civilek;Orbán Viktor;demokrácia;média;Angela Merkel;

2015-02-02 20:34:00

Leckét kapott demokráciából Orbán

Demokrácialeckét kapott Orbán Viktor a német kancellártól. Angela Merkel a magyar miniszterelnök tudtára adta, hogy demokráciában akkor is fontosak a civilek, illetve a média, ha kétharmados győzelmet aratott a kormány. Azt is megjegyezte, az illiberális szóval a demokráciával összefüggésben "nem tud mit kezdeni", és feszülten nézett Orbánra, amikor partnere közölte, nem minden demokrácia szükségszerűen liberális.

Barátkozni és nem "dorgálni" érkezik Budapestre Angela Merkel - közölték az utóbbi hetekben vezető kormánypárti politikusok. Több alkalommal is elhangzott, hogy a magyar külpolitika a némethez igazodik immár, ezért sem lesz miért elmarasztalni Orbán Viktort. A német kancellár és vendéglátója hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján azonban kiderült, hogy Merkel nem feltétlenül elégedett a magyar demokrácia állapotával. A kancellár először csak arra figyelmeztette Orbánt, hogy még egy kétharmados felhatalmazással bíró kormány számára is fontos az ellenzék, amely nem ellenség, és a civil társadalom, amely nem külföldi országok ügynöke.

Később, amikor a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) újságírója megkérdezte a két politikust, hogyan illik bele Orbán hírhedt tavalyi kiszólása az "illiberális" demokráciáról abba az együttműködésbe, amelyet az Európai Néppártban folytatnak, Merkel azt válaszolta, ezzel a szóval ő a demokráciával összefüggésben "nem tud mit kezdeni". A demokrácia gyökerei mindig is liberálisak voltak, a liberalizmushoz kapcsolódtak. "Az én pártom, a CDU mindig is három gyökérrel rendelkezett, a keresztényszociális, a liberális és a konzervatív gyökérrel. Ezek adják számunkra a néppárti gyökereket" - fogalmazott. Elmondta, hogy magyar vendéglátójával beszélgettek a demokrácia sajátosságairól, ám ezt a beszélgetést még el kell mélyíteniük. Feszülten nézett Orbánra, amikor a magyar miniszterelnök ismét kifejtette, hogy véleménye szerint nem minden demokrácia szükségszerűen liberális, és aki mást állít, "privilégiumot akar egyetlen eszmerendszernek, amit mi nem adhatunk meg neki". A német kancellár és a magyar miniszterelnök mosolytalan, feszült "pengeváltásának" az újságírók mellett Lázár János, Szijjártó Péter, Balog Zoltán és Varga Mihály is tanúi voltak.

FOTÓ: Tóth Gergő

FOTÓ: Tóth Gergő

Merkel később az Andrássy Egyetemen sem titkolta, hogy a demokráciával kapcsolatban nem mindenben értenek egyet a magyar miniszterelnökkel. A német kancellár az egyik hallgató kérdésére elmondta, Orbán szerint Magyarországon médiapluralizmus van, ezt bizonyítja, hogy őt bírálhatják a magyar sajtóban. "Erről a pluralizmusról ítélni nem tudok, de nem kell félni a civil társadalomtól" - fogalmazott a német kancellár, aki szerint "Orbán egy kolléga", akivel szoros az együttműködés, aki kompromisszumokat köt, és akivel lehet vitázni a maga "közvetlen stílusában" is. A német kancellár, miután az Andrássy Egyetemen átvette a Szegedi Tudományegyetem díszdoktori címét arról beszélt, mennyi fontos embert köszönhet ennek az egyetemnek a világ: Bibó Istvánt, Szentgyörgyi Albertet és József Attilát említette. Petőfi Sándort idézte: "Rabok tovább nem leszünk", majd 1989-re, a határnyitásra emlékezett, ami egykori NDK-s állampolgárként számára is a régen várt szabadságot hozta el. Ezután Konrád Györgyöt idézte, aki szerint "gazdagok vagyunk, mert miénk ez a sokszínű kert". Merkel így figyelmeztetett a sokszínűség fontosságára és arra, hogy véleménye szerint a pluralizmus, a béke és a szabadság jelenti Európa alapját, ezekért az értékekért kell síkraszállni most az ukrán konfliktusban, és ezek alapján kell a kontinens országainak közösen fellépniük a kisebbségek kirekesztése ellen. Ezeket az értékeket tükrözik a civil szervezetek és a független média is. A német kancellár azt is üzente, hogy a civil szervezetek nem a külföld ügynökei.

Egyetemi beszédében Merkel kitért a párizsi terrortámadások tanulságaira is. Ezek közé sorolta annak felismerését, hogy az iszlám terror és az antiszemitizmus jelentik a legnagyobb veszélyt, a terror ellen pedig a szabadság, a demokrácia és tolerancia a hatékony fegyver. "Nem szabad hagynunk, hogy keresztény, nem keresztény, zsidó, muzulmán, és egyéb csoportokra osszanak fel minket, a terrorra nem idegengyűlölettel, hanem nyitottsággal kell válaszolni", Európa nem hajolhat meg a terror ördögi logikája előtt - fogalmazott. A kancellár szerint a vallási, etnikai, és egyéb kisebbségeknek nem lehet elnyomott helyzetük a demokráciában, olyanban, ahol az ellenzék nem ellenség. Különösen fontos a kisebbséget védeni, ahol nagyon erős a többség - figyelmeztette ismét Orbánt hozzátéve, fontos konszenzussal elfogadni egy alkotmányt.

A bevándorláspolitikával kapcsolatban is a tolerancia mellett foglalva állást. Egész Európa bevándorlás helyszíne, hiszen mindenki szabadon költözhet - jegyezte meg. Ahol sok a munkahely, ott örülnek a bevándorlóknak - hívta fel a figyelmet. Közölte, más a helyzet a menekültekkel, akik akár biztonsági problémát is jelenthetnek, attól függően, hogy honnan jönnek.

Az ukrán válsággal kapcsolatban úgy fogalmazott, nem Oroszország ellenében, hanem Oroszországgal együtt kell megteremteni Ukrajna szabadságát és függetlenségét. Ám Oroszország cselekedetei szembemennek a pluralizmus, a béke és a szabadság eszméivel, az erősebb jogát próbálják a jog erejeként feltüntetni. Úgy vélte, Putyin "befolyási övezeteket" lát egyes országokban, nem pedig partnereket. A helyzet rendezése a kancellár szerint katonai eszközökkel nem lehetséges, csak a minszki egyezmény betartása révén. Ha ez megtörténik, csak akkor lehet szerinte az Oroszország elleni szankciók eltörléséről beszélni.

A hétfői Merkel-Orbán találkozónak is az ukrán válság és az orosz energiafüggőség volt a fő témája. A mintegy háromórás találkozót követően tartott nemzetközi sajtótájékoztatón kiderült, hogy a partnerek egyetértettek abban, hogy az ukrán válságot békésen kell rendezni, és az energiafüggőséget is csökkenteni kell. Azt mind a ketten kijelentették, hogy egyik ország sem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát, mert nem hisznek a konfliktus katonai megoldásában, ám mindent megtesznek azért, hogy tárgyalásos úton oldják meg a konfliktust. Orbán jelezte: a magyarok a béke pártján állnak, így Magyarország semmilyen megoldást nem tud támogatni, ami "a béke ellen hat". Merkel elmondta, egyetértettek abban, hogy minél gyorsabban tűzszünetet kell elérni Ukrajnában. Orbán kijelentette, Magyarország energiafüggősége még nagyobb, mint Németországé, és arra emlékeztetett, hogy az oroszokkal kötött gázszállítási szerződés év végén lejár, ezért ezt a problémát kezelni kell. Orbán az európai egység szószólójának nevezte tárgyalópartnerét, Angela Merkel pedig Magyarország határnyitásban vállalt szerepét méltatta. "Danke, Deutschland!" - így köszönte meg a miniszterelnök a német gazdaság szerepvállalását. Orbán a tájékoztatón elmondta, hogy 300 ezer munkahelyet hoztak létre német cégek Magyarországon, és a magyar külkereskedelem 25 százaléka Németországba irányul. Kijelentette, Németország a magyar történelem elválaszthatatlan része, az elmúlt évek gazdasági együttműködése pedig a bizonyíték arra, hogy Németország a magyar jelen és jövő része is lesz. A német kancellár erre azt válaszolta, országa gazdasága örül, hogy hozzájárulhat a magyar gazdaság sikeréhez, a német cégek viszont szeretik a megbízható kereteket.

A nemzetközi sajtótájékoztatón egyébként a magyar kollégák közül csak a közszolgálati tv munkatársa kérdezhetett.

A német kancellár délután a Dohány utcai zsinagógát kereste fel, ahol Heisler András, a Mazsihisz elnöke és Frölich Róbert, a zsinagóga főrabbija fogadta a kapuban. Közösen mentek a zsinagóga kertjébe, ahol a budapesti gettó felszabadulását követően több mint 2300 embert temettek el tömegsírokban. Itt Merkel holokauszt-túlélőkkel is kezet fogott. Ezt követően Heisler a holokauszt magyar zsidó áldozatainak neveit tartalmazó Emanuel-emlékfához vezette a kancellárt, ahol Angela Merkel követ helyezett el, majd a zsinagóga mögötti díszterembe vezették, ahol a kancellár a magyarországi zsidó szervezetek vezetőivel tanácskozott. A VS.hu úgy tudja, hogy eredetileg Orbán Viktor szerette volna, ha közösen emlékeznek meg a holokauszt áldozatairól a Dohány utcai zsinagógában, ebbe azonban a németek - a nagy vitát kiváltó Szabadság téri holokauszt emlékmű miatt is - nem mentek bele. A magyar fél ezt kénytelen volt elfogadni, cserébe azt kérték, hogy a kancellár ne csak a Mazsihisszel, hanem más zsidó szervezetek képviselőivel, köztük a kormány által "megértőbbnek" tartott Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőkével, Köves Slomóval is találkozzon.

A kancellár, az előzetesnél hosszabbra nyúlt, nyolcórás hivatalos magyarországi látogatását befejezve, kora este hazautazott.

Az összeállítás folytatódik, kérjük lapozzon!