Kitörhet a háború? Gorbacsov figyelmeztet

Publikálás dátuma
2015.01.29. 12:35
FOTÓ: Michael Ukas - Pool/Getty Images
Oroszország és az Egyesült Államok között új hidegháború tört ki, amely fegyveres konfliktusba torkollhat – figyelmeztetett csütörtökön a Szovjetunió utolsó vezetője, Mihail Gorbacsov.

"Másról sem hallunk, csak Amerika és az Európai Unió Oroszország elleni szankcióiról. Teljesen elvesztették volna a fejüket?" – tette fel a kérdést Gorbacsov az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva. "Amerika eltévedt a dzsungel sűrűjében, és magával ránt bennünket is" – tette hozzá a peresztrojka atyja.

"Mondjuk ki őszintén, (Amerika) máris újabb hidegháborúba rántott bennünket azzal, hogy nyíltan meg akarja valósítani az általános diadalra vonatkozó eszméjét" – hangsúlyozta a 83 éves volt vezető. "Hova jutunk ezzel mindnyájan? A hidegháború már nyíltan folyik. Nem jelenthetem ki teljes bizonyossággal, hogy a hidegháborúból nem lesz valóságos háború. Félek, hogy az amerikaiak ezt is megkockáztatják" – szögezte le a volt szovjet elnök.

Gorbacsov vészterhes nyilatkozatainak hátterében az ukrán válság és az orosz-amerikai viszonynak a Szovjetunió 1991-es bukása óta nem tapasztalt rosszabbodása áll. A dél-ukrajnai Krím félsziget orosz bekebelezése és a tavaly április óta több mint 5000 emberéletet követelő kelet-ukrajnai konfliktus után Washington és Brüsszel több alkalommal is hozott gazdasági büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.

Washington szerdán újabb szankciókat helyezett kilátásba Oroszország ellen, ha Moszkva nem hagy fel a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásával. Az EU külügyminiszterei csütörtökön tanácskoznak Brüsszelben, hogy megvitassák az Oroszországgal szemben követendő magatartást a kelet-ukrajnai erőszak fokozódása és a Mariupol kikötőváros elleni szombati, 30 halálos áldozattal járó rakétatámadás után. A szovjet rendszer demokratizálási kísérletébe belebukott volt SZKP-főtitkár már korábban is figyelmeztetett egy európai háború veszélyére, legutóbb a Der Spiegel című német hetilapnak adott január eleji interjújában.

Szerző

Juncker: görög adósságtörléstől szó sem lehet

Görögországnak tisztelnie kell Európát - mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Le Figaro című francia napilapban csütörtökön megjelent interjúban a radikális baloldali Sziriza párt friss választási győzelme kapcsán. Kizárta a görög államadósság eltörlésének lehetőségét, de jelezte: "megállapodások lehetségesek".

"Tiszteletben tartjuk a görögországi választásokat, de Görögországnak is tisztelnie kell másokat, Európa többi részének közvéleményét és képviselőit" - jelentette ki Juncker. "Megállapodások lehetségesek, de azok alapvetően nem válthatják fel azt, ami most érvényben van" - fogalmazott az Európai Bizottság elnöke. "A görög adósság eltörléséről szó sem lehet. Az eurózóna többi állama ezt nem fogja elfogadni" - tette hozzá. 

Juncker elmondta, hogy már hétfőn, a választások másnapján beszélt az új görög miniszterelnökkel, Alekszisz Ciprasszal. "Azt mondta, hogy nem veszélyt, hanem kihívást jelent Európa számára. Erre válaszoltam én azt, hogy Európa sem veszély Görögország számára, hanem kihívás" - mondta Juncker. 

"Alekszisz Ciprasz esküszik arra, hogy Görögország nem fogadja el többé a megszorításokat. Az euróövezet országai erre meg azt válaszolják, hogy nem lesz több hitel, ha Görögország eltér a kötelezettségvállalásaitól" - fűzte hozzá. Juncker szerint egyébként "nem a kampányban elhangzottakra kell reagálni, hanem egy kormányprogramra". Az Európai Bizottság elnöke azt szeretné, hogy Görögország "konstruktív szereplője legyen" az eurózónának és az Európai Unónak. 

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök szerdán az új kormány első ülésén Görögország hitelmegállapodásainak újratárgyalását, a korrupció és az adócsalás, valamint a munkanélküliség elleni küzdelmet, illetve a kis- és középvállalkozások támogatását is felsorolta a legfontosabb feladatok között. Úgy vélte, hogy a szavazóktól radikális változtatásokra kaptak felhatalmazást, amelyekkel helyreállítják a nemzeti szuverenitást. Ugyanakkor azt ígérte, hogy az új kabinet, a "társadalmi megmentés" kormánya felelős tárgyalásokat fog folytatni a nemzetközi hitelezőkkel, olyan megoldásokat keres, amelyek minden félnek kedvezőek. Görögország kész hozzájárulni egy olyan rendezés kidolgozásához, amely egész Európa érdekeit szolgálja - mondta.

Szerző

Az üres üvegekből is pénzt csinált a fösvény elnökfeleség

Az izraeli kormányfő, Benjámin Netanjahu felesége  fukarsága révén csütörtökön újból címlapra került az izraeli sajtóban: kiderült, hogy éveken át saját zsebre "dolgozva" vitette és váltatta vissza alkalmazottaival a miniszterelnöki rezidencián állami pénzen vásárolt italok üres üvegeit.

A Háárec című izraeli lap leleplező cikke ugyanakkor kitér arra, hogy idővel Sara Netanjahu visszautalta a palackpénzt. Az Izraelben rendkívül népszerűtlen miniszterelnök-feleség a március közepén esedékes választás előtti  kampány egyik fel-felbukkanó témája. Ezúttal fösvénysége juttatta címlapra. A Háárec cikke szerint Sara Netanjahu 2009-től négy éven át eltulajdonította az üvegvisszaváltásból származó aprópénzt és csak 2013-ban fizette vissza - vélhetően nehéz szívvel. Elég szomjasak lehetnek a kormányfői hivatalban, mert összesen négyezer sékel (negyedmillió forint) jött össze az üres üvegekből négy év alatt.  

Az ügy mindeddig titokban maradt. Az államügyész és a nyomozati hatóságok is csak akkor értesültek Netanjahuné üvegügyletéről, amikor szerdán a sajtó képviselői válaszért fordultak hozzájuk. A Miniszterelnöki Hivatal képviselője megerősítette, hogy 2013 májusában a pénzt valóban befizette a Netanjahu család. Pontos palacknyilvántartást ugyanakkor nem vezettetett Sara Netanjahu, és becslés alapján számították ki a végösszeget: évi 4 ezer sékelre kalkulálták az üvegpénzt. 

Az ügy koronatanúja a rezidencia volt gondnoka, Meni Naftali, aki kártérítési pert indított egykori munkáltatója, Sara Netanjahu ellen az őt ért különböző sérelmekért, megaláztatásokért. A gondok vallomásában részletesen leírta, hogy vissza kellett vinniük az üres üvegeket, és az ebből származó pénzt le kellett számolniuk a kormányfő feleségének kezébe. Naftali vallomása szerint ugyanakkor pazarlásra is volt példa: előfordult, hogy egy hónap alatt hétezer sékelt (félmillió forintot) költöttek virágokra. 

A kormányfő nejének kisstílű próbálkozásairól nem először derül ki kínos részlet. Pár éve úgy találta, hogy kezd elhasználódni saját villájuk kerti ülőgarnitúrája. Erre ugyanolyat vásároltatott a rezidenciára, majd a kettőt kicserélte, így a vadonatúj került magánvillájukba. Nem sokáig örvendezhetett azonban az "újításnak", mert az ügy kipattant, és vissza kellett cseréltetnie a garnitúrát.  

Ami az üvegügyet illeti, a Háárec által megkérdezett jogi szakértő szerint a pénzek törvénytelen megszerzése, és ehhez az állami alkalmazottak felhasználása lopásnak vagy csalásnak tekinthető, a pénz visszaszolgáltatása - a pontos összeg meghatározása nélkül - ugyan csökkenti a cselekmény súlyát, de nem szünteti meg azt. 

Az államügyész még nem adott választ a lap kérdésére, miszerint nem kellene-e Sara Netanjahu ellen nyomozást elrendelni az ügyben. A volt gondnokon kívül egyébként a rezidencia két dolgozója is pereskedik a miniszterelnök felesége ellen, de a bírósági procedúrát a kormányfő kérésére a választások utánra halasztották. Múlt heti meghallgatásukon egyikük azt mondta, hogy Sara Netanjahu rendszeresen szidalmazta őket, "különösen nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasztása után".

Szerző