Litvinyenko-gyilkosság - "Állami kivégzés történt"

Publikálás dátuma
2015.01.24. 15:42
Litvinyenkó özvegye a temetésen. FOTÓ: Getty Images, Peter MacDiarmid
Az amerikai titkosszolgálatoknak egyértelmű bizonyítékaik vannak arra, hogy az orosz állam részese volt Alekszandr Litvinyenko egykori orosz állambiztonsági tiszt nyolc évvel ezelőtti londoni meggyilkolásának, és a bizonyítékokat át is adták a brit hatóságoknak - írta szombaton a The Daily Telegraph.

A tekintélyes brit konzervatív napilap értesülései szerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) annak idején figyelte az ügyben "kulcsszerepet játszó egyének" kommunikációját Londonban és Moszkvában egyaránt. Egy bennfentes forrás a lapnak részletek nélkül elmondta: a brit hatóságoknak átadott amerikai titkosszolgálati adatokat nem lehetne ugyan bizonyítékként beterjeszteni bírósági eljárás esetén, de a brit hatóságokat az anyag meggyőzte arról, hogy "állami kivégzés történt".

A The Daily Telegraph hozzájutott egy olyan hangfelvételhez is, amelyen Litvinyenko beszél egyebek mellett "a világ egyik legveszélyesebb bűnözője", Szemjon Mogiljevics és Vlagyimir Putyin orosz elnök kapcsolatairól.

A nem egészen háromperces felvételen, amely egy évvel Litvinyenko halála előtt készült Londonban, az egykori orosz ügynök kijelenti, hogy Putyin és Mogiljevics "1993 vagy 1994 óta jó kapcsolatban volt egymással".
Litvinyenko arról is beszél, hogy az Egyesült Államok által körözött Mogiljevics - aki évekig élt Magyarországon, magyar házastársa volt és a magyar állampolgárságot is felvette - az al-Kaidával is kapcsolatban állt, és fegyvereket adott el a terrorhálózatnak.

Alekszandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) másfél évtizede Londonba dezertált volt alezredesét 2006 novemberében, a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal ölték meg.
A mérgező anyagot az eddigi vizsgálatok szerint Litvinyenko teájába csempészték bele a nyugat-londoni Millennium Hotel bárjában.

A dezertőr exügynök 2006. november 1-jén, halála előtt három héttel teázott két orosszal az Egyesült Államok londoni nagykövetségének közvetlen közelében lévő elegáns szállodában; később a személyzet több tagjának szervezetében is kimutatták sugárzó izotóp nyomait.

A Scotland Yard számára eddig sem volt kétséges, hogy a gyilkosság elkövetője orosz: a londoni rendőrség szerint egyértelműen bizonyosságot nyert, hogy Litvinyenko egyik teapartnere és volt ügynöktársa, Andrej Lugovoj a tettes.
Nagy-Britannia 2007-ben hivatalosan vádat emelt Andrej Lugovoj ellen és kérte kiadatását.

Sem az orosz állam, sem a hazájában később parlamenti képviselővé választott Lugovoj nem ismerte el soha felelősségét Litvinyenko haláláért, és Moszkva elzárkózott a gyanúsított kiadatásától. A kiadatás megtagadását diplomaták kölcsönös kiutasítása követte, és a két ország viszonya azóta is fagyos.

Szerző

Hétmillió kelt el a Charlie Hebdóból

Publikálás dátuma
2015.01.24. 12:37
FOTÓ: Getty Images, Carsten Koall
A francia médiában a „túlélők” lapjának nevezett újság utolsó példányait is kiszállítják szombat estig az újságosoknak. A terjesztő a hétvégén nyomja újra a lapszámot, s abból hétfőn további 300 ezret kapnak az árusok - írja az Origo.

A január 14-én megjelent szám iránti érdeklődés nem csökken: az újságárusoknál már kora hajnalban sorban állnak az emberek, s a nyitást követő percekben elkapkodják az aznap kiszállított újságot.

A terjesztő jelezte, hogy a szerkesztőséggel megegyeztek abban: a történelmi lapszámot addig fogják újranyomni és terjeszteni, amíg van rá kereslet.

A teljes cikket itt olvashatja!

Szerző

Kultúrharcot robbantott ki az Amerikai mesterlövész

Publikálás dátuma
2015.01.24. 10:03
Clint Eastwood FOTÓ: Getty Images, Chris Jackson
Hős vagy könyörtelen gyilkos volt-e Chris Kyle, Clint Eastwood legújabb filmje, az Amerikai mesterlövész hőse - erről, valamint az iraki invázió jogosságáról bontakozott ki heves vita az amerikai kulturális élet és média politizáló képviselői között.

A hat Oscarra jelölt kasszasiker - a címszerepben Bradley Cooperrel - Chris Kyle-nak, a bajtársai között hőssé magasztosult tengerészgyalogosnak állít emléket. A katona négy turnusban teljesített szolgálatot Irakban, és az amerikai hadtörténet legpusztítóbb mesterlövésze lett. Leszerelése után, 2013-ban egy poszttraumás stressz-szindrómában szenvedő veterán meggyilkolta egy texasi lőtéren.

Kyle a hivatalos statisztika szerint mintegy 160 ellenséggel végzett bizonyíthatóan, de a nagyotmondásáról is ismertté vált katona baráti körben 255 ember lelövésével dicsekedett. Ahogy a filmből kiderül, volt köztük a megszállással szembeszálló nő és gyerek is.

A filmet, miként a kétszeres Oscar-díjas Eastwood kései alkotásait általában, kedvezően fogadták a kritikusok, annak üzenetéről azonban vita bontakozott ki az amerikai közéletben. A konzervatívok jó része szerint az alkotás az amerikai katona legjobb tulajdonságait domborította ki, liberális oldalon pedig nem ment ritkaságszámba az a vélemény, hogy Kyle-nak öröme telt az általa vadaknak tekintett és dehumanizált irakiak gyilkolásában.

Egyes hírességeknek a filmmel kapcsolatos véleménynyilvánítása a detonáció erejével hatott. Az első bombát Michael Moore liberális filmrendező robbantotta, aki - a második világháborúban elesett nagybátyjára utalva - a Twitteren arról írt: neki azt tanították annak idején, hogy az orvlövészek "gyávák".

Sarah Palin, a republikánusok volt alelnök-jelöltje, aki mára ultrakonzarvatív Tea Party mozgalom múzsájává vált, a Facebookon erre azzal riposztozott, hogy Moore, aki "arra sem méltó, hogy Kyle bakancsát pucolja", voltaképpen "leköpi a szabadságharcosok sírját". Newt Gingrich, a képviselőház volt republikánus elnöke, televíziós kommentátor szerint pedig Moore-nak el kellene töltenie egy kis időt az olyan terrorszervezetekkel, mint a Boko Haram vagy az Iszlám Állam, hogy értékelje az Amerikai mesterlövészt.
Seth Rogen, a vígjátékairól ismert színész-rendező, aki legújabb filmjével, Az interjúval, amelyben Kim Dzsong Un diktátor meggyilkolásának témájával játszott el, Észak-Koreát haragította magára, - szintén a Twitteren - azt írta, hogy a fim Quentin Tarantino Becstelen brygantikjának harmadik fejezetére emlékeztette.

Rogen kimondatlanul a cselekménynek arra a vonulatára utalt, amely arról szólt, hogy egy német mesterlövész harctéri hőstetteiből náci propagandafilm készült. A jobboldali média, köztük a Fox News televízió, az online világból pedig The Daily Caller és a Brietbart emiatt támadta is, rámutatva, hogy méltatlan dolog Eastwood valós tényeken alapuló filmdrámáját a goebbelsi agymosáshoz hasonlítani. A bírálók kórusához csatlakozott Dean Cain, aki a Lois és Clark sorozatban Superman-alakításával vált igazán ismertté, és Kid Rock ötszörös Grammy-díjas énekes-zeneszerző is.

Rogen utóbb több lépésben kért bocsánatot, azt állítva, hogy "tulajdonképpen tetszett" neki a film, hogy "senkit sem akart megsérteni", hogy ő csak arra utalt: mindkét film cselekményében szerepeltek a halálosztó lövészek és hogy megjegyzéseinek "nem volt politikai tartalma". Arra is rámutatott, hogy a nagyapja veterán volt.
Visszakozott Moore is, nagyszerűnek nevezve Cooper alakítását, de kitartva amellett, hogy az amerikaiak nagy része nem tartja hősnek a mesterlövészeket.

Az indultok azonban nem csitultak el ennyivel. Voltak olyan, a filmmel kapcsolatban negatív véleményt kifejtő újságírók, akik halálos fenyegetést kaptak, és voltak ilyen muszlim közösségek is. A december végén mozikba került film és a nem sokkal később végrehajtott párizsi terrortámadások hatása egymást erősítve dühös arab- és iszlámellenes megnyilvánulásokat váltott ki a közösségi médiában.

Eastwood maga, aki köztudottan republikánus érzelmű, de az iraki háborút kifejezetten ellenezte, az afganisztáni beavatkozással kapcsolatban pedig szkeptikus volt, úgy nyilatkozott, hogy a filmje apolitikus alkotás. Cooper ezzel összhangban arról beszélt, hogy szerepét "jellemtanulmányként" fogta fel.

Szerző