Orbán: Magyarországnak nincs főnöke

Publikálás dátuma
2015.01.23. 19:01
Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna
Magyarországnak meg kell állapodnia Oroszországgal a hosszú távú földgázszállítási szerződésekről annak érdekében, hogy a magyar gazdaság működni tudjon, és biztosított legyen a háztartások gázellátása - jelentette ki pénteken Brüsszelben a közszolgálati média tudósítóinak nyilatkozva Orbán Viktor. A kormányfő azt is elmondta az újságírók előtt, hogy amikor beléptünk az Európai Unióba, akkor szövetségeseket választottunk, és nem főnököt, így Magyarországnak nincs főnöke.

A kormányfő tudatta azt is, bízik abban, hogy a megállapodás fő pontjairól Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatásán sikerül megegyezni. A miniszterelnök mások mellett az Európai Bizottság és az Európai Tanács új elnökével, Jean-Claude Junckerrel és Donald Tuskkal is találkozott Brüsszelben.

"Mindenki szeretné tudni, hogy mi lesz. Mondtam nekik, hogy én is" - fogalmazott a Putyin-látogatással összefüggésben a kormányfő, aki kiemelte: nem sokkal az orosz elnökkel tartandó találkozója előtt Angela Merkel német kancellár is Magyarországra látogat, és az eddigi tapasztalatokat vele áttekintve tud majd utána leülni tárgyalni Vlagyimir Putyinnal.

Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban Orbán Viktor tudatta, Magyarország világossá fogja tenni, hogy fontosnak tartja a nemzetközi jog tiszteletben tartását, de nem akar a gazdasági kapcsolatoknak és a magyar gazdaságnak ártó helyzetet. A kormányfő úgy vélte, hogy Magyarország ésszerű megoldásra törekszik, értelmes kiutat keres a jelenlegi helyzetből.

Orbán Viktor a Déli Áramlat földgázvezeték kiépítésének meghiúsulásáról is szólt, arra az álláspontra helyezkedve, hogy az nem oldott volna meg minden problémát, de egyet biztosan, hogy ne csak Ukrajnán keresztül érkezzen orosz gáz Magyarországra. "De ez már nincs, a problémák pedig itt maradtak, és helyette csak ötletek vannak" - mutatott rá a miniszterelnök.

A kormányfő arra is kitért, hogy miután az Európai Unió 28 tagállamból áll, az orosz kérdésben szinte "ahány ország, annyi álláspont", mert minden tagállamnak más a helyzete. Orbán Viktor egyúttal úgy vélte, hogy a kommunista korszakból származó örökség lehet, hogy a külkapcsolatokra sokan úgy tekintenek, hogy valaki más majd megmondja Magyarországnak, hogy mit kell tennie.

"Húsz éve dolgozom azon, hogy mindenkinek elmondjam, újra és újra nyugodtan, hogy mi, amikor beléptünk az Európai Unióba, akkor szövetségeseket választottunk, és nem főnököt" - hangoztatta a kormányfő, majd hozzátette: Magyarországnak nincs főnöke. A miniszterelnök brüsszeli útja afféle bemutatkozó, udvariassági látogatás is volt egyben, mert mind Junckerrel, mind Tuskkal most folytatott először kétoldalú megbeszélést Brüsszelben, mióta a volt luxemburgi és az egykori lengyel miniszterelnök hivatalba lépett uniós vezetőként. Orbán Viktor elmondta, egyenes és őszinte kapcsolatokra törekszik mindenkivel. "Nem szeretem a sumákolós külpolitikát" - fogalmazott a kormányfő, aki szerint érdemes rögtön az elején tisztázni, ha nem egyeznek az álláspontok, mert ez rövid távon konfliktusokhoz vezethet ugyan, de hosszabb távon bizalmat teremt.

Szerző
Frissítve: 2015.01.23. 19:14

Vasárnapi zár: elutasították a népszavazási kérdéseket

Publikálás dátuma
2015.01.23. 16:16
FOTÓ: Népszava
Elutasította, és nem terjeszti a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elé a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke Gaskó Istvánnak és Demján Sándornak a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatos országos népszavazási kérdéseinek aláírásgyűjtő íveit, mivel az Összefogás Párt elnöke már benyújtott egy azonos tárgyú kérdést, és abban még nem született jogerős döntés.

Gaskó István, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája elnöke és Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke január 20-án nyújtotta be három kérdésének aláírásgyűjtő ívét. A három kérdés a következő volt: "Egyetért-e azzal, hogy a kiskereskedelmi szektorban a vasárnapi munkavégzés tilalma megszüntetésre kerüljön?",  "Egyetért-e Ön azzal, hogy ne korlátozzák a bolti kiskereskedelmi egységek vasárnapi nyitva tartását?" és "Támogatja-e Ön a bolti kiskereskedelmi egységek korlátozás nélküli vasárnapi nyitva tarthatóságát?". 

Pálffy Ilona, a NVI elnöke pénteki határozatában az aláírásgyűjtő íveket elutasította. Az NVI elnöke emlékeztetett: Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke január 7-én már benyújtott egy népszavazási kérdést ugyanebben a témában; az a kérdés úgy hangzik, "Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden üzlet zárva legyen?"

Az NVI-elnök hozzátette: a népszavazásról szóló törvény szerint egy kérdés benyújtása után már nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés az előbbi hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedéséig, márpedig Szepessy Zsolt január 7-ei kérdése és a Liga Szakszervezetek elnökének és a VOSZ elnökének a kiskereskedelmi üzletek nyitva tartásáról szóló kérdései ugyanarra a tárgykörre vonatkoznak. Az NVI elnöke ezért a kezdeményezéseket nem terjeszti az NVB elé. (Az NVB pénteki ülésén megtagadta a Szepessy Zsolt által benyújtott kérdés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését, ám a döntés még nem jogerős: az NVB döntése ellen 15 napon belül lehet felülvizsgálati kérelmet benyújtani a Kúriához, amelynek 90 napon belül kell döntenie.)

Az NVI elnöke korábban már - ugyancsak az azonos tárgykörre vonatkozó előírás tilalma miatt - elutasította Szepessy Zsolt egy másik kérdését, amely szintén a boltok nyitva tartásával volt kapcsolatos, valamint Gyurcsány Ferencnek, a Demokratikus Koalíció elnökének szintén a vasárnapi nyitva tartással kapcsolatos kérdését. Az NVB pedig azért tagadta meg január elején Szepessy Zsoltnak az "Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden multi nyitva legyen?" kérdésének hitelesítését, mert úgy ítélte meg, a "multi" kifejezés jelentéstartalma bizonytalan és értelmezhetetlen.

Nem hitelesítették az aláírásgyűjtő ívet

Az NVB Szepessy Zsolt mindkét népszavazási kérdését tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését visszautasította.  Az első kérdést tartalmazó ívet arra hivatkozva nem hitelesítették, hogy a kérdés alkotmányossági aggályokat vet fel. Patyi András, a testület elnöke a vitában arra hívta fel a figyelmet, Magyarország alaptörvénye biztosítja a vállalkozás és verseny szabadságán nyugvó gazdasági élet működését. A vállalkozás szabadságához való jog nem teszi lehetővé, hogy törvény teljes mértékben valamennyi üzleti tevékenység tekintetében a vasárnapi működését korlátozza - hívta fel a figyelmet az elnök. 

Litresits András, a testület MSZP-által delegált tagja emlékeztetett: a bezárás vonatkozna például a nemzetközi repülőtérre, a pályaudvarokra, a kórházakra, benzinkutakra is, márpedig számos olyan üzlet van, aminek a nyitva tartása minden napon szükséges. Mint mondta, egy eredményes népszavazás abszolút tiltást rendelne el, ami a vállalkozáshoz való alaptörvényben biztosított jogot sértené, és alaptörvény-módosítást eredményezne, ilyen, az alaptörvény módosítására irányuló kérdést azonban nem lehet hitelesíteni. 

Határozata indoklásában az NVB kitért arra is, hogy ha a kérdés által bevezetendő korlátozás mindenre kiterjedne, az sértené az emberi méltósághoz való jogot is, valamint arra, hogy a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének sem, mivel egy sikeres népszavazás olyan mértékben érintené a hétköznapi életet, amelynek a következményei nem beláthatóak a választópolgárok számára. 

A testület 8 igen szavazattal, Lovas András (KDNP) ellenszavazatával megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Az NVB határozata ellen 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani a Kúriának címezve. Az NVB pénteki ülésén Szepessy Zsoltnak a másik - az üzletek nyitva tartására vonatkozó - aláírásgyűjtő ívének hitelesítését is megtagadta. A kérdést Szepessy Zsolt már egyszer benyújtotta december 18-án, ám akkor formai okokra hivatkozva a Nemzeti Választási Iroda elnöke elutasította a kérdést, ám Szepessy Zsolt januárban ismét benyújtotta azt. Az ismételten benyújtott kérdések esetében az NVI elnökének nincs lehetősége arra, hogy vizsgálja, van-e benyújtva azonos tárgyú kérdés, az ív hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság napirendjére kellett tűzni. 

 Az NVB pénteken megállapította, hogy a néhány perccel korábban már tárgyalt, az üzletek zárva tartására vonatkozó kérdésről hozott határozat még nem emelkedett jogerőre, így "folyamatban lévőnek" minősül. Az ülésen elhangzott, hogy a Veszprém megyei 3-as számú országgyűlési választókerületben - a tapolcai székhelyű választási bizottság javaslata alapján - április 19-én lehet az időközi országgyűlési képviselőválasztás. A testület javaslatot tartalmazó határozata - amennyiben nem érkezik jogorvoslati kérelem - szombat délután emelkedik jogerőre. A választás kitűzésének időpontjáról az NVB-nek kell majd döntenie.

Demján: 250 milliárd is kieshet a büdzséből

Demján Sándor a VOSZ és a Liga Szakszervezetek által benyújtott népszavazási kezdeményezés részleteiről tartott korábbi sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a kereskedelmi értékesítés átlagosan ötször annyi hasznot hoz az államnak, mint az ipari termelés. Az ipar átlag 5 százalékos haszonnal dolgozik, a kereskedelemben a 27 százalékos áfa több ennél - jegyezte meg. Hozzátette: ha költségvetési bevételkiesés van, akkor azt pótolni kell, új adó jön, mint az útdíj vagy a napelemekre kivetett adó. Hangsúlyozta: a vasárnapi zárva tartásról érdemi egyeztetés hiányában, egy üzleti terv alapján szűk körben eldöntött intézkedés támadás a vállalkozók tulajdona ellen, ami morálisan is elfogadhatatlan. Megjegyezte: egy kormányzati technológia ellen szólalnak fel, amely során a versenytársakat adókkal, szabályzókkal tönkreteszik, majd olcsón felvásárolják, monopolhelyzet teremtve a piacon.     

 

Szerző
Frissítve: 2015.01.23. 16:37

EKB-döntés - Javulhatnak Közép-Európa növekedési kilátásai

Egyes londoni pénzügyi elemzők szerint jelentősen javíthatja a közép-európai EU-gazdaságok növekedési kilátásait az euróövezeti jegybank (EKB) mennyiségi enyhítési ciklusa és az energiahordozók alacsony ára.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai pénteken ismertetett, e két tényező figyelembevételével felülvizsgált új előrejelzésükben közölték: Magyarországon az idén 3,9 százalékos, 2016-ban 2,9 százalékos gazdasági növekedést várnak. A ház eddig 3,4 százalékos, illetve 2,7 százalékos GDP-bővülést valószínűsített a magyar gazdaságban erre a két évre.

A lengyel gazdaság idei és jövő évi növekedésre szóló prognózisukat a cég elemzői 3,5, illetve 3,7 százalékra javították az eddig jósolt 3,3, illetve 3,4 százalékról.

Szerző