A Belvárosnál van a gyergyói pénz?

„Teljes jogkörömben tértem vissza, mi sem bizonyítja jobban ártatlanságomat a felhozott vádakkal szemben” – nyilatkozta lapunknak a Belvárossal közösen tervezett szálloda-beruházás kapcsán meggyanúsított, ám szabadlábon védekező gyergyószentmiklósi polgármester. Mezei Jánost hétfőn hivatali visszaéléssel és zsarolással gyanúsította meg a romániai korrupció-ellenes ügyészség (DNA), de hiába kérték az előzetes letartóztatását is, a Marosvásárhelyi Táblabíróság azt nem látta indokoltnak elrendelni.

A budapesti V. kerület testvérvárosának polgármestere ellen még tavaly májusban tett feljelentést a Gyilkos-tó köré tervezett építkezésekre 1996-ban, a Belvárossal közösen létrehozott projektcég, a Monturist Kft. ügyvezetője, Virág Zsolt. Mint megírtuk, a Belváros és Gyergyószentmiklós önkormányzata 1996-ban azt tervezte, hogy szállodákkal, egyéb beruházásokkal fellendítik a Gyilkos-tó turizmusát, de a fejlesztés ügyében azóta sem történt semmi. A Magyar Polgári Párt színeiben megválasztott, 2008 óta hivatalban lévő Mezei hiába próbálkozott, a Belváros szerinte már 2011-ben közölte a gyergyószentmiklósi önkormányzattal, hogy nem terveznek befektetéseket a közös cégbe. Csakhogy a Monturist többségi, 50,9 százalékos tulajdonosa a Belváros, így a beleegyezése nélkül aligha mozdulhat bármi; a gyergyószentmiklósi önkormányzat megpróbálta kivásárolni az V. kerületet, hiszen a terület hiányában uniós fejlesztésekre sem tudnak pályázni, de ez nem sikerült. Ezt elégelhette meg Mezei, amikor a gyanúsítás szerint túladott egy 400 négyzetméteres telken, noha ezt az ott már ingatlannal rendelkező, és azt korábban 49 éves koncessziós szerződéssel bérlő vállalkozónak adta el önkormányzata, kétharmados döntéssel – sőt, mint a polgármester elmondta, „szakirodai, közjegyzői és kormányhivatali jóváhagyással”, vagyis a bíróság ezért sem vehette komolyan a gyanúsítást.

„Az időzítést minden bizonnyal az indokolja, hogy a korábban tett feljelentés tartalma nem adott elegendő alapot” – mondta Mezei arra, miért most kereste fel a hatóság. Mezei szerint a feljelentő „különböző eszközök bevetésével” titkos hangfelvételt készített vele „egy olyan magánbeszélgetésen, melyre ő maga hívott meg”, majd szerinte a DNA-nál ezt a beszélgetést „úgy használták fel és értelmezték”, hogy zsarolással gyanúsíthassák.

Azt nem tudni, Virágot mi motiválta abban, hogy büntető-feljelentést tegyen, de a Belváros közlése szerint a Virág szerinti jogellenes eladást tavaly jelezte az V. kerületnek, és végül a Belváros „tudtával és beleegyezésével” fordult a hatósághoz. A telekeladás ügye inkább két önkormányzat jogvitájának tűnik, de Mezei lapunknak arról beszélt: inkább a Monturist vezetőségét lehetne felelősségre vonni. A Gyilkos-tó körül ugyanis tavaly szuvenír-árusok jelentek meg, akik a Monturistnak fizettek bérleti díjat, ám Mezei szerint ezzel a pénzzel azóta sem számoltak el - a polgármester lényegében ezzel az üggyel összefüggésben kérte Virág távozását, aki ennek kapcsán vádolja zsarolással. Mint kiderült: társtulajdonosként a gyergyói önkormányzat hiába jogosult betekinteni a társasági pénzügyeibe, a kért iratokat nem adták át Mezeiéknek. Kérdés, hol a pénz? Ezért fordultak bírósághoz 2013-ban, hogy a bíróság kötelezze Virágot a kért adatok átadására. „Ha a folyamat végén a dokumentumokból kiderül, hogy a kft. vagyonát az ügyvezető hűtlenül kezelte, természetesen polgári perben való felelősségre vonás lesz a következő lépés” – tért ki külön kérdésünkre Gyergyószentmiklós önkormányzata.

Rogán jelzi
"Jelezném, hogy az én feljelentésem eredményeként a rendőrség nyomozást rendelt el Juhász Péterrel szemben rágalmazás miatt"- mondta az ATV-n Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője, volt belvárosi polgármester nem részletezte, milyen ügyben, de a botrányos V. kerületi ingatlaneladásokat firtató Juhász ellen egy rágalmazási ügyet már visszadobott a rendőrség.

Szerző

Keletre vagy Nyugatra tartunk?

Publikálás dátuma
2015.01.30. 06:05
Vitapartnerek az asztalfőn FORRÁS: FACEBOOK
Közéleti szereplők vitatták meg tegnap Magyarország keleti vagy nyugati nyitásának lehetőségeit. A téma aktualitását jelzi a kormány „keleti nyitása” és oroszbarátsága, melyekről Angela Merkel hétfői, budapesti látogatásán is szó esik.

Magyarország jövőképét négyféle irányzat határozza meg: a nemzeti sorsrendszer szerint gondolkodók, azok, akik a demokrácia intézményének szűkülését tartják szem előtt, akik a többrétű szociális problémákkal foglalkoznak, és azok, a modernizációs folyamat nézeteit követnék - mondta Kéri László a Szabadság és Reform Intézet (SZRI) szervezésében megtartott Kelet vagy Nyugat - Kompország helyett modern Magyarország című konferencián. A politológus mellett Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző, a Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa, Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója és Lánczi Tamás a Századvég Alapítvány vezető elemzője, valamint Bokros Lajos, a Modern Magyarország párt elnöke szólalt fel a budapesti Carion Centerben megtartott eseményen.

Kéri László szerint a nemzeti sorsrendszeren alapuló szemléletmód alapvetően a demográfián nyugszik, vagyis a nemzet elöregedése miatt aggódó polgárokat jelenti. A demokrácia intézményével foglalkozók csoportja a magyar sorskérdéseket a demokratikus jogok szűkülésének alapján fogják fel. A szociális problémák terén ugyanolyan kulcskérdés lehet a romaproblémaként definiált szegregáció, vagy akár a foglalkoztatási különbségek. A modernizációs mintát említők a jövőképet mindig a nyugati fejlődéshez mérten vizsgálják.

Szentpéteri Nagy Richard a konzervativizmust, mint politikai ideológiát vizsgálta. Fontosnak tartotta leszögezni, hogy a konzervativizmust hajlamosak vagyunk összekeverni egyfajta konzervatív attitűddel, amelyre példának felhozta a hagyománytiszteletet. "Attól, hogy valaki szereti az antik tárgyakat, még nem lesz konzervatív, hiszen ugyanúgy szeretheti egy liberális vagy egy demokrata is" – példázott. 

Hann Endre felmérésekkel támasztotta alá, hogy a magyar közvélemény sokkal pozitívabban gondolkodik az Egyesült Államokról, mint az orosz orientációról. A Medián januári adataiból kiderült, hogy a magyarok abszolút többsége inkább az USA-t választaná, ha dönteni kellene a között, hogy Amerikával vagy Oroszországgal tartson fenn szorosabb kapcsolatot az ország. A megkérdezettek többsége szerint ugyanis a magyar fél a hibás a magyar-amerikai viszony megromlásáért. Érdekesség, hogy még a Fidesz-szimpatizánsok relatív többsége is inkább azt szeretné, ha az USA-val tartanánk fel szorosabb kapcsolatot. Az igazán meglepő azonban az, hogy még a Jobbik szavazóinak körében sem magasabb drasztikusan azoknak a száma, akik a keleti nyitást támogatnák. Hann elmondta: a kormegoszlás is kisimult az európaiság kérdésének terén, hiszen nem lehet kijelenti, hogy csak a fiatalok állnának az európaiság mellett.

Lánczi Tamás, a kormányközeli Századvég vezető elemzője szerint úgy teszünk, mintha Európa ugyanaz a békés hely lenne, amelyhez csatlakoztunk, miközben a helyzet drasztikusan megváltozott. Példaként említette a párizsi Charlie Hebdo szerkesztősége elleni terrortámadást, hiszen szerinte a januári merénylet volt a leginkább visszhangot kapó eset, miközben december óta folyamatos támadások történtek Franciaországban. Lánczi véleménye, hogy nem a modernizáció, hanem a kereszténység az, ami megkülönbözteti az európait a többi kultúrától.

"Dönteni kell: a leszakadást hozó keletet vagy a felzárkózást biztosító nyugatot válasszuk-e" – hangsúlyozta Bokros Lajos. A MoMa elnöke kiemelte, hogy a jelenlegi kormányzás alatt folyamatosan sérülnek az emberek személyiségjogai, hiszen a kormány olyan szinteken avatkozik bele a magánéletbe, ami a totalitárius államokban szokás. Azoknak a felvetéseknek kapcsán, amelyek a modernizációt azonosítják a nyugattal, megjegyezte, hogy Kína példája mutatja: a modernizáció nem csak nyugaton lehetőség.

A keleti vagy nyugati vonzódás kérdéskörében a február 2-én Budapestre érkező Angela Merkel is tárgyalni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel. Steffen Seibert, német kormányszóvivő Berlinben kiadott közleménye szerint Merkel és vendéglátója "kétoldalú és európai uniós politikai témákat, az aktuális magyarországi fejleményeket, valamint az ukrajnai helyzetet beszélik meg". A szóvivő jelezte, hogy a kancellár Áder János köztársasági elnökkel is találkozni fog. Merkel hivatalos programja szerint az Andrássy Gyula Német Egyetemen a Szegedi Egyetem díszdoktori címét fogja átvenni, ami után öt magyar egyetem diákjai is beszélgethetnek a kancellárral. Merkel a Dohány utcai zsinagógába is ellátogat, ahol a hazai zsidó szervezetek képviselőivel találkozik és koszorút helyez el az Emánuel-emlékfánál. Villámlátogatása alatt megbeszélést folytat Magyarországon tevékenykedő német vállalatok képviselőivel is. Kai-Olaf Lang, német politikai elemző szerint a kancellár látogatása azt mutatja, hogy Magyarország fontos Németországnak, ugyanakkor a német kormányzat továbbra is "kritikus pragmatizmussal" viszonyul a magyar kormány tevékenységéhez.

Tudhatta a kormány névsort
A magyar kormánynak tudnia kellett azokról a magyar köztisztviselőkről, akiket kitiltottak az Egyesült Államokból. A Magyar Nemzet Marc Ellenbogennel, az amerikai biztonságpolitikai szakértővel, Barack Obama elnök egykori tanácsadójával, a Demokrata Párt volt alelnökével készített interjút. Ellenbogen hangsúlyozta: Washington minden releváns információt a magyar kormány rendelkezésére bocsátott, ami az Amerikából kitiltott magyar köztisztviselőket illeti. Úgy tudja, hogy a budapesti amerikai nagykövetség hónapokkal ezelőtt értesítette a magyar kormányt a kitiltottak névsoráról és az általuk elkövetett bűncselekményekről. A diplomata szerint nincs összefüggés Washingtonnak a korrupció elleni fellépése és Magyarország oroszbarát politikája között. Ellenbogen úgy véli, az ügyet a magyar kormány szivárogtathatta ki a sajtónak: "ha Magyarország megszégyenítése lett volna a célja Washingtonnak, maga az amerikai kormány hozta volna nyilvánosságra az ügyet" – mondta.

Üzennek a civilek Merkelnek
Nyílt levelet fogalmazott meg a Merkel látogatására demonstrációt szervező MostMi társadalmi kezdeményezés. Levelükben felhívják a német kancellár figyelmét a magyar miniszterelnök oroszközeli, antidemokratikus és bevándorlás-ellenes politikájára. "Az új magyar demokrácia megteremtése a magyar demokraták feladata. Az Unió erkölcsi és politikai integritásának oltalmazása az Öné és Európa többi demokratikus vezetőié" – fogalmaztak.

Szerző

Reklámadó: itt a lé a tét

Publikálás dátuma
2015.01.30. 06:03
Az RTL Klub hírszerkesztőségében egyelőre minden változatlan marad FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Andreas Rudas, az RTL Group alelnöke részt vesz az RTL Klub hírszerkesztőségének hétfői rendes hétindító értekezletén, de nem azért, hogy a híradó hangnemváltásáról tájékoztassa a dolgozókat - állítják forrásaink. Ugyanakkor kormányzati, németországi és egyéb forrásokból ellentmondóak információkat kaptunk arról, született-e megállapodás az RTL és Lázár János között. Az RTL Klub jogi osztályán állítólag van egy kormánytervezet, amelyből az derül ki: jövő januártól 5,3 százalékra szállítanák le a reklámadó mai 50 százalékos felső kulcsát. A kabinet továbbra is számol e bevétellel, ám a fizetési kötelezettség szétterülhet a hazai médiavállalkozások között.

"Vannak tárgyalások az RTL Group és a magyar kormány között a reklámadóról. Tudomásunk szerint a magyar kormány dolgozik a reklámadó módosításán. Reméljük, hogy jogi aggályaink meghallgatásra találnak, az adó megváltoztatása jó üzenet volna a Magyarországon befektető nemzetközi társaságoknak. De semmi nincs, amit most meg tudnék erősíteni. És ismételten hangsúlyozom: az RTL Magyarországon tovább folytatja független hírszolgáltatását." Ezt válaszolta lapunknak (a már a napokban többször kiadott közlemény formájában) az RTL Group és a Bertelsmann szóvivője, amikor a Lázár Jánossal folytatott, az RTL Group régiós alelnökét is érintő tárgyalásokról, s a kabinet és a vállalat közötti megállapodás tényéről érdeklődtünk.

Azután fordultunk Oliver Fahlbusch-hoz, hogy lapunk úgy értesült, Berlinben megállapodott Lázár János és az RTL Klubot birtokló cégcsoport régiós alelnöke. Andreas Rudassal több hete tárgyalásokat folytat a Miniszterelnökséget vezető miniszter, s miközben hivatalos cáfolat egyik fél részéről sem érkezett a paktum ügyében, informális kormányzati forrásaink azt állították: nem született szerdán megállapodás. Noha a miniszter kedden valóban Berlinben volt, ott nem erről tárgyalt, hanem Angela Merkel budapesti látogatását készítette elő, ráadásul szerdán a kora reggeli géppel vissza is tért Budapestre, az aznapi kormányülésre. Más forrásaink szerint ráadásul Rudas a héten nincs Berlinben, üzleti úton van, viszont hamarosan újra Budapestre jön. Hétfőn ugyanis részt vesz az RTL Klub hírszerkesztőségének hétindító értekezletén, ahol válaszol a csatornát érintő legújabb fejleményekre vonatkozó kérdésekre.

Arról ugyanakkor ezek a források nem szóltak, hogy Lázár hét eleji németországi tárgyalásain eldőlhetett-e mégis a reklámadó sorsa. Egy kormányzati munkatárs csak annyit mondott, hogy "konkrétan az RTL-ről nem esett szó". Németországi informátoraink viszont állítják, Lázár igenis tárgyalt e témáról, de nem Rudassal, hanem az RTL-t is tulajdonló Bertelsmann-csoport egyik vezetőjével. Ennek eredményeképpen érkezhetett meg még szerdán a reklámadó módosítását érintő, annak mértékét 5,3 százalékra csökkentő kormánytervezet az RTL Klub jogi osztályára, ahol jelenleg is vizsgálják. Ez utóbbi információnkat szintén nem cáfolta egyik érintett fél sem.

Miközben lapunk igyekezett több oldalról ellenőrizni a Lázár-Rudas paktumról szóló információit, felmerült még egy szempont. A reklámadó ügyében az RTL Group még tavaly október elején hivatalos panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnak, a kormány pedig az Európai Unió várható - s Magyarország számára minden bizonnyal elmarasztaló - eljárását megelőzve, német diplomáciai nyomásra valóban napirendre tűzte a reklámadó módosítását, miközben a miniszterelnök ragaszkodik az adónem, s az abból várt bevétel fenntartásához. Ezt egy tegnapi háttérbeszélgetésen Orbán Viktor is elismerte. Magas rangú kormányzati források korábban sem tagadták, hogy mivel a reklámadó legmagasabb kulcsa csak az RTL-t érinti - miután a magyar médiumok közül kizárólag neki van egy évben 20 milliárd forint feletti árbevétele -, arra lehet számítani, hogy a magyar állam elveszítene egy európai bírósági pert ebben az ügyben. Éppen ezért volt hajlandó foglalkozni az üggyel a kabinet.

A tárgyalások jelenlegi állása szerint abban az esetben mehet 10 százalék alá a reklámadó kulcsa, ha az lényegesen több médiavállalkozást érint, azaz az alacsonyabb árbevételű médiumokat is. Márpedig ezzel a kabinet újabb frontot nyithat a Simicska Lajos és Orbán Viktor között hónapokkal ezelőtt kibontakozott konfliktusban, hiszen a Fidesz eddigi gazdasági háttéremberének érdekeltségeibe tartozó médiavállalkozások eddig is hevesen tiltakoztak a reklámadó ellen, a sarc pedig könnyen gazdasági nehézségeket okozhat ezeknek a sajtóorgánumoknak. Elképzelhető, hogy ezzel állnak összefüggésben bizonyos információk, amelyek szándéka, hogy "félrevigyék, esetleg megtorpedózzák a reklámadó módosításáról zajló egyeztetéseket".

Kormányzati források azt is kiszivárogtatták: a módosító javaslatról várhatóan szó lesz a Fidesz szezonnyitó, február 11-13-a közötti mezőkövesdi frakcióülésén is, ahol Orbán számol be az RTL-lel folytatott tárgyalások részleteiről.

Akkor sem puhítanak?
Az RTL Klub hírműsorait nem érinti a csatorna és a kabinet közötti megállapodás - állította több informátorunk is. Eredeti forrásunk azt mondta, a reklámadó csökkentése és a kábelszolgáltatóktól beszedett programdíj "meghagyása" fejében az RTL Group belement magyar tagcsatornája hír- és hírháttérműsorainak "puhításába". Az RTL Klubnál azonban nem tudnak változásról, ragaszkodnak eddigi hangvételükhöz, ami az áprilisi választás után erősen kormánykritikus lett. Egyébként az RTL-csoport minden nemzeti tagcsatornája autonóm módon határozhatja meg műsorát, így a hírszolgáltatásra sem gyakorol befolyást az anyacég. S bár Andreas Rudas hétfőn Budapesten lesz, Dirk Gerkens nem vesz részt a hétfői értekezleten. Ez erősítheti azokat a híreket, hogy a Bertelsmann nem kívánja meghosszabbítani az RTL Klub vezérigazgatójának hamarosan lejáró szerződését. 



Szerző