Áltesztüzem az utakon

Március 1-jéig meghosszabbította a gazdasági tárca az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) próbaidejét. Addig az adóhatóság csak figyelmeztet, de nem büntet. A szakmai, érdekvédelmi szervezetek egyetértenek a kormány céljával, az áfacsalások kiszűrésével, de az új rendszer bevezetésének módjával és tartalmának egy részével nem.

Az egy hónappal meghosszabbított próbaidő sem elegendő az elektronikus árukövetési rendszer rendbetételére - így összegezhető az érintett fuvarozók, termelők és kereskedők véleménye. Ugyanakkor az adóhatóság legutóbbi három napos látványos ellenőrzése során ugyan néhány nagy fogásról számolt be, ám ezeknek csak egy része köthető az ekáer-hez. Az 1409 ellenőrzött fuvarból kiemelendő egy 75 tonnás, lengyel származású, jelöletlen burgonyaszállítmány lefoglalása, vagy az ellenőrzés hírére gyanúsan továbbutaztatott narancsszállítmány.

A kormány - mint hangoztatta - a piaci szereplők javaslataira figyelemmel hosszabbította meg az online árukövető rendszer próbaüzemét. A fuvarozók szerint azért mert belátta, betarthatatlan a rendelkezések jó része, és hiába a két hónapos büntetlenségi moratórium, a teljes rendszert kell átalakítani, nem lesz elég a toldozás-foldozás. Igaz a tárca bár a finomhangolást erőlteti, de már a törvénymódosítást sem zárja ki.

A legutóbbi egyeztetésen a vállalkozások hangoztatták, a célokkal egyetértenek, de a cégeknek nem volt idejük arra, hogy az informatikai rendszerüket az ekáer-hez igazítsák - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Népszavának. Emiatt az érintett cégeknek aránytalanul nőtt az adminisztrációs terhe, hagyományos módon, kézzel kell bevinni az adatokat a számítógépes rendszerbe. Ez különösen a nagyvállalatoknál okoz gondot. Az Országgyűlés ugyan már november közepén döntött az adózás rendjéről szóló törvényben az ekáer-ről, a végrehajtási utasítások azonban csak december végén jelentek meg a Magyar Közlönyben. Akkor derült ki egyebek mellett, melyek a kockázatos termékek, amelyekre ekáer számot kell kérni. Éppen az informatikai rendszer, a programok kidolgozása, tesztelése miatt a szakember a március 1-jei határidőt is rövidnek vélte. Emellett az ekáer által érintett adattartalmat is át kellene gondolni.

A tejágazat szereplői például kifogásolták, hogy hiába kérték, csak az uht tej és a félkemény trappista jellegű sajtok kerüljenek az ekáer rendszerbe, valamennyi tej- és tejterméket belevették. Ez túlságosan széles kör, hiszen a nagy mértékű áfacsalások szinte kizárólag az uht tej és a félkemény sajtok esetében fordulnak elő.

A szakember hozzátette, a kockázatos élelmiszereknél, egyéb termékeknél nagyon alacsonyra szabta meg a törvény azt az értéket és mennyiségi határt, amely után már ekáer számot kell igényelni. Az OKSZ korábban ezeknek az értékeknek a kétszeresét javasolta, de nem az valósult meg. Emellett a jelenlegi rendszer túl sok kisvállalkozót érint, holott az áfacsalások nagyban mennek.

A nemzetközi cégek kifogásait a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara "tolmácsolta", amely az ekáer rendszer felülvizsgálatát szorgalmazza. A kamara szerint a rendszer “súlyosan kockáztatja minden érintett magyarországi vállalat versenyképességét”, valamint vélhetően maradandó károkat okozhat Magyarország nemzetközi termelési és logisztikai szerepének, ezért érdemi egyeztetéseket javasol. A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége szerint az ekáer jelenlegi formájában veszélyeztethetné a magyar gyógyszerpiac biztonságát. A Világgazdaság úgy tudja a szövetség kezdeményezte, hogy a gyógyszerek és gyógyszer-alapanyagok mentesüljenek a bejelentési kötelezettség alól.

A Tesco sajtóosztálya a Népszava kérdéseire válaszolva kifejtette: örülnek a határidő március elsejéig történő kitolásának, hiszen így a rendszer finomhangolására több idő jut. Azt a cég is megerősítette, hogy többlet adminisztrációt, költséget és dolgozót igényel az ekáer-rendszer bevezetése.