A méhnyakrák a második leggyakoribb megbetegedés a 45 év alatti magyar nők körében, hazánkban évente mintegy 1200 megbetegedést diagnosztizálnak, az esetek felében a betegség sajnos halálos kimenetelű: Magyarországon tavaly csaknem 400 nő veszítette életét méhnyakrák miatt. A magyarországi statisztika európai viszonylatban is lesújtó: a megbetegedések lakosságszámhoz viszonyított aránya nálunk kiemelkedően magas, az ötödik helyen állunk az EU-s országok rangsorában, a helyzet ebben a tekintetben csak Romániában, Bulgáriában, Litvániában és Észtországban rosszabb. A megbetegedések és a halálozások magas száma annak fényében még inkább megrázó, hogy az időben felfedezett betegség gyógyítható, ám a magyarok védőoltási és szűrési hajlandósága messze elmarad a nyugat-európai átlagtól, az évente megrendezett szervezett szűréseken a behívott nők rendkívül alacsony számban vesznek részt.
Pedig ma már egyetlen nőnek sem kellene méhnyakrák miatt meghalnia – hangzik az Európai Méhnyakrák Szövetség egyik legfontosabb üzenete. A szervezet 2007 óta szervezi meg az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hetet, melynek célja, hogy felhívják a lakosság, a szakma és a döntéshozók figyelmét is arra, milyen veszélyeket rejt a betegség, amely rendszeres szűréssel és védőoltással könnyedén elkerülhető lenne. A figyelemfelhívó akció keretében tavaly Európa-szerte több mint 5 ezer különböző rendezvényt tartottak annak érdekében, hogy minél több ember naprakész szakmai információhoz juthasson a méhnyakrák súlyosságáról és a megelőzés fontosságáról.
Merthogy sokan mind a mai napig nincsenek tisztában a méhnyakrák kialakulásáért felelős humán papillómavírus (HPV) veszélyeivel, még mindig számos tévhit él a köztudatban. A magyarok ugyancsak tájékozatlanok, egy felmérés szerint a lakosság harmada még csak nem is hallott a vírusról, sokan pedig úgy gondolják, hogy felnőtt korban nem tehetnek semmit a megelőzésért. Többen azzal sincsenek tisztában, hogy a HPV nem csupán a nőket fenyegeti: a vírus a méhnyakrák mellett fej-nyaki, szeméremtesti, pénisz, hüvely és végbélnyílás körüli rákokat is okozhat – összességében a rákos megbetegedések 5 százalékáért tehető felelőssé.
A fertőzés gyakoriságát jól mutatja, hogy a nők 80 százaléka és a férfiak fele legalább egyszer megfertőződik a vírussal. Mivel a természetes fertőzés után nem alakul ki tartós védettség, többször is el lehet kapni a vírust. Az általános tájékozatlanság ellenére a szakemberek jelentős előrelépésként értékelik, hogy hazánkban a HPV elleni védőoltás 2014 őszétől ingyenes a hetedik osztályos lányok számára, amit az első adatok alapján tízből nyolc szülő kért.
Magyarországon idén kilencedik alkalommal, január 24. és 30. között rendezik az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét, melynek alkalmából a méhnyakrákos nők gyógyulásáért és a megelőzésért létrejött Mályvavirág Alapítvány január 24-én Budapesten, az Allee bevásárlóközpontban egész napos programsorozattal várja a látogatókat. "Bízunk benne, hogy ezzel a kezdeményezéssel minden nőhöz közelebb tudjuk hozni a megoldás kulcsát. Célunk, hogy minden nő, életkorra való tekintet nélkül tudatában legyen annak, hogy védőoltással és rendszeres szűréssel ma már nagyon eredményesen védekezhetünk a méhnyakrák ellen" – hangsúlyozta Tóth Icó, az alapítvány elnöke. A szervezet a figyelemfelhívó kampány sikeressége és a mind szélesebb körű tájékoztatás érdekében közös akcióra hívta a vidéki városokat is. A csatlakozó városokban egy-egy Mályvavirág Nagykövet, a helyi szokásoknak, közösségi életnek megfelelően alakít ki programokat.
A budapesti rendezvény Fábián Évi fotóművész méhnyakrákon átesett nőkről készült fotókiállításával nyílik. A kiállítás mellett elhelyezett egyedi próbababáknál a látogatók szimbolikusan is kifejezhetik majd a HPV elleni küzdelemben való elkötelezettségüket, ha egy-egy gyöngyöt dobnak be a próbababák hasi részébe. A szervezők összesen 25 ezer gyöngy bedobását tűzték ki célul, évente ennyi áldozatot szed ugyanis Európában a méhnyakrák.