Poirot feltámasztója Pesten

Publikálás dátuma
2015.01.31. 06:46
Sophie Hannah költőként szerzett hírnevet, majd bűnügyi regényeket kezdett írni FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Sophie Hannah brit írónő sikerregényében Agatha Christie hősét, Hercule Poirot detektívet támasztotta fel. A szerző a magyar kiadás kapcsán beszélt arról, hogyan idézte meg a híres belgát.

Az előbb költőként, majd pszichológiai témájú krimik írójaként ismertséget szerző Sophie Hannah legújabb könyve, A monogramos gyilkosságok című regény szeptemberben jelent meg a világ több országában, Angliában és Magyarországon ráadásul azonos időben. A történetet mindaddig átlagos kriminek vélné az olvasó, míg fel nem kapja a fejét Hercule Poirot nevére, ugyanis a könyv a híres magándetektív eddig ismeretlen esetéről szól. Sophie Hannah, aki a budapesti Alexandra Irodalmi Kávéház pódiumbeszélgetésén vett részt, már gyermekkorától kezdve falta Agatha Christie műveit, azonban az irodalmi élet befutott szereplője volt, amikor lehetőséget kapott arra, hogy a néhai krimikirálynő egyik hősét feltámassza.

Harminckilenc évvel az utolsó Poirot-regény, a Függöny megjelenése után adták ki Sophie Hannah könyvét, amelynek keletkezése is felettébb érdekes. Agatha Christie örököseiben az utóbbi időben kételyek fogalmazódtak meg, vajon képes-e a népszerű írónő az olvasók új nemzedékeit is úgy megszólítani, mint ahogyan tette azt korában. A felcseperedő generációk esetében körülbelül tizenkét évesen jött el az a pont, amikor először vettek kezükbe Agatha Christie-könyvet, onnantól kezdve pedig nem volt megállás. A helyzet azóta megváltozott. „Már nem automatikus, hogy a fiatalok Christie-könyvet olvasnak, ennek talán az lehet az egyik oka, hogy idejüket az internetes elfoglaltságok tökéletesen kitöltik” – mondta a szerző a magyar olvasóknak.

Az 1920-tól 1976-os haláláig alkotó Agatha Christie könyvei kétmilliárd példányban keltek el világszerte, egy ilyen hatalmas örökséget nagy felelősség kezelni. Örökösei most először engedélyezték, hogy egy új regény születhessen Christie karaktereinek felhasználásával. Az egész azzal vette kezdetét, hogy Hannah irodalmi ügynöke felkereste Christie kiadóját azzal, hogy rávegye őket, engedélyezzék Sophie Hannah számára egy bűnügyi történet írását, amely Miss Marple vagy Poirot történetét dolgozná fel. A szerző azonban erről az általa összeesküvésnek nevezett szervezkedésről mit sem tudott, csak akkor értesült róla, amikor engedélyt kapott az írásra. „Nem számított Agatha Christie örököseinek, hogy ki a leghíresebb szerző, az érdekelte őket, ki tudná a legjobb könyvet írni” – mondta. Az alkotómunkát az tette különlegessé, hogy nem csupán jó könyvet kellett írnia, hanem két kedvencével, a bajszos belga detektívvel és kreátorával, Christie-vel „dolgozhatott” együtt. Az eredmény a megjelenés pillanatától kezdve siker: jelenleg több mint harminc nyelven olvasható a mű.

Az új regényben Poirot hűséges barátja, Hastings kapitány helyett egy bizonyos Edward Catchpole segít a magándetektívnek felgöngyölíteni az ügyeket. A férfi árnyaltabb és okosabb karakter, mint Hastings. „Catchpole kifejezetten intelligens, jó nyomozó és okos férfi, de nem bízik magában, ami érthető, hiszen egy hatalmassággal kell együtt nyomoznia” – jellemezte karakterét Hannah. Egyúttal azt is elárulta a közönségnek, hogy Catchpole lelki világából kevesebbet szeretett volna mutatni, de végül modernebb figura lett, mint Agatha Christie eredeti regényhősei. „Vannak titkai, elfojtott érzelmek a lelkében. Annak idején közmegegyezés tárgya volt, hogy a krimi nyomozója megfelelően tartja magát érzelmileg, de a szerkesztőm megkért, vegyem figyelembe, hogy nem csak a krimi aranykorának kedvelőinek írok, hanem a modernebb felfogású olvasóknak is” – mesélt a szerzői változtatásokról Sophie Hannah. Az 1929-ban játszódó bűneset új helyszínen, de régi elemek felhasználásával veszi kezdetét.

A monogramos gyilkosságok írónője csak félig érzi magáénak a sikert, szerinte Agatha Christie a zseni, hozzá képest ő csak egy takarítónő, aki elvégezte a munkát, amire felfogadták. Poirot életében néhány évről nem szól a fáma, Sophie Hannah viszont tele van tervekkel azt illetően, hogyan töltse be az űrt. A filmnézőknek sem kell sokáig várakozniuk, ugyanis a szerző azt is elárulta, hogy művéből hamarosan mozgóképes adaptáció születik. A legelszántabb Poirot-rajongókat csak az keserítheti el, hogy a készülő filmben már nem David Suchet lábán fog kopogni az elmaradhatatlan lakkcipő.

Egyiptomban is támadott az Iszlám Állam

Az utóbbi idők egyik legsúlyosabb, összehangolt terrormerénylet sorozatát hajtották végre a Sínai-félszigeten csütörtök éjszaka. Több összehangolt robbantás is történt az egyiptomi tartományban, amelyeket az Iszlám Állam dzsihadista szervezet egyiptomi szárnya, az Anszár Beit al-Makdisz vállalt magára.

Legalább 26 személy meghalt és 62 megsérült a robbantásokban, de az áldozatok száma vélhetően növekedni fog, mivel többen egy összedőlt épület romjai alá szorultak. A terroristák három helyen robbantottak, elsősorban rendőrségi és katonai célpontokat támadtak a félsziget északi, a Gázai övezettel határos részén. Autóba rejtett pokolgépet robbantottak egy katonai bázisnál, és aknavetőkkel támadtak egy katonákat elszállásoló hotelre, egy rendőrklubra és több ellenőrzőpontra el-Arís tartományi székhelyen, valamint a gázai határátkelőnek otthont adó Rafahban.

A félsziget északi része Egyiptom biztonsági kockázata, az ország leginstabilabb része, ahol Mohammed Morszi volt elnök megbuktatása óta számos támadást követtek el a különböző iszlamista szervezetek, főképp biztonsági célpontok, katonai és rendvédelmi létesítmények ellen, de több esetben nemcsak a katonákat és rendőröket, hanem a beduin törzsek tagjait is támadták.

A radikális szunnita csoportosulás, az Anszár Beit al-Makdisz terrorcsoport korábban az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat helyi szervezetének tekintette magát, a közelmúltban viszont felvette a Vilájat Színá (Sínai tartomány) nevet, és hűséget fogadott a szélsőséges iszlám világában egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Iszlám Állam terrorszervezet vezetőjének, az önmagát kalifává kikiáltó Abu Bakr al-Bagdadinak. Morszi 2013 –as bukása óta ez a csoportosulás már több merényletet követett el és vállalt magára. A radikális dzsihádista szervezet az iszlamista hatalmat és Morszit megbuktató Abdel Fattah al-Szizsi egyiptomi elnök elleni merényletre szólított fel.

Szerző

Egyiptomban is támadott az Iszlám Állam

Az utóbbi idők egyik legsúlyosabb, összehangolt terrormerénylet sorozatát hajtották végre a Sínai-félszigeten csütörtök éjszaka. Több összehangolt robbantás is történt az egyiptomi tartományban, amelyeket az Iszlám Állam dzsihadista szervezet egyiptomi szárnya, az Anszár Beit al-Makdisz vállalt magára.

Legalább 26 személy meghalt és 62 megsérült a robbantásokban, de az áldozatok száma vélhetően növekedni fog, mivel többen egy összedőlt épület romjai alá szorultak. A terroristák három helyen robbantottak, elsősorban rendőrségi és katonai célpontokat támadtak a félsziget északi, a Gázai övezettel határos részén. Autóba rejtett pokolgépet robbantottak egy katonai bázisnál, és aknavetőkkel támadtak egy katonákat elszállásoló hotelre, egy rendőrklubra és több ellenőrzőpontra el-Arís tartományi székhelyen, valamint a gázai határátkelőnek otthont adó Rafahban.

A félsziget északi része Egyiptom biztonsági kockázata, az ország leginstabilabb része, ahol Mohammed Morszi volt elnök megbuktatása óta számos támadást követtek el a különböző iszlamista szervezetek, főképp biztonsági célpontok, katonai és rendvédelmi létesítmények ellen, de több esetben nemcsak a katonákat és rendőröket, hanem a beduin törzsek tagjait is támadták.

A radikális szunnita csoportosulás, az Anszár Beit al-Makdisz terrorcsoport korábban az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat helyi szervezetének tekintette magát, a közelmúltban viszont felvette a Vilájat Színá (Sínai tartomány) nevet, és hűséget fogadott a szélsőséges iszlám világában egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Iszlám Állam terrorszervezet vezetőjének, az önmagát kalifává kikiáltó Abu Bakr al-Bagdadinak. Morszi 2013 –as bukása óta ez a csoportosulás már több merényletet követett el és vállalt magára. A radikális dzsihádista szervezet az iszlamista hatalmat és Morszit megbuktató Abdel Fattah al-Szizsi egyiptomi elnök elleni merényletre szólított fel.

Szerző