Az ügy előzménye, hogy a napilap ellen a "Norvégiából kaphat pofont a Mol" című cikkük miatt indított eljárást az akkor már a pénzügyi felügyeleti funkciót is ellátó jegybank. Az MNB Stabilitási Tanácsa piacfelügyeleti jogkörében eljárva azt állapította meg, hogy a Napi Gazdaság egy feltételezésre alapozta a cikket, és ezzel befolyásolta a piacot, ami a jegybank szerint tilos, törvénybe ütköző cselekmény. A kirótt hárommillió forintos bírság miatt a napilap a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult, amely elutasította a keresetüket. Ezt követően tettek alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróságnál, amely a bíróság határozatában megsemmisítette a fővárosi közigazgatási bíróság ítéletét, mert az alaptörvény-ellenesnek minősítette. Úgy fogalmaztak "a sajtónak alkotmányos küldetése, hogy a közügyek alakulására befolyással lévő történéseket, körülményeket, összefüggéseket feltárja, és a nyilvánosság tudomására hozza." Az Alkotmánybíróság jövő hónapban leköszönő elnöke, Paczolay Péter előadóbíróként elmondta, hogy ez az elv érvényes akkor is, amikor egy-egy cikk vagy információ akár a részvénypiacra is hatással lehet, befolyásolhatja akár egy cég értékét, részvényeinek árát.
A Napi Gazdaság megbírságolt cikkében egyébként arról írt, hogy a Mol Nyrt. egyik részvényese, a norvég állami olajalap fontolóra veheti a magyar olajrészvényeinek eladását. Az alap etikai szabályzata alapján ugyanis nem tarthatja meg olyan cég részvényeit, melyek korrupciós gyanúval hozható összefüggésbe. Márpedig a cikk megjelenésekor a magyar cég elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen nemzetközi elfogatóparancs és Interpol-körözés volt érvényben az állítólagos horvát korrupciós ügy miatt.
Az Alkotmánybíróság a mostani döntésével biztosította a gazdasági újságírás szabadságát – kommentálta a hvg.hu-nak az ítéletet a napi.hu-t ebben az ügyben képviselő Tordai Csaba ügyvéd.
A jegybank egyébként tegnap változatlanul hagyta a forint 2,1 százalékos alapkamatát, ez a döntése az előzetes várakozásoknak is megfelelt.
