Megmarad az egykepolitika Kínában

Publikálás dátuma
2015.01.24. 06:31
A pekingi szmoghelyzet ismét aggasztóvá vált, maszk nélkül elviselhetetlen a levegő FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHINAFOTOPRESS
Kínában az egykepolitika korlátai már a gazdasági teljesítményben is érzékelhetőek. A következő évtizedekben ráadásul teljesen abnormális demográfiai viszonyok alakulnak ki abban a társadalomban, amelyben a fiúk egyötöde nem is talál magának párt.

A napokban jelentették be, hogy Kínában a vártnál kisebb mértékben, 7,4 százalékkal nőtt a kínai gazdasági teljesítmény 2014-ben. Ez a legrosszabb adat az utóbbi 25 évben, bár Európában nagyon irigykedhetnek a szám hallatán.

A gazdaság lelassulásának több összetevője van. Ezek közé tartozik az egykepolitika. Szakértők már korábban figyelmeztettek, nagy veszélyei lehetnek a gazdaságra nézve annak, ha a párok számára továbbra is előírják, hogy csak egy gyermekük lehet. A lakosság ugyanis elöregedik, s mint a legutóbbi adatok rámutatnak, 2011 óta folyamatosan csökken a munkaképes lakosság száma, s ez a folyamat egyelőre megállíthatatlannak tűnik.

A Nemzeti Statisztikai Hivatal közlése szerint a 16 és 59 év közötti munkaképes lakosság száma 2013-ban 2,4 millióval, 920 millióra csökkent. Az ENSZ pedig abból indul ki, hogy ez 2030-ig további 67 millióval apad. Mindeközben a nyugdíjas korúak száma megkétszereződik, 2050-ig pedig már a lakosság negyede öregségi járulékra szorul.

Bár bő egy évvel ezelőtt Peking enyhített az egyke-politikán, elmaradtak e lépés kedvező hatásai. A helyi médiumok közlése szerint ugyanis a párok a könnyítések ellenére sem vállaltak annyi gyermeket, mint amennyit a kormányzat remélt. Peking abból indult ki, hogy a fővárosban 55 ezerrel több gyermek születik majd 2015 elejéig, ehhez képest csak 30 ezerrel több gyermeket vállaltak a párok. Az országban összességében egymillióan kérvényezték, hogy második gyermekük születhessen, miközben ennek a duplájára számított Peking. A központosított családtervezés egyre kevésbé működőképes.

A fiatal párok visszafogottságának az az oka, hogy attól tartanak: nem lesz elegendő pénzük gyermekük felnevelésére – idézett a China Youth Daily egy demográfia-szakértőt. Sokan már korábban megkondították a vészharangot, s arra figyelmeztettek, hogy a kormány túl későn kezdi az egykepolitika enyhítését, ráadásul a meghozott intézkedések sem nevezhetőek túlságosan hatékonynak.

Kínában ráadásul szintén megfigyelhető az a trend, ami több nyugati országban is: sok pár egyáltalán nem akar gyermeket. Pekingben és Sanghajban a gyermektelen háztartások száma megduplázódott az eltelt egy évtized alatt. Drámai adat az is, hogy Kínában az összes háztartás negyven százaléka gyermektelen.

A pekingi születésszabályozás árnyoldalai már korábban érzékelhetőek voltak, de a jövőben egyre többször bizonyosodik majd be, hogy nem fenntartható. Az egykepolitika a pekingi kommunista vezetés egyik legellentmondásosabb döntése volt, amely számos családi tragédiához vezetett.

Az országban az éhínség, a természeti katasztrófák miatt a lakosság száma évszázadokon keresztül alacsony ütemben nőtt. 1680-ban mintegy 100 millióan éltek Kínában, de 120 évvel később, 1800-ban is még csak 270 millióan. Nagyobb emelkedés figyelhető meg 1850-ig, amikor már 400 millióra emelkedett a lakosság száma, ezután azonban nagyon lelassult a növekedés, hiszen 1930-ban is még mindössze 421 millióra tették az országban élő kínaiak számát.

Az igazán nagy robbanás a második világháború után következett be, 1950-ben 563, 1960-ban 650, 1970-ben 820, 1980-ban pedig már 985 millióan éltek Kínában.

Az egyke-politikát 1979/1980-ban vezették be azzal az indokkal, hogy meg akarják akadályozni a nagyobb éhínségeket, ám legalább ennyit nyomott a latban, hogy jelentősen növelni akarták az egy főre jutó GDP-t, s ezt csak a drasztikus intézkedéssel vélték elérhetőnek.

Az egykepolitikát azonban tűzön-vízen keresztül akarta megvalósítani a kormányzat: gyakorta kikényszerítették az abortuszt és önkényes sterilizációkat hajtottak végre. Míg a városokban valóban működött is a stratégia, a falvakban kevésbé vették komolyan a rendelkezést. Igaz, előfordultak kivételek is, a paraszti családok számára engedélyezték második gyermek vállalását, ha az elsőszülött gyermek leány volt. A nemzeti kisebbségekre pedig nem kényszerítették rá az egyke-politikát.

Azok, akik a korlátozásokra fittyet hányva mégis vállaltak második gyermeket, nagyon súlyos szankciókra számíthattak és számíthatnak mind a mai napig. Néhány példa. Az egy gyermeket vállalók ingyenesen írathatják be gyermekeiket az óvodába, vonatkozik rájuk az ingyenes orvosi ellátás, könnyebben juthatnak lakáshoz, kapnak nyugdíjat, a gyermek oktatását 14. éves koráig az állam állja, a szülők kapnak szabadnapot, az édesanyák pedig gyermekgondozási segélyt. A rendelkezést megszegők gyermekei viszont nehezebben nyernek felvételt az óvodába és iskolába, nem fedezik orvosi ellátásukat, kivételes esetekben e családok kilakoltatását is elrendelheti az állam, nem biztosított a nyugdíjuk, fizetni kell mindkét gyermek oktatását 14 éves korukig is, a szülők nem kapnak szabadnapot, az anyáktól pedig megtagadják a gyermekgondozási segélyt.

1994-2003 között 300 millió gyermek született, azt a célt azonban nem érte el a kormányzat, hogy a lakosság száma ne haladja meg az 1,2 milliárdot. Ezt ugyanis 140 millióval meghaladták. 2004 áprilisában, Sanghajban enyhítették először a rendelkezést: az elvált és újraházasodott párok vállalhattak még egy gyermeket abban az esetben is, ha már első házasságukból is volt gyermekük.

2013-ban további könnyítéseket vezettek be, lehetővé tették második gyermek vállalását azon párok számára, amelyeknél az egyik házastárs már „egyke-családból” született. 2012-es adat szerint Kínában egy nőre számítva a születések száma 1,55, amellyel az ország a világ 181. helyén áll.

A stratégia révén elképesztő demográfiai változások történtek. Míg 1982-ben 108,5 született fiúra 100 lány jutott, ez az arány 2009-re 120-100-ra változott, mert a nők gyakran a terhesség megszakítása mellett döntöttek, ha kiderült, hogy leánygyermeket hordoznak a szívük alatt. Esetenként 100 élve születésre 30-50 abortusz jutott. Sok olyan pár, amelyik nem vállalta a művi terhességmegszakítást, a születése után azonnal árvaházba adta a leánygyermeket. Nem egy esetben fordult elő, ha a születés után derült ki, hogy lány jött világra, megölték a gyermeket.

Mindez azt eredményezte, hogy a kínai fiúk nagyon nehezen találnak párt maguknak. A kormány ezért megtiltotta az ultrahangos vizsgálatot az orvosok számára, legalábbis azt, hogy meghatározzák a születendő gyermek nemét. Ha valamelyik orvos megszegi az előírást, éves bérétől foszthatják meg, sőt, esetenként börtönbüntetést is kiróhatnak rájuk.

Ha mindezek ellenére a pár mégis vállalja a leánygyermeket, az valóságos anyagi csőddel ér fel az édesapa és az édesanya számára. Egyrészt azért, mert Kínában a gyermekek feladata a szülők ellátása. Igen ám, de csak a fiú szüleié. Sokáig nem is működött Kínában nyugdíjrendszer, de az öregségi járulékból ma is igen nehéz megélni. A másik ok, hogy az esküvőnél a lányos szülőknek jelentős hozományt kell biztosítani, amit szintén nehezen tudnak teljesíteni.

A lehangoló adatok ellenére a kínai kormány nem tervezi az egykepolitika jelentős megváltoztatását, de azzal Pekingben is tisztában vannak, mielőbb tenni kell valamit, mert az ország demográfiai viszonyai a következő évtizedek során teljesen abnormálissá válhatnak.

Megint támad a szmog
Kína nagyvárosaiban újra óriási gondot jelent a hatalmas kiterjedésű füstköd. A Greenpeace határozott lépéseket követelt a hatóságoktól a környezet védelméért. Az ország 190 városából ugyanis 90-ben lépte túl a megengedett értéket a levegőben a káros anyagok aránya.Pekingben csütörtökön vált aggasztóvá a helyzet az Egyesült Államok nagykövetségének közlése szerint.
A szálló por mennyisége elérte a 200-as indexet, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megengedett érték tízszerese. A 20 millió pekingit felszólították légszűrő maszk viselésére. A kis védőruha használata egyébként a magas légszennyezettség miatt annyira természetessé vált az eltelt években, hogy már a legkülönbözőbb féle maszkokat lehet vásárolni, olyanokat, amelyek illenek az ember ruhájához.
Ugyanakkor arra is kérték a pekingieket, minél kevesebb időt töltsenek a levegőn.Közlések szerint az egészségre legveszélyesebb 2,5 mikron, vagy annál kisebb átmérőjű részecskék koncentrációja egy köbméter levegőben meghaladta a 60,8 mikrogrammot. Ez az érték csak 18 városban nem érte el a köbméterenkénti 35 mikrogrammot. Jól illusztrálja a helyzet drámaiságát, hogy a WHO által előírt érték 25 mikrogramm per köbméter.
Kínában különösen a téli időszakban jelent súlyos gondokat a légszennyezettség magas mértéke. A legnagyobb szennyezést a széntüzelésű erőművek okozzák.
Bár tavaly márciusban bejelentették 50 ezer széntüzelésű kemence és hatmillió régi gépkocsi kivonását a forgalomból, az intézkedés hatásai jó, ha évek múltán érzékelhetővé válnak. Szakértők azonban úgy vélik, hogy lényegesen radikálisabb lépések megtételére lenne szükség.
A Gavekal Dragonomics tavaly azt közölte, hogy Pekingnek a következő négy év alatt tíz százalékkal kellene csökkentenie a szén felhasználását. Az ország azonban annyira kötődik az energiahordozóhoz, hogy 2013-ban például éppen 2,5 százalékkal nőtt a felhasználás mértéke.

Szerző

Hepatitis Borsodban?

Tömegessé vált a fertőző májgyulladás (Hepatitis A) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, egy év alatt hússzorosára nőtt a megbetegedések száma - állítja az Origo. A hírportálnak nyilatkozó infektológus szakember szerint tavaly már 1200 esetet regisztráltak az észak-magyarországi régióban, úgy véli, a számok tekintetében már járványról beszélhetünk.

Az Origo kereste az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) is, hátha bővebb felvilágosítást tudnak adni a megyében kialakult helyzetről, érdemi válasz azonban nem érkezett. Lapunk is kereste a hivatalt, azt gondoltuk, hogy az Origo-cikk megjelenése után többet tudnak és többet is hajlandóak elárulni - érdemi tájékoztatást azonban mi sem kaptunk. Úgy tűnik, az ÁNTSZ-nek fogalma sincs, mit történik Borsodban.

Mindenesetre a probléma nem új, a híradásokban tavaly októberben-novemberben is megjelent, hogy a megyében megnőtt a lázzal, hasfájással és sárgasággal járó fertőző májgyulladásos betegek száma. Ekkor Asztalos Ágnes megyei tisztifőorvos úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy - a fent említett infektológus állításával ellentétben - tavaly 466 hepatitises beteget, főleg 14 év alatti gyerekeket kezeltek a borsod megyei kórházakban. Jelezték: oltóanyagból nincs hiány, a hatóság megtette a fertőzés továbbterjedésének megelőzésére a szükséges intézkedéseket. A korábbi évekhez képest pedig nem hússzorosára, hanem két és félszeresére nőtt a fertőzött betegek száma. Ennek ellenére Papp Tibor, a miskolci Semmelweis Kórház infektológiai osztályának vezetője is azt állította: a megyében járványhelyzet alakult ki.

A szakemberek már tavaly novemberben is hangsúlyozták: nem csupán Borsod megyében, de országosan is nőttek az esetszámok. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója szerint a 2013-as adatokhoz képest tavaly több mint háromszorosára nőtt a fertőzöttek száma az egész országban, éppen ezért májusban "Ne sárgulj be!" szlogennel nagyszabású megelőzési program indult azzal a céllal, hogy felhívja a lakosság figyelmét a fokozott fertőzésveszélyre, az egyre szaporodó megbetegedésekre és a megelőzés lehetőségeire.

A vírusnak halálos áldozata nincs, az Origo-nak nyilatkozó infektológus szerint idén januárban már csökkenni kezdett a regisztrált betegek száma.

Hepatitis Borsodban?

Tömegessé vált a fertőző májgyulladás (Hepatitis A) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, egy év alatt hússzorosára nőtt a megbetegedések száma - állítja az Origo. A hírportálnak nyilatkozó infektológus szakember szerint tavaly már 1200 esetet regisztráltak az észak-magyarországi régióban, úgy véli, a számok tekintetében már járványról beszélhetünk.

Az Origo kereste az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) is, hátha bővebb felvilágosítást tudnak adni a megyében kialakult helyzetről, érdemi válasz azonban nem érkezett. Lapunk is kereste a hivatalt, azt gondoltuk, hogy az Origo-cikk megjelenése után többet tudnak és többet is hajlandóak elárulni - érdemi tájékoztatást azonban mi sem kaptunk. Úgy tűnik, az ÁNTSZ-nek fogalma sincs, mit történik Borsodban.

Mindenesetre a probléma nem új, a híradásokban tavaly októberben-novemberben is megjelent, hogy a megyében megnőtt a lázzal, hasfájással és sárgasággal járó fertőző májgyulladásos betegek száma. Ekkor Asztalos Ágnes megyei tisztifőorvos úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy - a fent említett infektológus állításával ellentétben - tavaly 466 hepatitises beteget, főleg 14 év alatti gyerekeket kezeltek a borsod megyei kórházakban. Jelezték: oltóanyagból nincs hiány, a hatóság megtette a fertőzés továbbterjedésének megelőzésére a szükséges intézkedéseket. A korábbi évekhez képest pedig nem hússzorosára, hanem két és félszeresére nőtt a fertőzött betegek száma. Ennek ellenére Papp Tibor, a miskolci Semmelweis Kórház infektológiai osztályának vezetője is azt állította: a megyében járványhelyzet alakult ki.

A szakemberek már tavaly novemberben is hangsúlyozták: nem csupán Borsod megyében, de országosan is nőttek az esetszámok. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója szerint a 2013-as adatokhoz képest tavaly több mint háromszorosára nőtt a fertőzöttek száma az egész országban, éppen ezért májusban "Ne sárgulj be!" szlogennel nagyszabású megelőzési program indult azzal a céllal, hogy felhívja a lakosság figyelmét a fokozott fertőzésveszélyre, az egyre szaporodó megbetegedésekre és a megelőzés lehetőségeire.

A vírusnak halálos áldozata nincs, az Origo-nak nyilatkozó infektológus szerint idén januárban már csökkenni kezdett a regisztrált betegek száma.