Egy rettegett betegség megelőzése

Idén január 24-30. között rendezik az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hetet. Ez alkalomból a Mályvavirág Alapítvány, a méhnyakrákos nők gyógyulásáért és a megelőzésért közös akcióra hívja Magyarországot. Budapest mellett csaknem 40 település csatlakozott a felhíváshoz. Európában a méhnyakrák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a 45 éven aluli nők körében. Magyarországon Európa viszonylatában is súlyos a helyzet, a probléma nagyságát jól mutatja az is, hogy évente mintegy 1000-1200 méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak és csaknem félezer halálesetért tehető felelőssé a betegség.

A méhnyakrák a második leggyakoribb megbetegedés a 45 év alatti magyar nők körében, hazánkban évente mintegy 1200 megbetegedést diagnosztizálnak, az esetek felében a betegség sajnos halálos kimenetelű: Magyarországon tavaly csaknem 400 nő veszítette életét méhnyakrák miatt. A magyarországi statisztika európai viszonylatban is lesújtó: a megbetegedések lakosságszámhoz viszonyított aránya nálunk kiemelkedően magas, az ötödik helyen állunk az EU-s országok rangsorában, a helyzet ebben a tekintetben csak Romániában, Bulgáriában, Litvániában és Észtországban rosszabb. A megbetegedések és a halálozások magas száma annak fényében még inkább megrázó, hogy az időben felfedezett betegség gyógyítható, ám a magyarok védőoltási és szűrési hajlandósága messze elmarad a nyugat-európai átlagtól, az évente megrendezett szervezett szűréseken a behívott nők rendkívül alacsony számban vesznek részt.

Pedig ma már egyetlen nőnek sem kellene méhnyakrák miatt meghalnia – hangzik az Európai Méhnyakrák Szövetség egyik legfontosabb üzenete. A szervezet 2007 óta szervezi meg az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hetet, melynek célja, hogy felhívják a lakosság, a szakma és a döntéshozók figyelmét is arra, milyen veszélyeket rejt a betegség, amely rendszeres szűréssel és védőoltással könnyedén elkerülhető lenne. A figyelemfelhívó akció keretében tavaly Európa-szerte több mint 5 ezer különböző rendezvényt tartottak annak érdekében, hogy minél több ember naprakész szakmai információhoz juthasson a méhnyakrák súlyosságáról és a megelőzés fontosságáról.

Merthogy sokan mind a mai napig nincsenek tisztában a méhnyakrák kialakulásáért felelős humán papillómavírus (HPV) veszélyeivel, még mindig számos tévhit él a köztudatban. A magyarok ugyancsak tájékozatlanok, egy felmérés szerint a lakosság harmada még csak nem is hallott a vírusról, sokan pedig úgy gondolják, hogy felnőtt korban nem tehetnek semmit a megelőzésért. Többen azzal sincsenek tisztában, hogy a HPV nem csupán a nőket fenyegeti: a vírus a méhnyakrák mellett fej-nyaki, szeméremtesti, pénisz, hüvely és végbélnyílás körüli rákokat is okozhat – összességében a rákos megbetegedések 5 százalékáért tehető felelőssé.

Mi a HPV?

A HPV a humán papillomavírus rövidítése. Több mint száz típusa van, és ezek közül legalább 13 okozhat méhnyakrákot.

A méhnyakrák-megbetegedések mintegy 70 százalékáért a humán papillomavírusok közül két típus, a 16-os és a 18-as felelős. A legtöbb alacsony kockázatú és nem okoz méhnyakrákot. A magas kockázatú (rákkeltő) típusok esetén (kezelés hiányában) a rendellenesen működő sejtek méhnyakrákot idéznek elő.

Habár még a magas rizikófaktorúak is eltűnhetnek maguktól, bizonyos esetekben sajnos a sejtekben maradnak, és általában 10-20 év elteltével okoznak rákot. Esetenként a folyamat sokkal rövidebb idő alatt is végbemehet annak ellenére, hogy a betegséget alapvetően lassú lefolyásúnak ismerik.

A fertőzés gyakoriságát jól mutatja, hogy a nők 80 százaléka és a férfiak fele legalább egyszer megfertőződik a vírussal. Mivel a természetes fertőzés után nem alakul ki tartós védettség, többször is el lehet kapni a vírust. Az általános tájékozatlanság ellenére a szakemberek jelentős előrelépésként értékelik, hogy hazánkban a HPV elleni védőoltás 2014 őszétől ingyenes a hetedik osztályos lányok számára, amit az első adatok alapján tízből nyolc szülő kért.

Magyarországon idén kilencedik alkalommal, január 24. és 30. között rendezik az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét, melynek alkalmából a méhnyakrákos nők gyógyulásáért és a megelőzésért létrejött Mályvavirág Alapítvány január 24-én Budapesten, az Allee bevásárlóközpontban egész napos programsorozattal várja a látogatókat. "Bízunk benne, hogy ezzel a kezdeményezéssel minden nőhöz közelebb tudjuk hozni a megoldás kulcsát. Célunk, hogy minden nő, életkorra való tekintet nélkül tudatában legyen annak, hogy védőoltással és rendszeres szűréssel ma már nagyon eredményesen védekezhetünk a méhnyakrák ellen" – hangsúlyozta Tóth Icó, az alapítvány elnöke. A szervezet a figyelemfelhívó kampány sikeressége és a mind szélesebb körű tájékoztatás érdekében közös akcióra hívta a vidéki városokat is. A csatlakozó városokban egy-egy Mályvavirág Nagykövet, a helyi szokásoknak, közösségi életnek megfelelően alakít ki programokat.

A budapesti rendezvény Fábián Évi fotóművész méhnyakrákon átesett nőkről készült fotókiállításával nyílik. A kiállítás mellett elhelyezett egyedi próbababáknál a látogatók szimbolikusan is kifejezhetik majd a HPV elleni küzdelemben való elkötelezettségüket, ha egy-egy gyöngyöt dobnak be a próbababák hasi részébe. A szervezők összesen 25 ezer gyöngy bedobását tűzték ki célul, évente ennyi áldozatot szed ugyanis Európában a méhnyakrák.

Tények és tévhitek a HPV elleni védőoltásról

Magyarországon kétféle HPV védőoltás is elérhető, de a nagyfokú tájékozatlanság és az interneten terjedő tévhitek miatt még mindig nagyon kevesen élnek a megelőzés lehetőségével. Az alábbiakban összeszedtük a legjellemzőbb tévhiteket és azok cáfolatát.

Felnőttkorban már nem érdemes beadni a védőoltást

A HPV elleni védőoltást tanácsos a szexuális élet kezdete előtt beadni, amikor a fiatal még biztosan nem „találkozott” a vírussal. De felnőtt nőként és férfiként is szükség van az oltásra, mert a fertőzésen történő átesés után sem alakul ki tartós védettség, így a vírusokat újra és újra el lehet kapni, az újrafertőződés pedig nagyon gyakori. Védőoltás nélkül minden szexuálisan aktív felnőtt ki van téve a daganatos megbetegedések kockázatának, nemtől és életkortól függetlenül.

A méhnyakrák örökölhető, ezért nincs értelme az oltásnak

Az örökölhetőségének semmilyen valóságalapja nincs, ezzel szemben epidemiológiai vizsgálatok azt állapították meg, hogy a méhnyakrákok csaknem 100 százaléka és az egyéb genitális rákok 60- 90 százaléka a HPV vírussal függ össze.Kezelés nélkül egy éven belül elmúlik a HPV fertőzések 70%-a, két éven belül pedig 90%-a, ezért nem fontos az oltás.A HPV fertőzések 90%-a valóban spontán elmúlik, de ha a fertőzés több mint egy évig elhúzódik, akkor fennáll a daganatos megbetegedések kialakulásának lehetősége. A vírus több évig is jelen lehet a szervezetben tünetmentesen, tehát a fertőzés és a daganat kialakulása között hosszú idő is eltelhet.

A HPV a férfiakra nem jelent veszélyt

A HPV nem csak a méhnyakrákért, hanem egyéb genitáliás rákok kialakulásáért is felelős. A férfiak ezért ugyanúgy veszélyeztetettek, mint a nők, viszont a négykomponensű vakcina számukra is védelmet nyújt.

A védőoltás meddőséget okoz

Valamennyi védőoltás az immunrendszerünket tanítja meg a védekezésre, azaz nem a testünk azon szervén fejtik ki hatásukat, amelynek a megbetegedése ellen védenek.Az oltóanyag számos estben járt nemkívánatos mellékhatásokkal, akár diabéteszt vagy autizmust is okozhatA HPV vakcinák biztonságosságát a 2006-os forgalomba hozatal óta folyamatosan monitorozza az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és egyetlen esetben sem igazolt ok-okozati összefüggést az oltás és az azt követően jelentett betegségek között.