Előfizetés

Sörét pusztítja a hazai védett madarakat

Publikálás dátuma
2015.01.31. 06:15
A rétisas természetvédelmi értéke egymillió forint FORRÁS: MMTE
Az elmúlt egy hónapban három fokozottan védett madár – egy túzok és két rétisas – is sörétlövés áldozata lett Magyarországon. Jelenleg is folyamatban van a 2014. december 30-án indult eljárás a természetkárosítással vádolt Hajdú-Bihar megyei vadász ellen, aki Zsáka külterületén elejtett egy túzoktyúkot.

 A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei bevonásával a Berettyóújfalui Rendőrkapitányság munkatársai a társasvadászatot szervező vadásztársaság ingatlanján megtalálták a napok óta lefagyasztott, elpusztított túzokot. A túzok fokozottan védett állatfaj, természetvédelmi értéke egymillió forint. Az elkövető beismerte tettét.

2014 karácsonyának másnapján Jász-Nagykun-Szolnok megyében egy sérült rétisas miatt riasztották a Természetvédelmi Őrszolgálatot; a madár a megtalálás után rövid időn belül elpusztult. A madár értéke egymillió forint. A teteméről készült röntgenfelvétel összesen 12 ólomszemcse árnyékát mutatta ki. Ez év elején pedig Pest megyéből került be élve egy meglőtt rétisas a fővárosi állatkertbe, ahol a szakszerű és gyors beavatkozás ellenére elpusztult.

forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Elkészült az országos sasleltár

Publikálás dátuma
2015.01.28. 17:10
Fotó: Thinkstock
Összesítették a tizenkettedik országos sasleltár adatait, a felmérők megfigyeltek 5 fekete sast és 4 szirti sast is, ami ritkaságnak számít Magyarország területén - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A leltár szerint 702-735 rétisast, 272-280 parlagi sast, 5 fekete sast és 4 szirti sast számláltak meg a felmérők január közepén. A leggyakrabban megfigyelt ragadozómadár-faj az egerészölyv volt 5762 példánnyal. 

Kékes rétihéjából 722, vörös vércséből 882, karvalyból 263, gatyás ölyvből 300, kerecsensólyomból 45, vándorsólyomból 42, kis sólyomból 63 egyedet láttak. A rejtett életmódú héjából mindössze 28, a ritka pusztai ölyvből 3 példány került elő. A vonuló, de az utóbbi években egyre gyakrabban áttelelő barna rétihéjából 55 egyedet figyeltek meg. 

Az MME a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve január 16. és 18. között tizenkettedik alkalommal szervezte meg a Magyarországon telelő sasok éves számlálását. Az egy időben történő megfigyelések miatt "sasszinkronnak" nevezett kezdeményezésen rekordszámú, 394 felmérő vett részt. Idén növekedett a megfigyelt területek száma és területe is. Ezek érintették az ország legjelentősebb ismert sastelelőhelyeit, ebből következően a lehető legpontosabb képet alkothatunk a hazánkban tartózkodó fajokról és ezek egyedszámáról.

Az országos sasleltár célja, hogy a sasállományok felmérése mellett az illegális ragadozómadár-mérgezések felderítését, hatásuk monitorozását és visszaszorítását is elősegítse. Magyarország élen jár a régióban a madarak ellen elkövetett bűncselekmények számát tekintve, amely esetek csökkentése a hozzánk külföldről érkező sasok védelme miatt nemzetközi felelősségünk is - olvasható a közleményben.

Nemzeti parkokra fáj a foguk

A természeti értékek veszélyeztetését eredményezi, ha a nemzeti parkok földjeinek kezeléséről más intézmény hoz döntéseket - állítja Magyarország három legnagyobb természetvédelmi civil szervezete. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország a védett területek vagyonkezelésével foglalkozó törvénytervezet és kormánydöntés visszavonására kéri a kormányt.

Tavaly decemberben a Népszava is beszámolt a kormány azon törvényjavaslatáról, melynek értelmében a nemzeti parkok által haszonbérbe adott természeti területek egy része a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) kerül. A kormánydöntés lényege, hogy azzal a területek haszonbérbe adásáról és a gazdálkodás alapelveiről a törvény hatályba lépését követően az NFA hozná meg a döntéseket, amely a természetvédő szervezetek szerint híján van az ehhez szükséges szakmai kompetenciáknak, ráadásul az alapszabálya szerint sem ez a feladata.

A természetvédelmi célok érvényre juttatását az új bérlőkkel szemben már csak közvetve, a súlyos kapacitáshiánnyal küzdő természetvédelmi őrszolgálat helyszíni ellenőrző tevékenységén keresztül lehetne biztosítani - írják közös közleményükben természetvédelmi szervezetek.

Felhívják a figyelmet: a magas természeti értékű, de nem a nemzeti park igazgatóságok által haszonbérbe adott területek kezelése eddig is számos rossz példával szolgált; a közelmúltban például a fokozottan védett túzok állomány veszélyeztetését jelentette, hogy az NFA haszonbérleti szerződést kötött intenzív szántóföldi használatra a ritka madárfaj élőhelyeként szolgáló Natura 2000 gyepterületen.

"A terület természeti állapotának és a természetvédelmi ágazat szakmai javaslatának figyelmen kívül hagyásával megkötött hibás szerződés mind a természeti értékek megőrzése, mind az utólagos korlátozást elszenvedő gazdálkodó szempontjából kedvezőtlen, és az ilyen esetek száma a jövőben várhatóan emelkedni fog" - írják.

A három civil szervezet vitatja a kormány azon álláspontját, mely szerint a védett területek vagyonkezelését végző intézmény megváltoztatásának ne lenne hatása a természeti értékekre. A helyzet komolyságát még inkább aláhúzza az az Országgyűlésnek benyújtott törvénytervezet, amely valamennyi újonnan állami tulajdonba kerülő védett terület vagyonkezelését az NFA hatáskörébe utalná. Az ilyen módon összevont földterületnek utóbb csak azt a részét kapnák meg a nemzeti park igazgatóságok, amelyet meg nem határozott szakmai szempontok alapján a természetvédelem témakörében felkészületlen NFA indokoltnak tart.

"A napvilágot látott kormányzati elképzeléseket sem természetvédelmi, sem birtokpolitikai szempontból nem találjuk indokoltnak. Nem látunk semmiféle garanciát arra, hogy a lépés bármilyen módon szolgálná a nemzeti park igazgatóságok intézményi működésének fennmaradását, és ezen keresztül a természeti értékek megőrzését.

Tekintettel arra, hogy korábbi döntések során a nemzeti park igazgatóságok területalapú bevételeit lecsökkentette a kormány, kétséges hogy miként fog tovább működni a védett területek kezelése. A kieső bevételeket az EU pályázati források nem pótolják, hiszen ezeket nem szabadon, hanem előre meghatározott programokra kell felhasználni." - mondta Halmos Gergő a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke pedig az elmúlt évek elhibázott kormányzati lépéseire hívta fel a figyelmet, amelyek gyengítették a természetvédelem intézményrendszerét. "Ennek megálljt kell parancsolni!" - mondta Farkas, hozzátéve: "ha a trend folytatódik, a folyamat egyértelmű következménye lesz a természet állapotának romlása hazánkban, amelynek nem csak a jövő generációk, hanem a ma élő emberek is vesztesei lesznek. A védett területek vagyonkezelése a természeti értékek megőrzésének egyik legfontosabb eszköze, ezért az azokkal kapcsolatos döntéseket a nemzeti parki igazgatóságoknál kell hagyni."

A három szervezet felszólítja a kormányt, hogy vizsgálja felül a döntést és vonja vissza a védett területek vagyonkezelésével foglalkozó törvénytervezetet valamint módosítsa a természeti állapot leromlását előrevetítő határozatát. A természeti erőforrások és értékek megőrzése közcél, és egyben mindannyiunk feladata.