Előfizetés

A "kiflibiztos" most az albán bevándorlókra szállt rá

Publikálás dátuma
2015.01.28. 12:59

A Fidesz szerint az olcsóbb üzemanyag miatt csökkennie kellene a kenyér árának, a pékszövetség vezetője viszont azt mondja, jelenleg nem áll módjukban mérsékelni a sütőipari termékek árát.

Ha a gázolaj árának emelkedésekor ugyanolyan mértékben nő a fehér kenyér ára is, akkor elvárható, hogy a gázolajár-csökkenéskor a fehér kenyér ára is ugyanúgy csökkenjen - mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, a gazdasági bizottság elnöke szerdán Budapesten újságíróknak, miután - Tállai András nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár jelenlétében - tárgyalt a Magyar Pékszövetség és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének képviselőivel.

Rogán Antal kifejtette: 2006 és 2013 között a fehér kenyér ára 58 százalékkal emelkedett, éppen annyival, mint a gázolajé. Tavaly ugyanakkor a gázolaj olcsóbb lett, 11 százalékkal, a fehér kenyér viszont csak 5 százalékkal - tette hozzá. Közölte, az egyeztetést a kereskedőláncok képviselőivel folytatja, mert a végső fogyasztói árat ők alakítják ki. A Fidesz-frakció és a gazdasági bizottság "nem fogja a témát veszni hagyni" - fogalmazott.

Rogán a "kifli-üggyel" is kapcsolatba hozta a bevándorlókat

A frakcióvezető arról is beszélt, hogy vizsgálatot kezdeményez az albán - egyébként Koszovóban bejegyzett cégek által működtetett - pékségek közteherfizetésével kapcsolatban, mert a pékszövetség állítása szerint ezekben a pékségekben sokszor nem jelentik be a dolgozókat. A politikus érdekes összefüggésnek nevezte, hogy Magyarországon az elmúlt két évben jelentősen megnőtt a menekültkérelmet beadó koszovóiak száma. Mindenképpen megér egy alapos - minisztériumi, adó- és bevándorlási hivatali - vizsgálatot, hogy visszaélnek-e a menekültstátussal a Magyarországon működő koszovói cégek azért, hogy valahogyan elkerüljék a közterhek megfizetését - mondta.

Rogán Antal kérdésre arról is szólt: személyesen is meg fogja hallgatni Bencsik János fideszes országgyűlési képviselő véleményét, aki a napokban a kormányzati tevékenységet kritizáló írást tett közzé. Megjegyezte, továbbra is számítanak Bencsik János munkájára a Fidesz-frakcióban. Septe József, a pékszövetség elnöke a frakcióvezetővel folytatott tárgyalás utáni tájékoztatón kijelentette: a jelenlegi költségszerkezet nem teszi lehetővé nekik a sütőipari termékek árának csökkentését.

DK: Rogán ne a pékeken kérje számon a kenyér árát

A Demokratikus Koalíció szerint Rogán Antalnak nem a pékeken kellene számon kérnie a kenyér és a kifli árát, az árak mérsékléséért a gáz világpiaci árcsökkenésének átvezetésével, illetve a 27 százalékos áfa csökkentésével tehetne - írta Gréczy Zsolt, a párt szóvivője sajtóközleményében.

MSZP: az olcsóbb energia nem csak a kenyér és kifli árában jár  

Rogán Antal ne csak a kenyér és a kifli árát akarja csökkenteni az olcsóbb kőolaj és földgáz miatt. A magyar embereknek a teljes árcsökkentés jár! Adják oda ezt a világítópénzt az embereknek! Fogadják el az MSZP által benyújtott törvényjavaslatot, amely a háztartások átlagfogyasztásának mértékéig 20 százalékkal csökkenti a gázszámlákat, valamint 10 százalékkal mérsékli az áramdíjat és a távfűtés árát is - írja közleményében Gőgös Zoltán.

Az MSZP nem hagyja, hogy a Fidesz-KDNP kormány az olcsó energia kérdését arra használja, hogy elterelje a figyelmet Rogán Antal korrupciós ügyeiről.  

A korrupt kormány ne csak a kifli árában adja oda a magyar embereknek az olcsó energiából származó megtakarítást, csak azért, hogy a többit ellophassák. Az embereknek az olcsó energia összes hasznát oda kell adni. Mert ami jár, az jár!

LMP: Rogán figyelemelterelés miatt csinál ellenséget a pékekből
Az LMP szerint Rogán Antal azért csinál ellenséget a pékekből, hogy saját "ingatlanmutyijairól" terelje el a figyelmet, ha azonban komolyan gondolja javaslatát, akkor a Fidesz a kisvállalkozások ellensége. Ezt Heltai László, az ellenzéki párt gazdaságpolitikai szakszóvivője mondta azután, hogy a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt: pártja szerint az olcsóbb üzemanyag miatt csökkennie kellene a kenyér árának.
Az LMP-s politikus hangsúlyozta: korábban, az üzemanyag és más tényezők árának drasztikus emelkedésekor a vállalkozások veszteségeket halmoztak fel és munkahelyek ezrei kerültek veszélybe. "Amikor azonban egy kis levegőhöz jutnának, jönnek a sarcok" - jelentette ki, hangsúlyozva: a lakossági rezsicsökkentés a vállalkozások energiaszámláit akár negyven-ötven százalékkal is növelte.
A kenyér árát szerinte az alapvető élelmiszerek áfájának öt százalékra mérséklésével lehetne csökkenteni.

Jobbik: a kormány maga drágítja legjobban a kenyér árát

Az ellenzéki politikus szerint a kormánypárt arra tett kísérletet, hogy „más szerszámával tartsa karban az elburjánzó csalánost”, s a pékektől vár költségcsökkentést, miközben adóemeléseivel, vagy például az elektronikus útdíjjal hozzájárult az árak emelkedéséhez.

Volner János felidézte, hogy a Fidesz ellenzékben az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését és az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó csökkenését szorgalmazta, azonban kormányon ennek ellentettjét tette. 

A statisztika a kormány oldalán

A statisztikai hivatal kimutatására hivatkozva viszont jelezte, folyamatosan csökken a sütőipari termékek ára. Ugyanakkor nagyon nagy különbség van a úgynevezett sütőipari átadási ár és a kereskedelmi eladási ár között - mondta. Megjegyezte, hogy a gázolaj a sütőipar 18-20 százalékos logisztikai költségeiben csak 3 százalékot tesz ki.

Az útdíj és az ekáer is a pékek ellen dolgozik

Septe József szorgalmazta egyúttal az alapvető sütőipari termékek áfájának csökkentését 18-ról 5 százalékra. Szöllősi Réka, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az élelmiszeripar sok problémával küzd, alacsony, 1-2 százalékos a jövedelmezősége. Ezért az önköltségek között viszonylag kis hányadot kitevő üzemanyagár "nem feltétlenül tud megjelenni a fogyasztói árakban" - mondta.

Példaként megemlítette, hogy a minimálbér-emelés az élelmiszeriparban sokkal nagyobb hatással van az előállítási költségekre, mint az üzemanyagárak néhány hónappal ezelőtt kezdődött csökkenése. Az útdíj, az ekáer és az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelése szintén többletköltséget jelent az élelmiszer-feldolgozóknak - magyarázta Szöllősi Réka. Ő is jelezte ugyanakkor, hogy a tavaly decemberi és a 2013. decemberi élelmiszerárak összevetése egyszázalékos árcsökkenést mutat, de például a zsemle öt százalékkal lett olcsóbb.

A pékek ellenszenvét is kiváltotta a kormány

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy attól tartanak, a kormányzat ismét egyoldalú vizsgálatot folytat majd le a vállalkozók körében, a saját koncepciója igazolása céljából. A gazdasági tárca ugyanis vélhetően azt vizsgálja majd, hogy az üzemanyagárak csökkenése miért nem jelent meg teljes mértékben minden termék és szolgáltatás árában. Azt azonban nem nézi majd meg a minisztérium, hogy a kormány intézkedései miatt az utóbbi időszakban mennyivel növekedtek a vállalkozók terhei, amelyeket kénytelenek beépíteni az áraikba.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke ezt annak kapcsán mondta el, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a napokban közölte: megvizsgálja a fogyasztói árak várható alakulását, különös tekintettel az alacsony kőolaj- és üzemanyagárakra. Miután a minisztériumban úgy látják, hogy az "üzemanyag - mint meghatározó költségelem - árának csökkenése (...) több termék és szolgáltatás árában is csökkenést kellene, hogy eredményezzen". Arról viszont nem szól a közlemény, hogy a vizsgálatot milyen termékek, szolgáltatások körében végzik majd el, és terveznek-e beavatkozást, s ha igen akkor milyent, és milyen jogalapra támaszkodva. Az ugyanis nem jogsértő, ha nem követi az adott termék vagy szolgáltatás ára az üzemanyagköltségek változását.

A témával kapcsolatos publikációnkat itt olvashatja: Kiflibiztos

LMP: Magyarországon lakhatási válság van

Az LMP közösségi bérlakásprogrammal orvosolná az országosan 300 ezer családot érintő lakhatási válságot – mondta az ellenzéki párt veszprémi országgyűlési képviselőjelöltje szerdai sajtótájékoztatóján, a megyeszékhelyen.

Gerstmár Ferenc kijelentette, a lakhatás alapvető emberi jog, ezért az LMP alkotmányos szinten garantálná ennek a jognak az érvényesülését. Hozzátette: pártja egy olyan támogatási rendszert hozna létre, amely érdekeltté tenné a Magyarországon közel félmillió üresen álló lakás tulajdonosát az ingatlanok kiadásában szociálisan rászorulók részére, megfelelő jogi és finanszírozási garanciák bevezetésével, az önkormányzatok és a kormány szerepvállalásával.

Öt-hatmilliárd forintból 10 ezer család lakhatását lehetne ily módon biztosítani – hangsúlyozta a politikus. "Az LMP szakítana az elmúlt 25 év koncepciótlanságával, érdemi és hatékony megoldásokat ajánlva" – mondta Gerstmár Ferenc, példaként említve, hogy Veszprémben 1993-ban 5 ezer, míg 2013-ban csak 164 bérlakás létezett, ennek 54 százaléka szociális bérlakás.

Az önkormányzati bérlakások száma országosan is drámaian alacsony – folytatta a képviselőjelölt, hozzátéve, hogy a közösségi bérlakásprogram elsősorban a fiatalok, gyermekes családok és a hajléktalanok problémáját lenne hivatott orvosolni. Szavai szerint pártja támogatja a szakmai szervezetek által kidolgozott szociális lakásügynökség koncepcióját, melynek lényege, hogy a magántulajdonban lévő lakásokat az ügynökségen keresztül adná ki a tulajdonos úgy, hogy az ügynökség garanciát vállalna a lakás állapotára és átvállalná az ingatlan kiadása körüli teendők intézését.

Az önkormányzatoknak a piaci és a "megfizethető ár" közti különbséget kellene állnia, amely családonként körülbelül 20-30 ezer forintot jelentene – mondta a politikus. Veszprémben azért kell időközi választást tartani, mert Navracsics Tibort 2014. november 1-jével uniós biztossá nevezték ki, így - mivel ez a tisztség és a parlamenti képviselőség összeférhetetlen - október 30-ai hatállyal lemondott országgyűlési mandátumáról.     Az időközi voksolás 25 település választópolgárait érinti: szavazhatnak Bakonynána, Bánd, Csehbánya, Csetény, Dudar, Eplény, Hajmáskér, Hárskút, Herend, Jásd, Királyszentistván, Kislőd, Lókút, Márkó, Nemesvámos, Olaszfalu, Öskü, Sóly, Szápár, Szentgál, Tés, Úrkút, Városlőd, Veszprém és Vilonya választói. 

LMP: Magyarországon lakhatási válság van

Az LMP közösségi bérlakásprogrammal orvosolná az országosan 300 ezer családot érintő lakhatási válságot – mondta az ellenzéki párt veszprémi országgyűlési képviselőjelöltje szerdai sajtótájékoztatóján, a megyeszékhelyen.

Gerstmár Ferenc kijelentette, a lakhatás alapvető emberi jog, ezért az LMP alkotmányos szinten garantálná ennek a jognak az érvényesülését. Hozzátette: pártja egy olyan támogatási rendszert hozna létre, amely érdekeltté tenné a Magyarországon közel félmillió üresen álló lakás tulajdonosát az ingatlanok kiadásában szociálisan rászorulók részére, megfelelő jogi és finanszírozási garanciák bevezetésével, az önkormányzatok és a kormány szerepvállalásával.

Öt-hatmilliárd forintból 10 ezer család lakhatását lehetne ily módon biztosítani – hangsúlyozta a politikus. "Az LMP szakítana az elmúlt 25 év koncepciótlanságával, érdemi és hatékony megoldásokat ajánlva" – mondta Gerstmár Ferenc, példaként említve, hogy Veszprémben 1993-ban 5 ezer, míg 2013-ban csak 164 bérlakás létezett, ennek 54 százaléka szociális bérlakás.

Az önkormányzati bérlakások száma országosan is drámaian alacsony – folytatta a képviselőjelölt, hozzátéve, hogy a közösségi bérlakásprogram elsősorban a fiatalok, gyermekes családok és a hajléktalanok problémáját lenne hivatott orvosolni. Szavai szerint pártja támogatja a szakmai szervezetek által kidolgozott szociális lakásügynökség koncepcióját, melynek lényege, hogy a magántulajdonban lévő lakásokat az ügynökségen keresztül adná ki a tulajdonos úgy, hogy az ügynökség garanciát vállalna a lakás állapotára és átvállalná az ingatlan kiadása körüli teendők intézését.

Az önkormányzatoknak a piaci és a "megfizethető ár" közti különbséget kellene állnia, amely családonként körülbelül 20-30 ezer forintot jelentene – mondta a politikus. Veszprémben azért kell időközi választást tartani, mert Navracsics Tibort 2014. november 1-jével uniós biztossá nevezték ki, így - mivel ez a tisztség és a parlamenti képviselőség összeférhetetlen - október 30-ai hatállyal lemondott országgyűlési mandátumáról.     Az időközi voksolás 25 település választópolgárait érinti: szavazhatnak Bakonynána, Bánd, Csehbánya, Csetény, Dudar, Eplény, Hajmáskér, Hárskút, Herend, Jásd, Királyszentistván, Kislőd, Lókút, Márkó, Nemesvámos, Olaszfalu, Öskü, Sóly, Szápár, Szentgál, Tés, Úrkút, Városlőd, Veszprém és Vilonya választói.