Hétfőn csak ügyeletet tartanak a vám- és pénzügyőrök

Hétfőn, a nemzetközi vámnapon csak ügyeleti szolgálatot látnak el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) regionális és megyei vám- és pénzügyőri szervei, valamint regionális bűnügyi igazgatóságai - közölte Suller György Attila szóvivő.

A NAV arra kéri ügyfeleit, hogy a vámnapon csak sürgős ügyekben forduljanak vámkezelési és egyéb kérelmekkel az igazgatóságokhoz.

Suller György Attila ugyanakkor jelezte, hogy a határátkelőhelyeken működő vám- és pénzügyőri igazgatóságok kirendeltségei hétfőn is változatlan létszámmal - a munkaszüneti napokra érvényes szolgálatszervezéssel - működnek.
A vámnap a NAV adóügyekkel foglalkozó igazgatóságainak munkarendjét nem érinti.

Szerző

Alpoki magasságot érnének el a fiatalok

Vasárnap 13 magyar sportoló részvételével megkezdődik a 12. téli Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF). A január 25. és 30. között sorra kerülő eseménynek az ausztriai Vorarlberg tartomány, valamint Liechtenstein ad otthont. Az 1991-ben Jacques Rogge korábbi NOB-elnök által életre hívott verseny történetében most először fordul elő, hogy két ország kapta meg a rendezés jogát.

Az idei EYOF-on 45 nemzet 950 versenyzője vesz részt, a 15-18 éves fiatalok nyolc sportág 28 versenyszámában mérik össze tudásukat. Magyarországról 20 fős - nyolc fiú és öt lány versenyzőből, hat kísérőből, valamint egy műkorcsolyabíróból álló - delegáció utazik.

A 13 fős versenyzői csapatban kilencen képviselik a sísportot, Benedek Patrik, Nagy Bence és Szőllős Barnabás Ábrahám alpesi síben, Veres Mirella és Herneczky Áron biatlonban, Gyallai Soma és Bodnár Gina sífutásban, Vörös Virág és Kelemen Péter pedig síugrásban indul. Mellettük Borovoj Alexander és Medgyesi Fruzsina műkorcsolyában, Fehér Zsófia és Szász Csongor Ármin pedig hódeszkában méreti meg magát.

„Az Országos Bajnokságon nagyon jó eredményt értem el, de úgy érzem, van még bennem tartalék. A legjobb tíz közé szeretnék bekerülni”- nyilatkozta lapunknak Borovoj Alexander.

Az Európa-bajnok műkorcsolyázó, korábbi négyszeres téli olimpikon, Sebestyén Júlia azt tanácsolja tanítványának, Alexandernek, hogy maradjon nyugodt és élvezze a jégen töltött időt.

A téli EYOF-okon Magyarország eddig hét arany-, négy ezüst- és négy bronzérmet gyűjtött, a 15 dobogós helyezésből tízet rövidpályás gyorskorcsolyában, négyet műkorcsolyában, egyet pedig jégtáncban ért el. Hasonló eseményen a magyar fiatalok legutóbb 2005-ben, Montheyben szereztek érmet. Most rontja a kilátásaikat, hogy a legsikeresebb magyar téli sportág, a rövidpályás gyorskorcsolya ezúttal nem került be a programba.

Szerző

Siker, pénz, csillogás az Öböl szívében

Publikálás dátuma
2015.01.24. 06:55
Hiába „importáltak” szurkolókat is a kézi vb-re, sok meccsen így is csak fél ház volt FOTÓK: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A kis Öböl-beli állam, Katar a világ sportfővárosává válna. Tervei megvalósulásához minden adott. Pénzforrásai mintha kiapadhatatlanok lennének, infrastruktúrája pedig lélegzetelállító mértékben fejlődött az elmúlt két évtized alatt. Az országban a múlt csütörtök óta zajló férfi kézilabda-világbajnokság is azt mutatja, a katari lehetőségeknek mintha valóban nem lenne határa.

Már a kézi vb megnyitója során kiderült, hogy olyan arénák épültek a viadalra, amelyek már a 21. század modern stílusjegyeit hordozzák magukon. Néhány év alatt a semmiből építették fel a 130 ezer négyzetméteres, 15 ezer néző befogadására képes Lusail Multipirpose Hall nevű arénát. A szintén vadonatúj, 7700 férőhelyes Ali Bin Hamad Al Attiya aréna sem marad el mögötte: 48 óra alatt multifunkciós jégcsarnokká alakíthatják át. A vb-nek otthont adó harmadik csarnok, a Duhail Sports Hall futurisztikus médiaközpontjával kápráztatta el az újságírókat. Csak a három aréna felépítése 300 millió euróba került, legalábbis a hivatalos közlések szerint.

Katarban nem jelentett akadályt, hogy az országban semmiféle gyökerei sincsenek a kézilabdának. Spanyolországból szó szerint importáltak szurkolókat, és összevásároltak egy nemzeti csapatot, főleg balkáni országokból hoztak játékosokat, illetve kiváló trénert igazoltak a spanyolokat a vb címig vezető Valero Rivera személyében. A montenegrói, bosnyák, szerb, vagy éppen francia állampolgárságukat katarira felcserélő kézisek lehetőségeiről mindent elmond, hogy alapfizetésük 30 ezer euró, egy a világbajnokságon elért győzelemért pedig 100 ezer euró üti a markukat.

Honosítanak egy focicsapatot?

Sokan attól tartanak, hogy ugyanez történik majd a 2022-es labdarúgó világbajnokság előtt is: tehetséges külföldiek sorát honosítják. Bár a fociban erre azért korlátozottabbak a lehetőségek, mint a kézilabdában, nem kell féltenünk Katart, megtalálja majd a módját, hogyan lehet kijátszani a FIFA ide vonatkozó rendelkezéseit. Emlékezzünk csak arra, hogy milyen sikeresen „győzte meg” a katari rendezés előnyeiről a nemzetközi szövetség végrehajtó bizottságát…

Bár a katari foci vb-vel kapcsolatban még számos részletet kellene tisztázni, például azt a nem mellékes kérdést, melyik hónapban rendezzék meg, az már most biztos, hogy olyan arénákat emelnek, amilyeneket eddig legfeljebb csak valamelyik sci-fi filmben láthattunk. Összesen 12 60-80 ezer férőhelyes stadiont építenek egy Budapestnél körülbelül 4-szer nagyobb területen. A vb idejéig új luxusszállodák sorát tervezik átadni, nem mintha eddig kevés lett volna belőlük, s persze új utakat is létrehoznak.

A kétmilliós Katarnál a pénznek nincs értéke. Naponta 80-100 millió dollár értékben exportál gázt, s jelentős olajtartalékokkal is rendelkezik. A terveknek nincs határa, amit nemcsak a sportbéli elképzelések igazolnak: Katar és Bahrein között a következő években építik fel a 45 kilométeres „Barátság hídját”, a Bahreini-öböl felett. Az igazán gazdagok – számukat 40 ezerre teszik – szigetet vásárolnak maguknak, vagy a The Pearl, azaz a „Gyöngyszem” negyedben vesznek ingatlant.

A csillogásnak azonban vannak árnyoldalai. A külföldi bevándorlókat, az építkezéseken dolgozó indiaiakat, pakisztániakat, srí lankaiakat, nepáliakat szinte rabszolgaként kezelik a született katariak. Bár emberi jogi szervezetek évek óta tiltakoznak e bánásmód ellen, felhívásaik rendre süket fülekre találtak.

Jóllehet a foci vb megrendezése az ország történetének egyik legfontosabb eseménye lesz, ez is csak egy állomás, amint a mostani kézi vb is az. Az ország már eddig is sokat áldozott a sportra, a különféle világbajnokságok megrendezésére, neves európai fociklubok szponzorálására (FC Barcelona) illetve megvásárlására (Paris Saint-Germain). Íme egy csokor az utóbbi tíz év eseményeiből: 2005-ben itt rendezték a Nyugat-ázsiai Játékokat, valamint a súlyemelő vb-t, 2006-ban az Ázsia Játékokat, 2010-ben a fedett pályás atlétika vb-t, 2011-ben a labdarúgó Ázsia Kupát, 2011-ben az Arab Játékokat, 2012-ben a squash vb-t, tavaly a rövidpályás úszó vb-t, valamint ismét a squash vb-t. Még idén szintén Katar ad otthont az ökölvívó vb-nek. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az ország már világkupa viadalokat, tenisz ATP és WTA versenyeket, golftornákat, labdarúgó és röplabda klubvilágbajnokságot, atlétika Diamond League versenyt is rendezett és rendez, megállapíthatjuk, hogy a kis állam már most igazi sporthatalom.

Hosszabb lesz az atlétika-szezon

2016-ban azonban újabb viadalra készülhet az ország, valószínűleg október közepén rendezik meg a 83. Országútikerékpár-világbajnokságot. Arab ország korábban még sosem rendezett ilyen viadalt, de 1927 óta arra is csak egyetlen egyszer, 1990-ben Japánban volt példa arra, hogy nem Európában vagy Amerikában rendezték volna meg a kerékpárosok versenyét. (A második vb 1928-ban épp Budapesten volt.) Érdekes, hogy a dohai rendezés egyik legnagyobb szószólója a belga kerékpáros legenda, az ötszörös Tour de France és Giro d’Italia győztes Eddy Merckx, aki rendre azt hangoztatja, hogy Katarban kiváló körülmények között kerekezhetnek a sztárok. Ha ő mondja…

2018-ban sem marad világbajnokság nélkül Katar, ezúttal a világ legjobb tornászai mérhetik össze erejüket. Katar az egyedüli pályázó volt az eseményre. 2019-ben aztán az atlétika világbajnokság következik. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) tavaly novemberi ülésén döntött így. Doha Barcelonát és az amerikai Eugene városát utasította maga mögé.

Nem mindenki örült katari rendezésnek. Clemens Prokopp, a Német Atlétikai Szövetség elnöke szerint olyan klimatikus viszonyokra kell felkészülniük, ami nagyon nagy kihívást jelent majd a versenyzők számára. Sokaknak az sem tetszik, hogy a nyári hőség miatt a viadalt nem augusztusban, hanem októberben rendezik meg, így a szokottnál jóval hosszabb lesz a 2019-es szezon atlétikában.

A hab a tortán persze az lenne, ha az országnak ítélnék a 2014-es vagy a 2028-as olimpia megrendezését, amire a fent említettekből kiindulva igencsak reális az ország esélye.

Katar azonban még ennyivel sem éri be. A pompa akkor lenne teljes, akkor mondhatná el végérvényesen, hogy a világ sportjának fővárosává vált, ha Forma 1-es versenyt is rendezhetne. Nemcsak a pénz lenne meg hozzá, az infrastruktúra is. A Doha melletti, 5830 méteres, Losail International Circuit pályán 2004 óta MotoGP, illetve Superbike versenyeket is rendeznek. Szuper erős reflektorainak köszönhetően éjszakai viadalok lebonyolítására is alkalmas. Csekély átalakítással Forma 1-es versenyt is rendezhetnének itt.

Az egyik futurisztikus látványterv a 2022-es vb-re a sok közül.

Az egyik futurisztikus látványterv a 2022-es vb-re a sok közül.

Rivalizálás a térség államai között

Ám akad egy kis bökkenő. S itt szól bele a kis arab ország megalomániás terveibe a politika, illetve az Öböl országai és városai közötti rivalizálás. Bernie Ecclestone, a Forma 1 ura tavaly decemberben azt közölte, ha a F1-es versenyeket már évek óta rendező Bahrein és Abu Dzabi nem egyezik bele a katari tervek megvalósulásába, akkor nincs mit tenni, nem adhat otthont Hamiltonék viadalának, mert e két ország vétójoggal rendelkezik. Amikor Ecclestone a bahreini trónörökössel megállapodott arról, hogy a kis síita többségű, de szunnita vezetésű ország is rendezhet versenyeket, még azt állította vendéglátójának, hogy az Öböl államai közül csak Bahreinben rendezhetnek Forma 1-et. Később aztán a királyság, ha nem is lelkendezve, de hozzájárult az arab emírségek-beli abu dzabi futamhoz is.

Katarral azonban egészen más a helyzet. Évtizedek óta igen feszült Bahrein és Katar viszonya. Sokáig a Havar-szigetek hovatartozásáról vitáztak, mígnem 2001-ben a hágai Nemzetközi Bíróság salamoni döntést hozott, úgy határozott, mindkét állam nagyjából egyenlő részt kap belőle. A rossz viszony azonban mind a mai napig megmaradt. Bahrein azzal vádolja Katart, hogy komoly pénzt ajánl fel bahreini családoknak cserében azért, hogy a katari állampolgárságot válasszák. A katariak szunnitákat „vásárolnak”, így Bahreinben mind nagyobbá válik a hatalom által egyre erőszakosabban elnyomott síiták aránya.

Az Arab Emírségek és Katar kapcsolata sem felhőtlen. Előbbi állam Szaúd-Arábia szövetségese, Katar viszont a térség erős szunnita hatalmává kíván válni – a szaúdiakkal szemben. 2013-ban az Arab Emírségek néhány hónapra vissza is hívta nagykövetét Katarból.

Úgy tűnik, mindent azért még a pénzzel sem lehet megvenni.

Kézilabda-világbajnokság, Katar

A csoport:

Brazília–Chile x-x

Spanyolország–Szlovénia x-x

Katar–Fehéroroszország x-x

A csoport végeredménye: 1. Spanyolország 8 pont, 2. Szlovénia 6, 3. Katar 6, 4. Fehéroroszország 2, 5. Brazília 2, 6. Chile 0.

B csoport:

Tunézia–Irán x-x

Horvátország–Bosznia-Hercegovina x-x

Macedónia–Ausztria x-x

A csoport végeredménye: 1. Horvátország 8 pont, 2. Macedónia 6, 3. Ausztria 5, 4. Tunézia 3, 5. Bosznia-Hercegovina 2, 6. Irán 0.

Szerző