Konferencia már volt, szegregáció meg lesz

A roma és nem roma gyerekek integrált oktatása az egész magyar társadalom közös ügye, az integráció az egyetlen út, amelyen haladni lehet - jelentette ki Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár tegnap a civilnek beállított, ám valójában erősen kormányközeli Alapjogokért Központ által szervezett konferencián, amelynek célja az államtitkár szerint az lett volna, hogy "nyitott fórumot teremtsen" a szegregációval kapcsolatos vitáknak.

Nem tévedett sokat Daróczi Gábor, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) kurátora, amikor néhány napja kijelentette: a rendezvény valójában "ál-konferencia", amelynek célja, hogy a köznevelési törvény szegregációt segítő - a kormány álláspontja szerint inkább tovább szigorító - módosításainak gyakorlati alkalmazásakor legyen mire hivatkozni: a problémával kapcsolatban aktív "civil" vita folyt a konferencia keretein belül.

Csakhogy a rendezvény épp ebből a szempontból volt lehangoló: a parázs vita elmaradt, ami nem is csoda, hiszen a meghívott "vitázók" közül sokan az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) munkatársai. Mondani sem kell, a vitapartnerek többnyire egyetértettek egymással, ahogy azzal is, hogy haladéktalanul meg kell teremteni a sikeres integráció körülményeit. Czibere leszögezte: a kormány elítéli a "jogellenes" elkülönítés minden formáját. Csakhogy a roma jogvédők által aggályosnak talált törvénymódosítás éppen arra ad lehetőséget Balog Zoltán humánminiszternek, hogy egyes iskoláknak rendeletben adjon felmentést a szegregáció tilalma alól - ami így már csöppet sem lesz jogellenes. Emlékezetes: a törvénytervezetet épp akkor nyújtották be, amikor a Debreceni Ítélőtábla törvényellenesnek minősítette a nyíregyházi Huszár-telepi iskola gyakorlatát, ahol roma gyerekeket a többségi gyerekektől elkülönítve oktattak. A döntés feltüzelte Balog "harci kedvét", ennek következménye a törvénymódosítás.

A konferenciára meghívást kapott két, a roma és nem roma fiatalok integrációjában sikeres tanintézmény igazgatója is, módszerük követendő mintaként szolgál. Arra azonban nem kaptunk konkrét választ, hogy a sikeres mintákat hogyan ültetnék át más iskolákba. Mintákból, felmérésekből már van elég, most már tettek kellenek - mondta Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, hozzátéve: 25 éve nem sikerült előrelépni, és még mindig csak az "arisztokratikus megnyilvánulások" szintjén tartunk, amelyek csak "további olajat öntenek a tűzre". A CFCF részéről Daróczi Gábor - aki csak a közönség soraiba kapott meghívót - a rendezvény szervezőinek rosszallására meg merte kérdezni: a kormányzat mikor záratja be a több száz, ma is működő szegregáló iskolát? Czibere megnyugtatta: az iskolákat nem zárják be, de átalakítják, hogy "szeptembertől már sehol se legyen szegregáló oktatás." Ez minden bizonnyal így is lesz, hiszen szeptembertől a szegregációt már mindenhol "szeretetteljes felzárkóztatásnak" fogják nevezni.