Hadiállapot bevezetését fontolgatja Kijev

A tavaly szeptemberben aláírt minszki tűzszüneti egyezmény óta a legsúlyosabb harcok folynak Ukrajnában, átterjedve immár a dél-keleti régióban fekvő Mariupolra is. Az ukrán hadsereg szerint a lázadók az utóbbi 24 órában 115 alkalommal lőttek katonai állásokat, valamint településeket Donyeck és Luhanszk térségében is.

Az Azovi-tenger partján fekvő, stratégiai fontosságú kikötőváros ellen szombaton indítottak támadást a szakadár fegyveresek. Az EBESZ megfigyelők megállapították, hogy a 30 halálos civil áldozatot követelő rakétatámadást szakadár területről indították. Hasonló álláspontra helyezkedett a nemzetközi közösség is, több ország és szervezet szólította fel Oroszországot, hogy szüntesse be a donyecki és luhanszki fegyveresek támogatását.

Csütörtökön rendkívüli ülést tartanak az EU külügyminiszterei, a NATO Ukrajna-bizottsága tegnap hívott össze rendkívüli ülést. Az EU növeli Ukrajnába irányuló humanitárius támogatásának mértékét, több pótlólagos gyors segélyszállítmányt indít légi úton Ukrajnába a már úton lévő teherautók mellett, ugyanis a térségben tragikus mértékben romlik a humanitárius helyzet.

Christos Stylianides humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős EU-biztos jelentette be, hogy 15 millió euróval, 95 millióra emeli a humanitárius segítség mértékét, hogy ebből az összegből a Mariupolban élő leginkább rászoruló polgárok, valamint a belföldi menekültek és hontalanok helyzetét lehessen segíteni.

A NATO ülés után Jens Stoltenberg főtitkár válaszolt Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap megfogalmazott vádjára, miszerint az ukrán hadsereg a kelet-ukrajnai térségben a NATO idegenlégiója. Stoltenberg szerint az térségben egyetlen idegen fegyveres erő van, és az az orosz.

Ukrán sajtóhírek szerint Oroszország agresszorrá nyilvánításáról és a hadiállapot bevezetésének lehetőségéről tanácskozott tegnap délelőtt Petro Porosenko ukrán államfő a parlamenti frakcióvezetőikkel. Később tanácsadója, Jurij Birjukov úgy nyilatkozott, Ukrajnában egyelőre nem célszerű hadiállapotot hirdetni, mivel ez sok negatív következménnyel járna: korlátozná az állampolgárok jogait, a gazdasági fejlődést ellehetetlenítené, és nem utolsó sorban a nemzetközi hitelnyújtást is lehetetlenné tenné, ugyanis hadiállapotban álló országnak a nemzetközi adományozók nem nyújtanak hitelt. Ez azonban most Ukrajnának létszükséglet.

A Jacenyuk-kormány országos szintű riadókészültséget rendelt el, megszigorította a biztonsági készültséget, Donyeck és Luhanszk megyében rendkívüli állapotot vezetett be. A miniszterelnök szerint ez a lépés lehetővé teszi a hatóságok számára azt, hogy a lakosság biztonságát és védelmét biztosítsák. Jacenyuk hangsúlyozta, ez a lépés nem egyenlő a hadiállapot bevezetésével.

Szerző

A bő termés árcsökkenést hozott

Kiemelkedő volt tavalyi a búza és a kukorica termés - ez jó hír az állattartóknak. Ugyanakkor átlagosan 19 százalékkal lettek olcsóbbak a magyar gabonafélék 2013 decembere és 2014 decembere között a Magro.hu mezőgazdasági piactéren - ez rossz hír a termelőknek.

Az őszi betakarítású növények közül kukoricából csaknem 9,2 millió tonnát tároltak be a múlt évben, 34,7 százalékkal többet az előző évinél. A termésátlag elérte a hektáronkénti 7,74 tonnát. Búzából 3,5 százalékkal többet, 5,2 millió tonnát takarítottak be, a termésátlag 4,71 tonna volt - derült ki as KSH friss adataiból.

Tavaly a megtermett gabonamennyiség mintegy harmadát tette csak ki a malmi minőségű búza, ezért ez tartotta az árát. A malmi búza tonnájáért 50, a takarmánybúzáért 45, a kukoricáért 40 ezer forintot kínálnak a kereskedők.

Hiába azonban az olcsóbb takarmány, mert az állomány 70-80 százaléka olyan agrártársaságoknál található, amelyeket súlyosan érint az a kormánydöntés, hogy az 1200 hektár fölötti területalapú támogatásokat elvonják. Az orosz embargó miatt az unióban a hús felvásárlási árak is csökkentek a felhalmozódó készletek miatt. Korábban az élő sertés kilójáért több mint 400 forintot kaptak a gazdák, jelenleg azonban átlagosan 360 forintra számíthatnak, miközben legalább 380 forintos kilónkénti árnál lenne gazdaságos a termelés. Elmaradnak fejlesztések és várhatóan idén is jó néhány gazdaság megy csődbe. Sertéstartók szerint így nehezen képzelhető el, hogy megvalósulhat az a kormányzati szándék, hogy megkétszerezzék a jelenlegi 3 milliós sertés állományt.

A tejtermelők is örülnek az olcsóbb áraknak, sokkal kevésbé azonban az uniós tejkvóta áprilisi eltörlésének. A területalapú támogatás részleges elvonása és a várható tejáradat szintén válságos helyzetet teremthet az ágazatban. A nagy uniós tejtermelő országok, ellentétben Magyarországgal, idejekorán fölkészültek a kvóta eltörlésére és alaposan kibővítették és korszerűsítették a tejgazdaságokat.

Szerző

Milliók a milliárdokra

Publikálás dátuma
2015.01.27. 06:23
Borbély László András, az ÁKK vezérhelyettese rendszeresen megmagyarázza, miért csökken, ami tulajdonképpen nő FOTÓ: NÉPSZAVA
Négy esztendőnek kellett eltelnie, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is belássa: az Összefogás az Államadósság Ellen Alap (Összefogás) hatástalan. Az alap a 20 ezer milliárd forintos államadóssághoz képest alig 400 millió forintot tudott összeszedni. Kimondható: Magyarországon ez az államadósság-csökkentő akció súlyos kudarcot vallott. A számok egyébként azt mutatják, hogy 2010 óta a GDP arányos államadósságot érdemben nem sikerült mérsékelni.

A 2011-ben indult Összefogás az Államadósság Ellen Alap működése nem volt elég hatékony, a befizetések mértéke nem indokolja az alap további fenntartását. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelenleg a megszüntetés lehetséges jogi és pénzügyi keretein dolgozik. Az Alap okozta adminisztratív terhek nem voltak arányban az adósságcsökkentéshez való hozzájárulással. Az Alapba befizetett összes forintot államadósság-csökkentésre fordítottuk - közölte tegnap lapunkkal a nemzetgazdasági tárca.

Az Összefogás irányító testületének elnökét, Horváth Tihamért, az alap felszámolásának híre aligha lephette meg, hiszen tavaly áprilisban a Borsnak így nyilatkozott: "Nagyon lelassultak a befizetések, csökkent az érdeklődés is. Nem állt mellém senki. Óriásit csalódtam, teljesen elkeseredtem. Most az év végén le is köszönök." Az elhatározást azonban nem követte tett, az elnök töretlenül bízik a szervezetben, és a jövő hónapban esedékes éves beszámolójában annak fenntartását javasolta. Pedig optimizmusa mindeddig csorbát szenvedhetett, hiszen 2011-ben már arra az évre 500 millió forintos bevételt vizionált.

A legtöbb pénzt – több mint 20 millió forintot – egyébként Szomor Dezső gazdálkodó adta, de Gattyán György, a Magyarországról időközben elköltözött, a TOP100-as lista dobogós helyét elfoglaló nagyvállalkozó is adott tízmilliót. A politikusok közül Surján László volt EP képviselő 16 ezer eurót (akkor 4,6 millió forintot), Schmitt Pál köztársasági elnökként egy havi fizetését, Bock József borász 8 millió forintot, Matolcsy György jegybankelnök évi egymillió forintot utalt át. Orbán Viktor kormányfő adakozásáról nincs információ.

Az államadósság mértéke az alap elindításakor (2011 áprilisában) 20 552 milliárd forintra rúgott, tavaly az év utolsó napján - az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint: 23 994,4 milliárd forint volt. Az elmúlt évben a növekedés mértéke 1882 milliárd forintot tett ki. Csökkenésről, tehát aligha beszélhetünk. A második Orbán-kormány hatalomra kerülése óta 5000 milliárd forinttal növekedett az adósságunk - összegezte az elmúlt közel öt esztendő mérlegét lapunknak Katona Tamás. Az egyetemi tanár, akitől megtudtuk, hogy 2014-ben a kormány kezére játszott, hogy az Európai Unió direktíváinak megfelelően megváltozott a GDP számítás módja - például az innováció is a részét képezi -, a magasabb GDP miatt az arányos adósság viszont csökkent. A szakember emlékeztetett arra, hogy a magánpénztári tagok vagyonát 2012-ben azzal a céllal államosította az Orbán-kormány, hogy ezzel az államadósságot csökkentik majd. Miután számos egyéb célra költöttek ebből a pénzből, így a szándék - ha az egyáltalán valós volt - csak szándék maradt.

Az úgynevezett új, ESA2010-es módszertannal számolva a GDP hányadosaként 76 százalék lett 2014. december 31-én az adósság, vagyis csupán egyetlen napra ismét sikerült csökkenteni az adósságrátát a megelőző esztendő utolsó napjához képest. Ez is csak úgy sikerült, hogy a kincstári számlán lévő összegeket lecsökkentették, az állampapír-állománnyal együtt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter gyakran beszél a gyenge forint előnyeiről, tavaly pénzünk romlása 534 milliárd forinttal növelte az adósságunkat! A végleges államadósság-adatok február 14-én látnak napvilágot. Ugyanakkor Katona Tamás biztos abban, hogy az idén januári adatok ismét drasztikus növekedést mutatnak majd.

Szerző