Csalást gyanít az Unió Budapest Szívében

Publikálás dátuma
2015.01.24. 06:02
Fotó: Népszava
Több szabálytalanságokat talált az európai csalás elleni hivatal a főváros és az V. kerület közös felújítási projektjében, a több mint tízmilliárdos Budapest Szíve programban. Egyelőre nem tudni, pontosan mit kifogásoltak, de a magyar ügyészségtől várnak lépéseket, amely már hetek óta ismeri a nyomozás eredményét, de állítása szerint még mindig fordítja az anyagot.

Szabálytalanságok és csalás gyanújával nyomozott a főváros és az V. kerület közös, Budapest Szíve nevű felújítási projektje ügyében az Európai Unió csalás és korrupció elleni hivatala, az OLAF olyan panaszok alapján, amelyek szerint a munkálatokat megelőző közbeszerzéseknél történhettek visszaélések. A szervezet a VS.hu kérdésére árulta el, hogy a vélhetően 2012 óta tartó vizsgálatot év végén lezárták, ám, hogy pontosan mire találtak bizonyítékot, hivatali titoktartás miatt nem árulták el.

Nyugtalankodásra éppenséggel ennyi is okot adhat a fővárosnak és a Belvárosnak egyaránt, ám a szervezet a nyomozás végén a magyar Legfőbb Ügyészséget is megkereste, tegyen lépéseket az ügyben. Eszerint az LÜ már hetek óta ismeri az ügy részleteit, azonban a VS.hu-nak adott válaszuk szerint az anyagot még fordítják. „Valóban érkezett egy anyag az OLAF-tól, amely a Budapest Szíve programot érinti. Jelenleg folyamatban van a megküldött anyag fordítása” – írták.

A magyar hatóság bagatellizálása ellenére már 2012-ben is tudható volt: Brüsszelnek problémái vannak a programmal, amelynek keretében a Kálvin tér és a Szabadság tér közötti utcákat építették át 15 milliárd forintból, nagyrészt uniós pénzből. Akkor az Index számolt be róla, hogy az Európai Bizottság szerint irányított közbeszerzéssel pályáztatták a vállalkozókat a felújítási munkákra. A pályázóknak előírták, hogy legyen tapasztalatuk nagy értékű, műemléki környezetben végzett felújításban, noha minderre nem is volt szükség, hiszen a munka főként járda- és közútfelújításra vonatkozott. Az V. kerület és a főváros végül az erősen korlátozó feltételek miatt – a pályázat kiírójaként – versenytárs hiányában a pályázati árnál egy 10-15 százalékkal magasabb ajánlatot fogadott el, és a Bizottság emiatt 900-900 millió forintos bírságot is kilátásba helyezett. „Az OLAF figyelni fogja azokat lépéséket, amiket az illetékes hatóságok tesznek nemzeti, illetve uniós szinten” – üzente most a szervezet a magyar hatóságoknak.

A hírre nem csak a belvárosi önkormányzat, hanem meglepő módon a Fidesz, és a főváros nevében a fideszes Kocsis Máté, mint tanácsnok is reagált. Kocsis annyit közölt: a program 2. ütemének közbeszerzése „2009-ben volt, a Demszky-Hagyó-Steiner korszakban”. Hasonló hangot ütött meg a Fidesz: szerintük a Budapest Szíve idején Budapesten „az MSZP-SZDSZ-koalíció” kormányzott, ám azt nem tették hozzá, hogy az V. kerület már bőven fideszes vezetés alatt állt. Az V. kerületi önkormányzat azt írta: tudtak a vizsgálatról, ahhoz „minden szükséges anyagot” megadtak, arról azonban nem kapták tájékoztatást, hogy bármilyen kifogása lenne az OLAF-nak. A vizsgálat eredménye lehet az, hogy az unió visszaköveteli a fejlesztéshez adott uniós pénze egy részét, amire volt már példa.

Félmilliárdot is érhet Vida Ildikó háza
"Mennyit érhet Vida Ildikó háza, ha már 1996-ban 150 millió forint jelzálogjogot jegyzett be rá egy bank?" - tette fel a kérdést Facebook-oldalán Juhász Péter, illusztrációként pedig a NAV-elnök törökbálinti házáról készült fotót is posztolt.
Fotó: Népszava

Fotó: Népszava

Az Együtt társelnöke szerint mai áron félmilliárdot is érhet. "Szerencsére szinte biztos, hogy nem korrupciós pénzből származik, mert két nappal a hivatalba iktatása után vette" - emlékeztetett Juhász, hozzátéve: előtte csak három évig volt az APEH elnöke, "ez alatt az idő alatt nem jöhet be ennyi pénz".



Szerző

Nyerünk az EKB döntésén

Publikálás dátuma
2015.01.24. 06:00
Az Európai Központi Bank vezetői eltökéltek a gazdasági növekedés támogatásában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THOMAS LOHNES
A 2008-09-es gazdasági válság óta aligha fogadott a pénzvilág olyan egyöntetű lelkesedéssel uniós döntést, mint az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programja. Szárnyalnak a tőzsdék, gyengül az euró a dollárhoz képest, csökkennek az állampapírhozamok. Bár az EKB-program közvetlenül csak az euróövezet tagjait érinti, a forint is sokat profitálhat belőle: alig egy hete még 327 forintot is megadtak az európai közös pénz egy egységéért, tegnap már a 309 forintos árfolyam sem volt ritka.

Nem okozott meglepetést az EKB döntése, hogy havi 60 milliárd euróért kötvényvásárlási programot indít. A pénzpiaci szakértők ugyan csak 50 milliárdra számítottak, de azt nem vették figyelembe, hogy eddig is volt már egy havi 10 milliárdos keret, ami viszont új: euróövezeti állampapírokat is vásárolnak, kivéve Görögországot. Szigorú megkötés ugyanakkor, hogy egy-egy kötvénytípusból csak annak egynegyedét birtokolhatja az EKB (kibocsátóként, országonként és vállalatonként az állomány egyharmadát vásárolhatják fel.) A program legfeljebb 2016 szeptemberéig tart, illetve addig, amíg el nem érik a 2 százalékos inflációs célt, ami bátor elvárás, hiszen az euróövezet csaknem minden tagállama jelenleg deflációval küszködik, és kis hullámzásoktól eltekintve a kőolaj világpiaci ára is napról napra mélyebb szinteket ér el.

A lépés fogadtatása csaknem minden pénzpiacon eufóriát váltott ki, a tőzsdei árfolyamok emelkedtek, az euró is vesztett értékéből, de míg hete - a svájci frank árfolyamküszöbének megszüntetése miatt - 327 forintot ért egy euró, tegnap már 309-et. A görög választásokat követően - vélik a tőkepiaci szakemberek - újabb euró gyengülésre lehet számítani, amiből a forint profitálhat. (Mindez nem vonatkozik a dollár-forint keresztárfolyamra, ahol tovább folytatódhat a "zöldhasú" felértékelődése és a svájci frankra, amely előbb-utóbb magas szinten fog stabilizálódni.) Az újabb fordulópont március lehet, amikor az EKB lazítási programja ténylegesen működni kezd, ami az euró ismételt gyengüléséhez vezethet. Azonban tévedés lenne azt hinni, hogy a hatások összeadódnak. Ám az bizonyosnak látszik, hogy a forint a kötvényvásárlási program nyertese lehet.

Az EKB döntés magyarországi hatásairól Szántó András, az Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzletág vezetője a Népszavának azt mondta: a most kialakuló likviditási bőség, plusztőke kedvezően hathat a hazai tőkepiacra is. Ez a forrásbőség mindenképpen helyet keres majd magának, várhatóan elsősorban az uniós tagállamok között. A feltörekvő piacoknak, így Magyarországnak is juthat ebből a pénzbőségből, amiből profitálhat akár a részvény-, akár a kötvénypiac.

Hazánk a program eredményességében érdekelt, erről beszélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is egy tegnapi díjátadón. Mint mondta: az EKB eszközvásárlási programja hozzájárul ahhoz, hogy Európa, főleg az eurózóna gazdasága növekedési fázisba kerüljön, s az európai piacok bővülése a magyar gazdaság exportteljesítménye szempontjából is előnyökkel jár.

Jelentősen javíthatja a közép-európai EU-gazdaságok növekedési kilátásait az euróövezeti jegybank mennyiségi enyhítési ciklusa és az energiahordozók alacsony ára – vélekedtek pénteki helyzetértékelésükben az egyik globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői. A Bank of America-Merrill Lynch elemzőrészlegének közgazdászai e két tényező figyelembevételével felülvizsgált új előrejelzésükben közölték: Magyarországon az idén 3,9 százalékos, 2016-ban 2,9 százalékos gazdasági növekedést várnak. A ház eddig 3,4 százalékos, illetve 2,7 százalékos GDP-bővülést valószínűsített a két évre. A lengyel gazdaság idei és jövő évi növekedéséről szóló prognózisukat a cég elemzői 3,5, illetve 3,7 százalékra javították az eddig jósolt 3,3, illetve 3,4 százalékról.

Szerző

Teljes káosz: kirúgások, feljelentések Veszprémben

Pénzügyi szabálytalanságok gyanúja miatt több feljelentést tettek a Veszprémi Erdőgazdasági Zrt.-nél, és számos embernek felmondtak - közölte a Földművelésügyi Minisztérium pénteken.

A közlemény szerint az azóta lemondott vezérigazgató, Tengerdi Győző január 13-án jelezte a minisztériumnak, hogy pénzügyi szabálytalanságok gyanúja merült fel a társaságnál, ezért a minisztérium és a társaság azonnali, teljes körű belső vizsgálatot indított. 

A január 19-én lezárult belső vizsgálat eredménye alapján január 20-án feljelentést tettek a rendőrségen. Január 20-án Tengerdi Győző kezdeményezte a minisztériumnál saját megbízatásának megszüntetését, amit a tárca elfogadott. A tárca Pál Lajost, a Verga Zrt. addigi termelési vezérigazgató-helyettesét bízta meg a vezérigazgatói feladatok ellátásával szerdán. Az állami földekért felelős államtitkár azonnali feladatként szabta ki az új cégvezetőnek, hogy kezdeményezze a társaságnál az összes pénzügyekkel és könyvvizsgálással foglalkozó dolgozó munkaviszonyának, szerződésének megszüntetését, ami pénteken megtörtént - közölte az FM. A szaktárca közleménye szerint miután a társaságnál pénzügyi szabálytalanságok gyanúja merült fel, Tengerdi Győző felmentette pozíciójából Sashalmi Viktóriát, a korábbi gazdasági vezérigazgató-helyettest. 

A nyilvános cégadatok szerint a Veszprémi Erdőgazdasági Zrt. árbevétele 2013-ban mintegy 2,3 milliárd forint volt, 400 millióval több az előző évinél, ennek csaknem egyharmada exportból származott. 2013-ban 31 millió forint üzemi nyereséget ért el a társaság, szemben a megelőző év csaknem 154 milliós üzemi eredményével, adózott profitja 110 millió forint volt, az egy évvel korábbi 234 millió forint után.

Szerző