A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) éppen 15 éve rendezte meg Párizsban az első rákellenes világkongresszust, melynek résztvevői világméretű összefogásra szólítottak fel a gyilkos kór ellen, február 4-ét pedig a rák ellenes küzdelem világnapjává nyilvánították.
Ezen a napon civil és szakmai szervezetek együttesen próbálják ráirányítani a társadalom figyelmét a rák elleni küzdelem fontosságára, hangsúlyozva, hogy a harc nem csupán az orvosok feladata, ez mindannyiunk közös ügye, hiszen a halálos betegség kialakulása egészségtudatos életvitellel megelőzhető, rendszeres szűrővizsgálatokkal pedig az időben diagnosztizált rák gyógyítható. Bár az évek során az orvosi kutatások és a technika fejlődésével mind hatékonyabb eszközök állnak rendelkezésre, az UICC felhívása ma is éppen annyira aktuális, mint korábban.
A rákos megbetegedések ugyanis töretlenül szedik áldozataikat szerte a világon. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2013-as egészségügyi kutatása szerint évente csaknem 8 millióan, naponta pedig mintegy 20 ezer ember hal meg valamilyen daganatos betegségben a világon.
Bár az egészségügyi szervezetek folyamatosan küzdenek a rákos megbetegedések okozta halálozási ráta csökkentésében, az OECD becslései szerint 2030-ra a daganatos megbetegedések száma 26 millióra nő világszerte, évente pedig mintegy 11,5 millió daganat okozta haláleset várható.
A "rákhelyzet" Magyarországon sem túl rózsás, a statisztikai adatok szerint a daganatos halálozások tekintetében hazánk a listavezető országok között szerepel, tekintve, hogy az országban évente mintegy százezer új daganatos eset kerül felfedezésre - legalábbis a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérései pedig arra világítottak rá, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések után a daganatos megbetegedések a második leggyakrabban előforduló halálokok közé tartoznak hazánkban, az uniós tagállamokhoz viszonyítva pedig csaknem kétszeres a rosszindulatú daganatok által okozott halálesetek száma Magyarországon.
Az első helyen a tüdőrák áll, Horváth Zsolt egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Onkológiai Klinikájának igazgatója szerint évente 11-12 ezren betegszenek meg ebben a korban. A tüdőrákot a vastag- és végbéldaganat követi, amelyből tízezret fedeznek fel az orvosok, 7-8 ezer nőnél emlőrák, ezernél méhnyakrák, négyezer férfinél pedig prosztatarák alakul ki - mondta Horváth.
A szakember szerint a rendszeres szűrés éppen azért fontos, mert ezek a daganatok mind időben felfedezhetők. Hozzátette: bár a daganatok gyakorisága az életkor növekedésével párhuzamos, az is megfigyelhető, hogy egyre fiatalabb életkorban alakul ki a megbetegedés. A szakember szerint ennek hátterében 30-40 százalékban az élet- és munkakörülmények, továbbá a rákkeltő környezeti tényezők - a stressz, az alkoholfogyasztás és a dohányzás - állnak.
A rákellenes világnap alkalmából A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány, a Magyar Rákellenes Liga, a Rákbetegek Országos Szervezete, az Egészség Hídja Összefogás Egyesület és a Magyar Hospice Alapítvány ma az Emberi Erőforrások Minisztériuma tanácstermében aláírja a Magyar Rákellenes Charta-t - hogy ebben pontosan miről is nyilatkoznak, sajnos nem sikerült megtudnunk, a szervezők azt ígérték: a mai sajtótájékoztatón minden kiderül.