Horváth Zsolt;Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet;Magyar Rákellenes Charta;rákos betegség;rákellenes küzdelem;Nemzetközi Rákellenes Unió;

2015-02-04 06:11:00

A rendszeres szűrés életet menthet

Ma van a rákellenes küzdelem világnapja. Az egészségügyi és rákellenes szervezeteket nemzetközi összefogásra szólítanak fel a halálos betegség elleni harc hatékonysága érdekében, hazánkban Magyar Rákellenes Charta-t hoz létre az öt legjelentősebb daganatos betegeket képviselő civilszervezet. A rendezvények és felvilágosító programok legfőbb üzenete: ne féljünk a vizsgálatoktól, menjünk rendszeresen szűrésre, mert a korán felfedezett rákos betegség gyógyítható.

A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) éppen 15 éve rendezte meg Párizsban az első rákellenes világkongresszust, melynek résztvevői világméretű összefogásra szólítottak fel a gyilkos kór ellen, február 4-ét pedig a rák ellenes küzdelem világnapjává nyilvánították.

Ezen a napon civil és szakmai szervezetek együttesen próbálják ráirányítani a társadalom figyelmét a rák elleni küzdelem fontosságára, hangsúlyozva, hogy a harc nem csupán az orvosok feladata, ez mindannyiunk közös ügye, hiszen a halálos betegség kialakulása egészségtudatos életvitellel megelőzhető, rendszeres szűrővizsgálatokkal pedig az időben diagnosztizált rák gyógyítható. Bár az évek során az orvosi kutatások és a technika fejlődésével mind hatékonyabb eszközök állnak rendelkezésre, az UICC felhívása ma is éppen annyira aktuális, mint korábban.

A rákos megbetegedések ugyanis töretlenül szedik áldozataikat szerte a világon. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2013-as egészségügyi kutatása szerint évente csaknem 8 millióan, naponta pedig mintegy 20 ezer ember hal meg valamilyen daganatos betegségben a világon.

Bár az egészségügyi szervezetek folyamatosan küzdenek a rákos megbetegedések okozta halálozási ráta csökkentésében, az OECD becslései szerint 2030-ra a daganatos megbetegedések száma 26 millióra nő világszerte, évente pedig mintegy 11,5 millió daganat okozta haláleset várható.

A "rákhelyzet" Magyarországon sem túl rózsás, a statisztikai adatok szerint a daganatos halálozások tekintetében hazánk a listavezető országok között szerepel, tekintve, hogy az országban évente mintegy százezer új daganatos eset kerül felfedezésre - legalábbis a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérései pedig arra világítottak rá, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések után a daganatos megbetegedések a második leggyakrabban előforduló halálokok közé tartoznak hazánkban, az uniós tagállamokhoz viszonyítva pedig csaknem kétszeres a rosszindulatú daganatok által okozott halálesetek száma Magyarországon.

Az első helyen a tüdőrák áll, Horváth Zsolt egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Onkológiai Klinikájának igazgatója szerint évente 11-12 ezren betegszenek meg ebben a korban. A tüdőrákot a vastag- és végbéldaganat követi, amelyből tízezret fedeznek fel az orvosok, 7-8 ezer nőnél emlőrák, ezernél méhnyakrák, négyezer férfinél pedig prosztatarák alakul ki - mondta Horváth.

A szakember szerint a rendszeres szűrés éppen azért fontos, mert ezek a daganatok mind időben felfedezhetők. Hozzátette: bár a daganatok gyakorisága az életkor növekedésével párhuzamos, az is megfigyelhető, hogy egyre fiatalabb életkorban alakul ki a megbetegedés. A szakember szerint ennek hátterében 30-40 százalékban az élet- és munkakörülmények, továbbá a rákkeltő környezeti tényezők - a stressz, az alkoholfogyasztás és a dohányzás - állnak.

A rákellenes világnap alkalmából A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány, a Magyar Rákellenes Liga, a Rákbetegek Országos Szervezete, az Egészség Hídja Összefogás Egyesület és a Magyar Hospice Alapítvány ma az Emberi Erőforrások Minisztériuma tanácstermében aláírja a Magyar Rákellenes Charta-t - hogy ebben pontosan miről is nyilatkoznak, sajnos nem sikerült megtudnunk, a szervezők azt ígérték: a mai sajtótájékoztatón minden kiderül.

Szűrni kell!
Az időben felismert daganatos folyamatok esetén a gyógyulási esélyünk és további életminőségünk sokkal magasabb lehet, mint a későn felismert megbetegedések esetén. Az Európai Rákellenes Kódex valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) időbeni felismerést elősegítő szabályai szerint:
- minden 25-65 év közötti nő vegyen részt háromévente nőgyógyászati méhnyak -szűrésen,
- minden 45-65 év közötti nő menjen el kétévente mammográfiás emlőszűrésre,
- továbbá panasz nélkül is javasolt az 50 év feletti férfiaknak a prosztata-szűrés,
- és minden 50-70 év közötti embernek a vastagbélrák szűrés.