenza elleni védőoltást, és legalább ennyien a közeljövőben tervezik a saját részre történő beadatást.

Ellenben az is kiderült, hogy az influenzaoltás elutasítása is hasonló nagyságrendű, az emberek 34 százaléka - azon belül is a vakcinaügyekben jól tájékozottnak nevezhető válaszadók közel fele - nem adatná be sem magának, sem pedig gyermekének, így azt akár a leginkább megosztó ellenanyagnak is nevezhetnénk.

A kutatásban külön kitértek a kötelező oltásokkal kapcsolatos tájékozottsági szint felmérésére, azok népszerűségére. Mint kiderült, a kötelező védőoltások valamelyikét a 18 év alatti gyermekkel rendelkező szülők 97 százaléka beadatta. Ugyanakkor a válaszadó szülők negyedének fogalma sincs arról, hogy gyermekeik milyen oltásokat kaptak. A kutatók kérdéseire adott válaszok fényt derítettek arra is, hogy a védőoltásról saját megítélés szerint jól tájékozottak "átlagosan" vagy "nem megfelelően tájékozott" társaiknál nagyobb mértékben értenek egyet azzal az állítással, hogy a védőoltások hatékonysága nem bizonyított.

Véleményükkel nincsenek egyedül, az oltáskritikusok száma évről évre növekszik. Félreértés ne essék, ők nem konkrétan a védőoltások, hanem a mostani túlszabályozott rendszer ellen emelnek szót; ők azok, akik nem akarnak minden szó nélkül beállni a sorba a háziorvosnál, hanem az oltások beadatása előtt inkább bővebben tájékozódnának, szeretnének a lehető legtöbbet megtudni az oltóanyagok biztonságosságáról, eredményességéről és ezek birtokában akarnak dönteni arról, hogy beoltassák-e magukat, illetve gyermeküket vagy sem.

Az oltáskritikusok egyik legfőbb szószólója a Nebáncsvirág Egyesület, amely a jelenleg kötelező gyermekkori védőoltásokat kívánja választhatóvá tenni. Állítják: a védőoltások magyarországi szabályozásának jogköréből teljes mértékben hiányzik a civil kontroll - ezen pedig mindenképp változtatni szeretnének.

Az egyesület munkájában résztvevő szakértők többsége úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer indokolatlanul túlszabályozott. Éppen ezért véleményük szerint a népegészségügy egy magasabb fokát jelentené, ha az oltások beadását az állam szabadon választhatóvá tenné.

"A Magyar Homeopata Orvosi Egyesülethez hasonlóan azt valljuk, hogy a háziorvos segítségével minden gyermek esetében egyénileg kellene mérlegelni egy-egy védőoltás szükségességét a gyermek és a család kórtörténete, célirányos vizsgálatok, illetve a szociális körülmények alapján" - olvasható az egyesület weblapján. Hangsúlyozzák: céljuk nem a rendszer "lábbal tiprása", hanem azon szülők felelős tájékoztatása, "akiket a téma a közkézen elérhető információkon túl is érdekel."

Tavaly decemberben az egyesület egy beadványt juttatott el az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Egészségügyért Felelős Államtitkárságára annak reményében, hogy kezdeményezésükkel elérhetik az oltási rendszer szabályozásának felülvizsgálatát, hiszen véleményük szerint a fönt említettek mellett az nem képes a szülők megfelelő tájékoztatására a védőoltásokkal megelőzhető betegségek súlyosságáról, a védelmi alternatívákról, és a lehetséges mellékhatások gyakoriságáról.

"Az oltások hasznosságának és szükségességének emberjogi és természettudományos alapvetései hiányoznak. Ez súlyos jog- és egészségkárosodással jár napról napra. Gyerekek százezrei az elszenvedői a természettudományosan és jogilag nem megalapozott, oltásokkal kapcsolatos jogszabályoknak" - írják. Beadványukat az Emmi válaszra sem méltatta.

Pedig nem csupán a Nebáncsvirág ostromolta ezzel a kérdéssel a minisztériumot. Az egyesület beadványa előtt egy hónappal a Kötelező helyett választható mozgalom petíciója is az Emmi postaládájában landolt, amelyben ugyancsak az oltások kötelezőségének eltörlését, az orvosoknak és a szülőknek kijáró döntési szabadság tiszteletben tartását követelik amellett, hogy a döntéshozók végre "tekintsék nagykorúnak" a szakembereket és az egész oltási rendszert. A petíció online formában is elérhető, cikkünk írásakor 5802-en írták alá - az Emmi november óta nem reagált.

A mozgalom egyik legfontosabb célja a megszületendő és a már megszületett gyermekek védelme; dr. Kürti Katalin gyermekgyógyász-homeopata, a mozgalom ügyvivője korábban több alkalommal is hangoztatta: több esetben már egy néhány napos újszülöttnél is megkezdik az oltást, holott a csecsemő immunrendszere még fejletlen. A szakértő szerint ez komoly következményekkel járhat, hiszen ahelyett, hogy az újszülött szervezete önállóan venné fel a harcot a baktériumokkal szemben, az oltóanyagok megzavarhatják a természetes védettség kialakulását.

Szerző
Frissítve: 2015.01.19. 23:11