Előfizetés

Auschwitzi évforduló - 70 év unokái

Publikálás dátuma
2015.01.27. 19:44
FOTÓ: MTI, Mohai Balázs
70 év unokái címmel köztéri fotókiállítás nyílt a budapesti Madách téren a nemzetközi holokauszt emléknap alkalmából. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) kiállításának 24 képén holokauszt-túlélők és legifjabb családtagjaik láthatók.

A kiállítás keddi megnyitóján Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija mellett felszólalt Fónagy János parlamenti államtitkár és Ungvári Tamás író is, mindketten holokauszttúlélők.

Fónagy János arról beszélt, hogy január 27. az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának napja, amelyet tíz évvel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése a holokauszt emléknapjává nyilvánított. Január 27. a zsidóság teljes kiirtását akaró szándék kudarcának emléknapja, annak a hatmillió zsidónak az emléknapja, akiket elpusztítottak - mondta.
Hangsúlyozta: soha nem szabad felejteni a szörnyűséget, emlékezni és emlékeztetni kell a pusztulásra, de hirdetni kell az életet, hirdetni kell az élő jelent és a gyarapodó jövőt. "Hirdetni kell az emberség győzelmét az embertelenség felett. Hirdetni kell az élet diadalát a halál, a pusztulás felett" - figyelmeztetett.
Kiemelte: ezért fontos ez a kezdeményezés, amely a halál emléknapján az életről szól. "Az értelmetlen halál helyett, az értelmes, a győztes életről".
Az unokákkal és a dédunokákkal készült portrék szimbolizálják a generációk egymás mellett élését, a túlélést, a továbbélést és a generációk közti szoros lelki köteléket.

Köves Slomó arról beszélt, hogy az emlékezésnek akkor van értelme, ha ebben a gyerekek is részt vesznek. Mint mondta, nemcsak a jövő biztosítékai a gyerekek, hanem a múlt emléke szempontjából is fontos, hogy legyen, aki kérdezzen.
"Az emlékezéshez feltétlenül szükség van kérdésre, kérdezőkre. Ha nincsen jövőnk, akkor múltunk sincsen" - fogalmazott. Mint mondta, a 70 éves évfordulóra született kiállítás felhívja az arra járók figyelmét arra, hogy az áldozatok és túlélők ugyanolyan hús-vér emberek mint bárki más. Emlékeztet arra, hogy a holokauszt nemcsak a történelemkönyvekben, az elbeszélésekben, a politikában jelenik meg, hanem személyes élettörténetekben.
Kiemelte: emlékezni akkor van értelme, ha biztosítani tudjuk azt, hogy nemcsak múltunk, hanem jelenünk és jövőnk is van. A kiállítás arra emlékeztet bennünket, hogy a gyermekeink a biztosíték minderre.

Ungvári Tamás arról szólt, hogy a zsidó hagyomány az emlékezésnek többféle értelmezését ismeri. "A zsidó a tanulás népe, s a tanítás azt parancsolja, hogy ne merüljön el az, amit megtanultunk" - mondta, hozzátéve, hogy az emlékezés másik értelmezése ennél szélesebb. "Benne zeng az emlékeztetés kötelessége is, a parancs, hogy nemzedékről nemzedékre örökítsük át a sorsunk tapasztalatát" - fogalmazott. Hozzátette: ez a kiállítás az ősi parancs követésének módját tárja elénk, azt, ahogyan a második, harmadik generáció figyel a világtörténelmi tapasztalatra.

Mint kiemelte, a holokauszt nem helyi esemény, mert szétfeszíti az emberi tapasztalat kereteit. Az auschwitz haláltáborát megjárt Kertész Imre Nobel-díjas írót idézve azt mondta: ezt a katasztrófát csak az elbeszélés szelleme idézheti fel, mely érteni próbálja az érthetetlen és felfogni a felfoghatatlant. A kiállítás jelképrendszere ezzel kísérletezik - tette hozzá.
Mint mondta, emlékeznünk kell a régiekre, hogy ünnepeljük a megújulást. Az emlékezés - Kertész Imre szavával - tűzpróba, erkölcsi, egzisztenciális szembenézés a holokauszt tényével és történetével.
Érték a holokauszt - mondta, Kertész Imrét idézve - mert felmérhetetlen szenvedések révén, eleven, felmérhetetlen tudáshoz vezetett és ezáltal felmérhetetlen erkölcsi tartalék rejlik benne.

A kiállítás képeit az EMIH megbízásából Demecs Zsolt és Vámos Róbert készítette az elmúlt másfél hónapban, a legtöbbször a saját otthonukban fotózták le a holokauszttúlélőket, ezzel is még személyesebbé téve az alkotásokat. A legtöbb képen a fotón szereplők rövid története is olvasható.
A kiállítás a tervek szerint április 16-ig látható, a képek hátulról megvilágított kiállító dobozokban kaptak helyet, így a kiállítás este is megtekinthető.

Kárpátaljáról kevés hadkötelest tudnak behívni

Az ukrán hadsereg vezérkari főnökségének közlése szerint Kárpátalján bújnak ki legtöbben a mozgósítási kötelezettség teljesítése alól, mivel a hadkötelesek jelentős része külföldön dolgozik, de más nyugat-ukrajnai megyékben is gyakori a katonai szolgálat alóli kibúvás.

Oleg Bojko, az ukrán hadsereg vezérkari főnökségének védelmi és mozgósítás-tervezési főosztályvezetője az egy hete kezdődött újabb részleges mozgósítás problémáiról az elnöki hivatalban tartott keddi tanácskozás után a sajtónak elmondta: Kárpátalján van a legnagyobb gond a mozgósítással. Hozzátette: ennek fő oka az, hogy az érintett hadkötelesek jelentős része nem tartózkodik lakóhelyén, mivel vendégmunkásként külföldön dolgozik – adta hírül az Unian hírügynökség.

Bojko azt is közölte, hogy más nyugat-ukrajnai megyékben is gyakori a katonai szolgálat alóli kibúvás, így Ivano-Frankivszk megye két járásában a helyi lakosság akadályozza a hadkiegészítő parancsnokságok munkatársait abban, hogy értesítsék a mozgósítandó személyeket. Elmondása szerint legalább 14 település polgármesterei is támogatják a lakossági megmozdulásokat.

A főosztályvezető kifejtette: a múlt évben a hadkiegészítő parancsnokságok a katonai szolgálat alóli kibúvás miatt háromezer személy ellen kezdeményeztek eljárást az ügyészségi, és közel 50 ezer fő ellen a belügyi szerveknél. A hadkiegészítő parancsnokságok 4,5 ezer személyre szabtak ki adminisztratív büntetést szolgálatmegtagadás miatt – emlékeztetett Bojko.
Ivan Vaszilcjun ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság vezetője a napokban azt közölte, hogy a megyében a mozgósítás által érintett személyek 75 százalékát nem tudják elérni, mert külföldön tartózkodik.

Több mint "600 éves" férfit igazoltattak

Egy magát több mint 600 évesnek valló, ehhez képest meglehetősen fiatalnak tűnő férfit igazoltattak Németországban.

A bajorországi Selb rendőrsége egy távolsági busz utasait, köztük egy fiatal afgán férfit igazoltatott az A9-es autópályán Hof közelében a hétvégén.

A férfit, akinél nem voltak okmányok, nem beszélt se németül, se angolul, ezért tolmács jelenlétében hallgatták ki a parancsnokságon, hogy megállapítsák a személyazonosságát.

Amikor koráról kérdezték, a férfi váltig azt állította, hogy 1389-ben született. Mint kiderült, nem viccelt: az afgán időszámítás szerinti 1389 Európában 1997-nek felel meg. A férfi tehát mindössze 17 éves, kiskorú, ezért átadták a gyámügyi hivatalnak.