Neue Zürcher Zeitung;Ferenc pápa;svájci gárda;Daniel Anrig;

2015-02-03 06:34:00

Vége a Svájci Gárdának?

Elképzelhető, hogy végnapjait éli a pápa testőrsége, a Svájci Gárda. A katonák legalábbis egyre jobban tartanak ettől kivált azóta, hogy a fegyveres testület élére december eleje óta nem nevezett ki parancsnokot Ferenc pápa.

Daniel Anrig, a Svájci Gárda volt parancsnoka a napokban járt búcsúlátogatáson a katolikus egyházfőnél. Az 1972-es születésű hadfi december 2-án mondott le, általános meglepetésre. Máig nem ismert, hogy pontosan mi volt visszalépésének oka, de a legtöbb médium úgy tudja, nagyon nem volt a pápa ínyére, hogy Anrig kemény kézzel bánt bajtársaival, miközben magától nem tagadta meg a földi javakat: egy luxuslakásban élt.

Ferenc pápát valósággal sokkolta, hogy a gárdisták nemhogy nem ihattak, még csak le sem ülhettek a kaszárnya kantinjában, ha éppen ott tartózkodott szigorú parancsnokuk. A gárdistáknak tilos volt szolgálatban vizet inniuk, ezt közvetetten maga Anrig is elismerte a Neue Zürcher Zeitungban január 29-én megjelent interjújában. Akkor azt hangoztatta, hogy az a gárdista, aki képtelen megállni víz ivása nélkül az őrséget, egyszerűen rossz helyen van.

A pápa nem beszélt a menesztés részleteiről, csak annyit közölt, hogy a 2013 márciusában történt pápaválasztással a parancsnok megbízatása is lejárt, s azért hagyta hivatalában Anrigot, hogy biztosítsa a folyamatosságot. A jogász végzettségű Anrig egyébként 2008 óta állt a Svájci Gárda élén.

Az olasz, illetve a svájci médiumokat már elsősorban nem is a parancsnok távozásának háttere foglalkoztatja, hanem sokkal inkább az, hogy a pápa nincs kibékülve a fegyveres testülettel, amelynél szintén átfogó reformokat tervez, s értesülések szerint át kívánja alakítani struktúráját. Még olyan értesülések is napvilágot láttak, amelyek szerint jelenlegi formájában meg is szüntetné, s csak a jól kiképzett csendőrséget hagyná meg.

A találgatások addig biztosan folytatódnak, amíg a katolikus egyházfő nem nevez ki új főparancsnokot. Volt gárdisták egy csoportja aláírásgyűjtésbe is kezdett, hogy a pápát meggyőzzék a testület szükségességéről. Később aztán leállították a kezdeményezést arra hivatkozva, hogy hitelt érdemlő értesülésük nem volt a Svájci Gárda megszüntetéséről, s meggyőződésük, hogy a gárda továbbra is élvezi az egyházfő „korlátlan bizalmát”.

Mindenesetre ez az aláírási kezdeményezés is annak a jele, hogy a gárdisták is bizonytalannak érzik helyzetüket. A vatikáni ügyekben általában igen jól értesült ANSA olasz hírügynökség szerint bár a gárda feloszlatása aligha jön szóba, Ferenc pápa arra törekszik, hogy a fegyveres testület sokkal inkább emberi, s ne katonai arcát mutassa.

Egyházi vezetőkkel találkozik Szarajevóban
Az egyházak közötti párbeszédet, a vallások kapcsolatának szorosabbra vonását kívánja elérni Ferenc pápa vasárnap bejelentett bosznia-hercegovinai látogatásával. Szarajevóban, közel vannak egymáshoz a mecsetek, templomok és zsinagógák, s viszonylag kis területen évszázadok óta különböző vallású személyek gyakorolhatják hitüket. A boszniai főváros az országban élő muzulmánok főmuftijának, a szerb ortodox egyház metropolitájának, valamint Vrhbosna római katolikus egyházmegye érsekének székhelye.
A pápa azért is dönthetett épp Szarajevó mellett, mert az 1992-1995 közötti boszniai háború során éppen a különböző vallásúak szembenállásának szimbólumává vált, a pápa azonban éppen azt kívánja hangsúlyozni, hogy a vallások egy tőről fakadnak, s elő akarja segíteni a megbékélést. Egyben az első világháború kitöréséről is megemlékezik. A 4,5 milliós országban 432 ezerre becsülik a katolikusok számát. A katolikusok aránya 9,60 százalék a teljes lakossághoz viszonyítva.