Konferencia már volt, szegregáció meg lesz

A roma és nem roma gyerekek integrált oktatása az egész magyar társadalom közös ügye, az integráció az egyetlen út, amelyen haladni lehet - jelentette ki Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár tegnap a civilnek beállított, ám valójában erősen kormányközeli Alapjogokért Központ által szervezett konferencián, amelynek célja az államtitkár szerint az lett volna, hogy "nyitott fórumot teremtsen" a szegregációval kapcsolatos vitáknak. 

Nem tévedett sokat Daróczi Gábor, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) kurátora, amikor néhány napja kijelentette: a rendezvény valójában "ál-konferencia", amelynek célja, hogy a köznevelési törvény szegregációt segítő - a kormány álláspontja szerint inkább tovább szigorító - módosításainak gyakorlati alkalmazásakor legyen mire hivatkozni: a problémával kapcsolatban aktív "civil" vita folyt a konferencia keretein belül.

Csakhogy a rendezvény épp ebből a szempontból volt lehangoló: a parázs vita elmaradt, ami nem is csoda, hiszen a meghívott "vitázók" közül sokan az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) munkatársai. Mondani sem kell, a vitapartnerek többnyire egyetértettek egymással, ahogy azzal is, hogy haladéktalanul meg kell teremteni a sikeres integráció körülményeit. Czibere leszögezte: a kormány elítéli a "jogellenes" elkülönítés minden formáját. Csakhogy a roma jogvédők által aggályosnak talált törvénymódosítás éppen arra ad lehetőséget Balog Zoltán humánminiszternek, hogy egyes iskoláknak rendeletben adjon felmentést a szegregáció tilalma alól - ami így már csöppet sem lesz jogellenes. Emlékezetes: a törvénytervezetet épp akkor nyújtották be, amikor a Debreceni Ítélőtábla törvényellenesnek minősítette a nyíregyházi Huszár-telepi iskola gyakorlatát, ahol roma gyerekeket a többségi gyerekektől elkülönítve oktattak. A döntés feltüzelte Balog "harci kedvét", ennek következménye a törvénymódosítás.

A konferenciára meghívást kapott két, a roma és nem roma fiatalok integrációjában sikeres tanintézmény igazgatója is, módszerük követendő mintaként szolgál. Arra azonban nem kaptunk konkrét választ, hogy a sikeres mintákat hogyan ültetnék át más iskolákba. Mintákból, felmérésekből már van elég, most már tettek kellenek - mondta Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, hozzátéve: 25 éve nem sikerült előrelépni, és még mindig csak az "arisztokratikus megnyilvánulások" szintjén tartunk, amelyek csak "további olajat öntenek a tűzre". A CFCF részéről Daróczi Gábor - aki csak a közönség soraiba kapott meghívót - a rendezvény szervezőinek rosszallására meg merte kérdezni: a kormányzat mikor záratja be a több száz, ma is működő szegregáló iskolát? Czibere megnyugtatta: az iskolákat nem zárják be, de átalakítják, hogy "szeptembertől már sehol se legyen szegregáló oktatás." Ez minden bizonnyal így is lesz, hiszen szeptembertől a szegregációt már mindenhol "szeretetteljes felzárkóztatásnak" fogják nevezni.

Kis bank, hatalmas kedvezményekkel - Budapesten keresztül így tölthetné fel Putyin kémekkel Európát

Publikálás dátuma
2019.03.25 11:21

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Nem csak diplomáciai fedést, de pénzmozgásokat is álcázhat a meglepően csekély tőkével bíró IIB, az embereit pedig a magyar kormány segíti a schengeni övezeten belülre.
Alaposan feladhatja a leckét a magyar kémelhárításnak, hogy az orosz Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) Budapesten teljes mentességet kap a magyar hatóságok felügyelete alól, vezetői és vendégei pedig a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghatnak Magyarországon és így az Európai Unióban, írja az Index.hu, ugyanis
a kémek többsége éppen hogy diplomáciai fedésben érkezik a célországba, és diplomáciai mentességet élvezve dolgozik.
Amikor egy ország jelzi, hogy kiket küld diplomáciai képviselőként, a fogadó állam kémelhárítása - Magyarországon az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai - ellenőrzi a listán szereplő neveket. A listát elküldik a NATO-tagállamok partnerszolgálatainak is a, a partnerek pedig ha van mit, akkor visszajeleznek, hogy kivel, hol volt már dolguk. Ha valaki gyanús, arra aztán a kémelhárítás odafigyel, de az, hogy mit lépnek vele szemben, függ a diplomata tevékenységétől is.
a budapesti bázist építő orosz Nemzetközi Beruházási Bank azért kockázatos nemzetbiztonsági szempontból, mert az ott dolgozók ugyanolyan mentességben részesülnek majd, mint azok, akiket az orosz külképviseletekre telepítenek.
A bank elsősorban fedést biztosíthat a kémeknek, írja a portál. Méghozzá egy külképviselettel szemben nem csak diplomáciai fedést, de a pénzmozgások elfedését is biztosíthatja, elrejtve ezzel ellenséges üzleti felvásárlást, de használhatja a pénzt kivédhetetlen versenyhelyzet teremtésére, vagy hitelek útján tehet függővé kulcspozícióban lévő személyeket. Ráadásul az orosz titkosszolgálatok embereinek él-személyazonosságát is biztosíthatja a pénzintézet, mivel 
a kormánnyal kötött megállapodás értelmében nemcsak a bank személyzetének, azok eltartott rokonainak, ide járogató tanácsadóknak, de voltaképpen bárkinek az utazását meg kell könnyítenie a magyar államnak, akit a bank meghív.
A kémek a bank embereiként érkezhetnek Magyarországra, ahonnan - ismét identitást váltva - bárhova könnyedén eljuthatnak a schengeni övezetben. Mindezeken túl a beruházási bank vállalatfinanszírozásban való részvétele elképesztően jó információszerzési, tippkutatási és befolyásolási pozíciót is biztosít.
Az IIB a fejlesztési bankok viszonylatában nagyon kicsi, 1,3 milliárd eurós tőkéje olyan – szemben például a luxemburgi EIB-vel, melynek 243 milliárd euró a tőkéje. Mindez kémelhárítási szakemberek szerint csak erősíti a gyanút, hogy budapesti megjelenésében nem a névleges, hivatalos tevékenysége a döntő. Az már csak hab a tortán, hogy a beruházási bank igazgatója, a korábbi diplomata Nyikolaj Koszov szovjet hírszerző családból származik. Apja – a KGB vezérőrnagyaként – Magyarországon is dolgozott, és neki magának is köze lehet a KGB-utód Külföldi Hírszerző Szolgálathoz.
A magyar kormány lépése, azaz a bank befogadása és a mentességek biztosítása azért is meglepő, mert Magyarországot 2000-ben éppen az első Orbán-kormány idején léptették ki az IIB-ből, azzal az indokkal, hogy nem elég átlátható a ténykedése. Azaz már akkor nemzetbiztonsági kockázatot láttak benne. A szakítás 2014-ig tartott.
Önmagában persze nem szokatlan és nem rendszeridegen, hogy egy nemzetközi pénzintézet olyan mentességeket kapjon, mint amiket Magyarországon a Nemzetközi Beruházási Bank kaphat. De mindezek fényében egyáltalán nem földtől elrugaszkodott állítást fogalmazott meg egy biztonsági szakértő a New York Timesnak, amikor azt mondta: a magyar kormány és az IIB között létrejött "megállapodás lehetőséget nyújt Vlagyimir Putyinnak, hogy feltöltse kémhadtestét Európában, miután innen és az Egyesült Államokból is orosz diplomatákat utasítottak ki a Szkripal-ügy megtorlásaként".

Kiakadt az állambiztonság: a Soros Alapítvány demokratikus mozgalmakat akar támogatni

Publikálás dátuma
2019.03.25 11:00

Fotó: AFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
A gyanús formációk egyike, amiért a szocialista szolgálat prüszkölt, a Fidesz volt.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tette ki azt a napi operatív információs jelentést, amelyet majdnem napra pontosan 30 éve írt le a Belső elhárítás (BM III/III. Csoportfőnökség): a Soros Alapítvány "demokratikus, alternatív mozgalmakat" akar támogatni - írja a hvg.hu. A Soros Alapítvány honlapjáról kiderül, hogy 1989-ben "Demokratikus szervezetek támogatására" 16 804 000 forintot fordítottak.  A támogatási lista is elérhető, ebből kiderült, hogy a Fidesz helyi csoportjai százezreket kaptak fénymásolóra, a központi pártszervezet pedig 3,2 milliót az infrastruktúra kiépítésére. Ebből lett 5 számítógép szövegszerkesztő programmal, 6 fénymásoló, 6 üzenetrögzítő, 6 telefax és egy lézerprinter.