Igen fontos két hét elé néz Olaszország. Egyrészt a héten a képviselőháznak meg kell szavaznia a választójogi törvényt, amely az eddigieknél jóval tisztább viszonyokat teremthet a belpolitikában. Ez azonban formalitásnak ígérkezik, miután a szenátus már áldását adta a jogszabályra. Másrészt ha alsóház döntése után meg kell választani a január közepén lemondott elnök, Giorgio Napolitano utódát, ami nem tűnik egyszerű feladatnak.
A legesélyesebb az elnökségre Sergio Mattarella, akinek már egy sor megbízatása volt a különféle kormányokban. Állt már a védelmi és az oktatási tárca élén is. 2011-ben pedig beválasztották az Alkotmánybíróságba. Pier Carlo Padoan mellett szólhat nagy tapasztalata, s komoly nemzetközi tekintélye, továbbá az, hogy közel áll Matteo Renzihez. A miniszterelnök tegnap bejelentette, hogy az elnökválasztás első három fordulójában érvénytelen szavazatot adnak le a Demokrata Párt (PD) képviselői, mivel csak a nagyedik fordulótól elég abszolút többség az új elnök megválasztásához.
A fontos döntésekre akkor kerül sor, amikor a közvéleménykutatók szerint ha nem is zuhan, de folyamatosan csökken a Renzi által vezetett PD közkedveltségi mutatója, amely valamivel kevesebb, mint 36 százalékon áll, de ezzel is messze megelőzi a többi tömörülést.
A második helyen a populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) következik, amely kezdi kiheverni a belső feszültségek okozta bizalomvesztést, húsz százalék voksolna rá. A Forza Italia, Silvio Berlusconi pártja is, úgy tűnik, megállt lefelé a lejtőn, a hónapokig tartó zuhanás után ezúttal két százalékot nyerve 16 százalékra tornászta fel magát.
A felmérés legnagyobb meglepetése a bevándorlás ellenes Északi Liga, amely biztosan tartja negyedik helyét, s 13 százalékon áll. Az Északi Liga elsősorban a bevándorlók nagy áradata elleni állandó szólamainak köszönheti emelkedő népszerűségét, azt sugallja, hogy a törékeny közbiztonságért a külföldieket terheli felelősség.
A Demos ügynökség felmérése szerint a kormány munkáját 42 százalék ítéli meg kedvezően, ez szintén folyamatos esést mutat. Matteo Renzi népszerűségi mutatója is már csak 46 százalékos, ami egy hónap alatt is hiba határon felüli visszaesés, hiszen a csökkenés négy százalékos, szeptemberhez képest pedig tíz százalék. Június óta pedig harminc százalékkal csökkent a kormányfőt kedvezően megítélők aránya. A visszaesés első számú oka a Jobs Act, amely megkönnyíti a felmondást a munkaadók számára.
A törvény a baloldal támogatóinál is kiverte a biztosítékot, sokan úgy vélték, hogy a demokraták elfordultak a baloldali értékektől. A szakszervezetek több alkalommal szerveztek sztrájkot, munkabeszüntetéseket a jogszabály ellen. A Jobs Act okozta népszerűségvesztést az M5S használta ki legjobban – írta a La Repubblica. A másik ok, hogy sok bal oldali szavazó nehezen fogadja Renzi és Berlusconi állandó egyeztetéseit, megállapodásait. A demokraták támogatóinak továbbra is mindössze 12 százaléka bízik a volt kormányfőben.
A Demos felmérése ugyanakkor rámutat arra, hogy ezek a feszültségek még nem tépázták meg aggasztó mértékben a PD népszerűségét, amely továbbra is magas a többi tömörüléséhez viszonyítva. S az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Renzi így is messze népszerűbb a többi politikusnál, így igen korai lenne megkondítani a vészharangot. Sok függ azonban attól, hogy a következő hónapokban is folytatódik-e a népszerűségvesztés.