Nem okozott meglepetést az EKB döntése, hogy havi 60 milliárd euróért kötvényvásárlási programot indít. A pénzpiaci szakértők ugyan csak 50 milliárdra számítottak, de azt nem vették figyelembe, hogy eddig is volt már egy havi 10 milliárdos keret, ami viszont új: euróövezeti állampapírokat is vásárolnak, kivéve Görögországot. Szigorú megkötés ugyanakkor, hogy egy-egy kötvénytípusból csak annak egynegyedét birtokolhatja az EKB (kibocsátóként, országonként és vállalatonként az állomány egyharmadát vásárolhatják fel.) A program legfeljebb 2016 szeptemberéig tart, illetve addig, amíg el nem érik a 2 százalékos inflációs célt, ami bátor elvárás, hiszen az euróövezet csaknem minden tagállama jelenleg deflációval küszködik, és kis hullámzásoktól eltekintve a kőolaj világpiaci ára is napról napra mélyebb szinteket ér el.
A lépés fogadtatása csaknem minden pénzpiacon eufóriát váltott ki, a tőzsdei árfolyamok emelkedtek, az euró is vesztett értékéből, de míg hete - a svájci frank árfolyamküszöbének megszüntetése miatt - 327 forintot ért egy euró, tegnap már 309-et. A görög választásokat követően - vélik a tőkepiaci szakemberek - újabb euró gyengülésre lehet számítani, amiből a forint profitálhat. (Mindez nem vonatkozik a dollár-forint keresztárfolyamra, ahol tovább folytatódhat a "zöldhasú" felértékelődése és a svájci frankra, amely előbb-utóbb magas szinten fog stabilizálódni.) Az újabb fordulópont március lehet, amikor az EKB lazítási programja ténylegesen működni kezd, ami az euró ismételt gyengüléséhez vezethet. Azonban tévedés lenne azt hinni, hogy a hatások összeadódnak. Ám az bizonyosnak látszik, hogy a forint a kötvényvásárlási program nyertese lehet.
Az EKB döntés magyarországi hatásairól Szántó András, az Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzletág vezetője a Népszavának azt mondta: a most kialakuló likviditási bőség, plusztőke kedvezően hathat a hazai tőkepiacra is. Ez a forrásbőség mindenképpen helyet keres majd magának, várhatóan elsősorban az uniós tagállamok között. A feltörekvő piacoknak, így Magyarországnak is juthat ebből a pénzbőségből, amiből profitálhat akár a részvény-, akár a kötvénypiac.
Hazánk a program eredményességében érdekelt, erről beszélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is egy tegnapi díjátadón. Mint mondta: az EKB eszközvásárlási programja hozzájárul ahhoz, hogy Európa, főleg az eurózóna gazdasága növekedési fázisba kerüljön, s az európai piacok bővülése a magyar gazdaság exportteljesítménye szempontjából is előnyökkel jár.
Jelentősen javíthatja a közép-európai EU-gazdaságok növekedési kilátásait az euróövezeti jegybank mennyiségi enyhítési ciklusa és az energiahordozók alacsony ára – vélekedtek pénteki helyzetértékelésükben az egyik globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői. A Bank of America-Merrill Lynch elemzőrészlegének közgazdászai e két tényező figyelembevételével felülvizsgált új előrejelzésükben közölték: Magyarországon az idén 3,9 százalékos, 2016-ban 2,9 százalékos gazdasági növekedést várnak. A ház eddig 3,4 százalékos, illetve 2,7 százalékos GDP-bővülést valószínűsített a két évre. A lengyel gazdaság idei és jövő évi növekedéséről szóló prognózisukat a cég elemzői 3,5, illetve 3,7 százalékra javították az eddig jósolt 3,3, illetve 3,4 százalékról.
