Nehézkesen indult a DEKA

Publikálás dátuma
2015.01.26. 06:11
Horváth András, Lovas Zoltán, Ferge Zsuzsa és Iványi Gábor párbeszédet akart – megkapták FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Akik változást akarnak, azoknak kockázatkeresőnek kell lenniük - mondta Majtényi László a Demokratikus Kerekasztal (DEKA) tegnapi, maratoni alakuló ülésén. A kissé kaotikusra sikerült fórumon ismert baloldali közéleti szereplők sürgettek társadalmi, szakpolitikai párbeszédet, ám egyelőre úgy tűnik, ennek formája is kihívást jelent számukra. A DEKA célja, hogy más hasonló, nemzeti minimumokat kidolgozó kerekasztalokkal együtt közös jövőképet alakítsanak ki Magyarországról.

Nemcsak a párbeszéd volt kaotikus, de alig is sikerült valamiben döntésre jutni a DEKA tegnapi alakuló ülésén. Leghatározottabban a vasárnapi - és ezentúl hetente jelentkező - ülés napirendi pontjaival kapcsolatban tudtak megegyezni. A tagoknak - akiknek névsorát a csaknem nyolcórás értekezés végére sem sikerült tisztázni - a hét folyamán Ferge Zsuzsa szociológus fogalmaz majd egyfajta ars poeticát, vagyis a kerekasztal saját identitását, amire azért van szükség, mert a meghívottak közül jelezték: még ez sem egészen világos számukra. A második ülésre tervezik a megalakuló kilenc munkacsoport - melyekből nyolcat tegnapra nagyjából meghatároztak - vezetőiről való szavazást. Ezekre a posztokra és arra, hogy a részvevők közül ki, melyikben szeretne dolgozni, az ülés legvégén iratkozhattak fel a jelen lévők.

A legérdekesebb napirendi pont, tekintettel arra, hogy Angela Merkel német kancellár a következő ülés után egy nappal érkezik hazánkba, Balázs Péterre bízták. A volt külügyminiszter egy olyan dokumentum megfogalmazását vállalta, amelyben a DEKA Euro-Atlanti Szövetség felé való elkötelezettségét hangsúlyoznák. A kerekasztal egyébként is kihasználná a kancellár látogatását övező nagyobb és nemzetközi sajtóérdeklődést, szeretnék ugyanis megmutatni, hogy "van másfajta Magyarország" is, nemcsak a Fidesz által képviselt nézőpont.

Megírtuk: Ferge Zsuzsa szociológus-szegénységkutató, Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője, Horváth András volt adóellenőr, az áfacsalási botrány kirobbantója és Lovas Zoltán újságíró, a Dunagate-botrány kirobbantója közösen kezdeményezték a Nemzeti Egyeztető Fórum (NEF) létrehozását, illetve ennek részeként egy baloldali beállítottságú DEKA megalakulását. Utóbbi tegnapi, első ülésére eredeti elképzeléseikhez híven baloldali közéleti szereplőket hívtak meg azért, hogy több, rész-kerekasztalon közös jövőképet alakítsanak ki Magyarországnak és nemzeti minimumokat dolgozzanak ki. Meghívták a Fidesztől balra helyezkedő pártokat, akik közül az LMP egyáltalán nem jelzett vissza, az MSZP és az Együtt delegáltjai pedig csak megfigyelőként vettek részt a tanácskozáson. A Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja, Erőss Gábor szerint pártja neve eleve kötelez. "Nincs a zsebünkben a bölcsek köve" - indokolta részvételüket Erőss, aki célként fogalmazta meg, hogy meg kell győzniük az embereket az Orbán kormány romlottságáról és arról, hogy igenis van más alternatíva a kormánypárton kívül. Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője is biztosította pártja támogatásáról a fórumot: Magyarország nagyobb bajban van, mint 2010-ben, itt az idő a rendbetételre.

A jelenlévők között képviseltették magukat civil szervezetek és aktivisták is, az őszi tömegdemonstrációk szervezői is. Felszólalt Papp Réka Kinga, a Hallgatói Hálózat alapítója, aki egy "kemény", szakszervezetek által támogatott pártban látja a megoldást. Setét Jenő roma polgárjogi aktivista szerint a DEKA-nak fel kell világosítania a társadalmat arról, hogy a roma emberek számára csak illúzió a jogbiztonság. Kritikát fogalmazott meg, amiért az előző kormányok alatt sem volt megoldva a romakérdés, hiszen korábban is uszítottak a kisebbséggel szemben. Közölte: több kell a változáshoz, mint kormányváltás. Kordás László, a közmunkás szakszervezet főtitkára arról beszélt, hogy az Orbán kormány eltorzította a közmunkaerő-piacot és így lehetetlen körülményekre és feltételekre, kiszakadási lehetőség nélküli helyzetbe kényszerítette a közfoglalkoztatottakat. A ROSTA Rokkant Mozgalom képviseletében szólalt fel Szalai József, aki szerint a kormány a rokkant embereket "zsiványnak és potyautasnak" állítja be, ezzel pedig ellehetetlenítik az életüket. "Ezek az emberek még a közmunkaprogramba is csak protekcióval tudnak bejutni" - hangsúlyozta.

Az egykori közmédiás Nagy Navarro Balázs, a Tiszta Kezek Mozgalom vezetője felhívta a figyelmet, hogy bizalomra és önkritikára lenne szükség a baloldalon is: példának említette a közmédia propagandáját, mely ellen a pártok szerinte nem tesznek semmit, hiszen vállalják a műsoraikban való szereplést. A legnagyobb sikert Majtényi László beszéde aratta: "az alkotmány több mint egy szöveg. Ha azt mondom, hogy alkotmány és azt mondom, hogy szabadság, akkor szinonimát mondok. Szabadság kizárólag a szabadságból születik" - fogalmazott a volt ombudsman. Az Eötvös Károly Intézet vezetője szerint akik változást akarnak, kockázatkeresőnek kell lenniük, mert a baloldali pártok elmulasztották a kockázatok vállalását az elmúlt években, ennek az eredménye az újabb fideszes kétharmad.

Az ülés nagy kérdése volt, szóba álljanak-e egyáltalán a Fidesszel. A Bajnai-féle Együtt politikusa, Misetics Bálint azt mondta, nem kellene kizárni Orbánékat a vitákból, Papp Réka Kinga szerint pedig először közösséget kell szervezni, majd pártot és csak utána kell a Fideszen gondolkodni. Több felszólaló volt azon a véleményen, hogy ha egyszer demokratikus a kerekasztal, akkor - hiába nem fogadnák el a meghívást - mindenkinek lehetőséget kell adni a véleménye képviseletére. Voltak viszont akik még az "emberarcú fideszesekkel" sem kívánnak együttműködni. Beszélt Herényi Károly volt MDF-es képviselő, aki azt mondta: "egy beteg társadalom hibás terméke a Fidesz". A DEKA alapítói korábban megfogalmazták: Orbán Viktornak március 15-ig le kell mondania, vagy a pártjának kell félreállítania a kormányfőt. Ennek érdekében a kerekasztal március elsejéig egy szociálpolitikai anyag, úgynevezett zöld könyv összeállítását tervezi, melyet a "kormány asztalára" akarnak letenni. Végül abban sikerült megegyezniük, hogy a munkacsoportok vezetését nem kaphatja olyan személy, aki jelenleg valamilyen politikai párt tagja.

Szervező-kerekasztal is kell?
A négy órán át tartó, húsz felszólalós első rész után délután a DEKA eljárási szabályaival, és a munkacsoportok felállításával foglalkoztak volna, ám az ülés feltűnően rossz szervezésére a vitakezdeményezéskor több jelenlévő is felhívta a figyelmet. Többen ajánlkoztak a következő fórumok koordinálására, hasonló nyilvános vitafórumokon bevált mintákat is említve példaként. A tegnapi esemény levezető-elnöke Lovas Zoltán volt, aki több felszólaló esetében egy perc után megszakította a beszédet és szavazásra szólította fel a jelenlévőket: akarják-e tovább hallgatni a vitázót. Ezzel folyamatosan megakasztotta a fórumbeszélgetést és - többek sérelmére - éppen a kerekasztal élményétől fosztva meg a DEKA-t. Éppen ezért délután még egy tizedik, szervezéssel foglalkozó és vitát irányító munkacsoport létrehozását is felvetették.

Megpróbálták leállítani Juhászt

Publikálás dátuma
2015.01.26. 06:09
Rogán Antal gondban lehet – polgármestersége idején mintegy 5,3 milliárd forint kedvezményt kaptak a bérlők FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Megpróbálták lefizetni, hogy leállítsák a belvárosi ingatlanügyek feltárásáról Juhász Pétert. Az Együtt helyi képviselője nem részletezte, a „megkeresés” honnan jött, ám nyilvános vitára hívta Rogán Antalt, hogy az bizonyítsa be, jól bánt a Belváros vagyonával, és nem harmadáron adott el ingatlanokat. Mint a kerület lapunknak küldött adatiból kiderült: Rogán 8 polgármesteri éve alatt több mint 5 milliárd forint kedvezményt kaptak a vásárlók üzlethelyiségekre, így nagyjából annyit, mint elődei idejében.

"Mennyiért hagynám abba az 5. kerületi korrupciós ügyek feltárását?" - állítása szerint ezzel keresték meg Juhász Pétert, aki Facebook-oldalán ironikusan válaszolva azt írta, esetleg visszakérhetné az "ellopott értékeket", hogy visszaadhassa a kerületnek. "Mivel a rendszeretek felülről irányított, ezért nagyon olcsón meg oldható" - írta a kérdezőnek címezve. Az Együtt társelnöke szerint így lemondhatna Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes polgármester, Polt Péter legfőbb ügyész megindíthatná a nyomozást, Rogán Antal pedig lemondhatna országgyűlési mentelmi jogáról. "Ez csupán 3-4 telefon, maximum száz forint egy kívülállónak is. Gondolom, ti azonos telefonos flottában vagytok, így ingyen is megúszhatjátok" - tette hozzá, megjegyezve, nem mondhatják, hogy vele nem lehet üzletelni. Juhász nem sokkal később nyilvános vitára is hívta Rogánt, a volt fideszes polgármester bizonyítsa be, hogy valóban jól bánt a kerület vagyonával és nem harmadáron adott el ingatlanokat.

Az elmúlt napokban ugyanis Rogán több fórumon igyekezett cáfolni, hogy a többnyire pár hónapos bérlőkből lett vásárlók jogtalanul kapták meg a 30 százalékos önkormányzati kedvezményeket az üzlethelyiségekre, hiszen ezzel ösztönözték őket a beruházásra. A kerületet 2006-2014 között vezető Fidesz-frakcióvezető - aki a kedvezmények rendszere miatt elődeit hibáztatta - egy még el sem készült számvevőszéki jelentésre is hivatkozott, ami szerint a Belváros vagyona nőtt az eladások által, noha korábban maga nem tudta megmondani, pontosan mennyivel. Csakhogy a belvárosi önkormányzat lapunknak megküldött adatiból kiderült: a kerületet 2000- 2002 között irányító fideszes Karsai Károly, majd a 2003-2006 közötti szocialista Steiner Pál polgármesterségének ideje alatt az önkormányzat hasonlóan gazdálkodott az ingatlanvagyonnal. Míg Rogán ideje alatt összesen 5 milliárd 310 millió forint kedvezményt kaptak a bérlők, Karsai alatt 5 milliárd 493 millió forintot, Steiner idején pedig 5 milliárd 272 milliót, szigorúan az üzlethelyiséget vásárló bérlők.

Steiner - akinek önkormányzata a Karsai alatt megalkotott elidegenítési rendelet alapján járt el - a Népszabadságnak azt mondta: tiszta a lelkiismerete. Ám mivel kisebbségből vezette a kerületet, a szerződések aláírására rendre a képviselő-testület egyhangúlag adott felhatalmazást. A 30 százalékos kedvezmény bevezetése azonban már Steiner idejére esett, aki erről azt mondta: nagyon sok vitájuk volt olyan bérlőkkel, akik nem akarták kifizetni a ’90-es évek közepén felemelt bérleti díjat a felújítások elvégzése után. (Rogán is hivatkozott az alacsony áraknál arra, hogy "romhalmazoktól" kellett megszabadulnia a kerületnek.) Steiner szerint a kedvezménnyel a bérlők anyagai áldozatát kívánták elismerni, hogy általa a bérlők olcsóbban vehessék meg az általuk használt helyiségeket.

"Nem az egyes ingatlanügyletek a lényegesek. Amit ezek furcsaságáról hallani, az önmagában pletyka. Ha viszont átnézünk 150 ilyen ügyletet, és mindenhol ugyanaz történik, ott már egy egész rendszerről lehet beszélni" - mondta a hvg.hu-nak a jogász, aki társaival több hónapon át vizsgálta a belvárosi ingatlanügyleteket, így végül munkájuk alapján készült a Juhász-féle feljelentés. A névtelenséget kérő szakértő szerint a csalások bizonyíthatóak, ehhez a hatóságnak csak rendes, független ingatlanszakértőket kell kérdeznie, bár szerinte ez aligha történik meg. Az átnézett 150 ügyből rajzolódott ki a bűnszervezetben elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó csalás gyanúja, ami a feljelentésben szerepel. A jogász szerint az önkormányzat a bérlőknek adható elővásárlási jogot tendenciózusan félreértelmezte; a lakástörvényben rögzített jog ugyanis nem azt jelenti, hogy a bérlő automatikusan kizárólagos jogot kap az ingatlan megvételére, hanem azt, hogy egy másik fél ajánlatával szemben elsőbbséget élvez, ha hajlandó ugyanakkora összeget megfizetni.

Nemrég az önkormányzat pénzügyi bizottsága - Stenier kezdeményezésére - felfüggesztette az üzleti célú ingatlaneladásokat arra hivatkozva, hogy Juhász decemberi végi feljelentése nyomán hamarosan nyomozás indulhat, ám érdemi lépés nem történt azon túl, hogy a BRFK helyett immár a Nemzeti Nyomozó Iroda gyűjt további adatokat a feljelentés kiegészítéséhez.

Szerző

Balog továbbra is szegregálva integrálna

Konferenciát szervez január 27-én "Együtt vagy külön: a felzárkózás lehetőségei és esélyteremtés a köznevelésben" címmel a kormányközeli Alapjogokért Központ (AK). A rendezvény meghívójából többek között kiderül: "a jelenlegi jogszabályi környezet nem képes különbséget tenni a szegregáló és felzárkóztatást segítő esélyteremtő oktatás között", a szervezők szerint éppen ezért szükséges megvizsgálni, hogy a jogalkotónak milyen eszközei vannak a "felzárkóztató oktatás" elősegítésére.

A Népszabadság szerint az AK egy kétszemélyes "álcivil" szerveződés (vezetője Törcsi Péter, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség egykori alelnöke, elemzője, Mikula Klaudia pedig Rétvári Bence, az Emmi KDNP-s államtitkárának gyakornoka volt), melynek célja egyértelmű: a január végi kirakatkonferenciával az elkülönítésnek szeretnének teret nyitni. Mára ugyanis mindenki számára világossá válhatott, hogy a kormányzat értelmezésében a "felzárkóztatást segítő oktatás" egyet jelent a szegregált oktatással.

Daróczi Gábor, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) kurátora közölte: Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter nem mondott igazat, amikor azt állította, a módosítás növelni fogja a szegregáció tilalmának biztosítékait, amennyiben ezen a konferencián éppen arról fognak tanácskozni, hogy milyen jogalkotásra van szükség ahhoz, hogy a most szegregált felzárkóztató iskolák a jövőben tovább működhessenek. "Beigazolódott félelmünk, elindult a munka a szegregált felzárkóztatást lehetővé tevő jogszabály megszövegezésére" - fogalmazott, s álláspontját több oktatáskutató osztja. Nem is meglepő tehát, hogy míg a konferencia sokakban ellenérzéseket váltott ki, Balog a szélsőjobbról talál támogatókat. Szombaton Dúró Dóra, az Országgyűlés oktatási bizottságának jobbikos elnöke kijelentette: bentlakásos iskolába záratná a "kezelhetetlen" gyerekeket, akik többsége véleménye szerint cigány. "A Jobbik újabb cigányellenes és a szegregációt erőltető javaslata teljesen szembe megy Európával" - mondta az Origo.hu-nak Szüdi János oktatási szakértő, hozzátéve: a szélsőséges párt nem tett mást, mint továbbfejlesztette Balog "szeretetteljes felzárkóztatásról" szóló őrületét.

Szerző