Megölte a jordániai pilótát az Iszlám Állam

Jordániai túszával is végzett az Iszlám Állam. A jordániai fegyveres erők vezetője értesítette a tavaly decemberben elfogott, 26 éves pilóta, Moaz al-Kaszaszbeh szüleit, hogy fiukat megölték a terroristák. Az IS által az internetre feltett videó azt mutatja, hogy a jordániai túszt élve égették meg, narancsszínű leplet adtak rá, fekete kalitkába zárták és felgyújtották. A felvétel hitelességét szakértők vizsgálják.

Kaszabeh családtagjai az utolsó pillanatig reménykedtek, hogy a háttérben folyt próbálkozások sikerrel zárulnak, s az IS szabadon engedi a pilótát. A dzsihádisták a jordániai túsz életéréért cserébe egy sikertelen öngyilkos merénylet után elfogott, tíz éve egy jordániai börtön halálsorán kivégzésére váró terroristanő, Szajida al-Risavi elengedését követelték.

Miután azonban az IS a második japán túszával, Goto Kendzsi ismert haditudósítóval is végzett, egyre fogyatkozott a remény, hogy a tavaly december 24-én, az IS ellenőrzése alatt álló szíriai területen, Rakkánál foglyul ejtett jordániai pilótát sikerül megmenteni. Jordánia támogatja az Iszlám Állam küzdő nemzetközi koalíciót, a pilóta az IS állásait bombázta, amikor F-16-os gépét lelőtték.

Ammán kész lett volna a fogolycserére, de hiába követelték az IS-től, hogy bizonyítsák be, túszuk még életben van. A jordániai állam televízió szerint a pilótát már egy hónappal ezelőtt kivégezte az Iszlám Állam. Az Egyesült Államok elítélte az újabb kivégzést, s szolidaritását fejezte ki Jordániával.

Szerző
Frissítve: 2015.02.03. 21:28

Viták Obama büdzséjéről

Publikálás dátuma
2015.02.04. 06:34
Barack Obama a belbiztonsági tárcánál is tárgyalt a költségvetésről FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Barack Obama majd 4 ezer milliárd dolláros költségvetési tervezetet nyújtott be a Kongresszusnak. Az amerikai elnök a javuló amerikai gazdasági adatok fényében jelentősen emelné a közkiadásokat. A tervezet tartalmazza az elnöki évértékelőkben beígért adóemeléseket, a vállalkozások és a leggazdagabbak megadóztatását. Legtöbb pontját máris elutasították a törvényhozás mindkét házában többségbe került republikánusok.

Hosszú törvényhozási csatározásokra számítanak Washingtonban azt követően, hogy Obama hétfőn átküldte a Capitoliumra a 2016-os évre szóló költségvetési tervezetét. Az elnök elsősorban a középosztály helyzetén javítana, elérhetőbbé tenné számukra az oktatást, segítené a gyermekvállalást. Egyszeri, 14 százalékos adót vetne ki a multicégek külföldön realizált profitjára, s a továbbiakban 19 százalékos profitot szabna ki rájuk. Ebből mintegy 238 milliárd dolláros adóbevétel folyna be, amelyet jelentős infrastrukturális programokat finanszíroznának. Hat év alatt 478 milliárdot fordítanának a leromlott úthálózat, hidak rekonstrukciójára.

A javaslat enyhén szólva is ellentmondásos fogadtatásban részesült, s várhatóan hónapokig vitatják majd. A republikánusok tavaszra készítik el saját ellentervüket, a képviselőház és a szenátus várhatóan április körül szavaz majd a büdzséről. Paul Ryan képviselő, volt alelnökjelölt, a republikánusok költségvetési guruja szerint Obama tervezete „az irigység gazdaságpolitikáját” valósítaná meg.

„A vagyon felülről való újraelosztása nem működik” – hangsúlyozta Ryan. John Boehner republikánus házelnök szerint „az amerikaiak nem engedhetik meg maguknak, hogy visszatérjenek a múltban már kudarcot vallott adózó, költekező politikához”. Orrin Hatch, a szenátus pénzügyi bizottságának republikánus többségi vezetője szerint „Obama a demokrata bázisnak akar kedvezni, ám semmit nem tesz azért, hogy szilárd gazdasági alapokat teremtsen”.

Charles Schumer, New York állam demokrata szenátora ugyanakkor úgy vélte, hibát követnek el a republikánusok, ha az egész tervezetet „fiókba zárják”. „Ezzel egyételműen világossá teszik, hogy céljuk a különféle érdekcsoportok megsegítése, nem pedig a középosztálybeli családok támogatása” – idézte a Wall Street Journal a szenátort.

A New York Times „inkább utópisztikus, mintsem pragmatikus” vízióként mutatta be az elnök tervezetét, amely nem foglalkozik az amerikai gazdaságot hosszú távon leginkább megterhelő két program – a társadalombiztosítás, illetve az időskori egészségügyi ellátást biztosító Medicare – régóta halogatott reformjával. Bár majd mindenki úgy vélte, hogy Obama költségvetése esélyt sem kap a kongresszusban, várható, hogy a tervezetben felvetett kérdések, az állam szerepvállalása, a deficit kérdése vitatémák lehetnek a 2016-os választási kampányban.

Nőnek a védelmi kiadások
Obama elnök a 2011-es kétpárti deficitcsökkentési megállapodásban rögzített 499 milliárd dollárosnál jóval magasabb összeget, 585 milliárd dollárt kért a Kongresszustól védelmi kiadásokra. Ez a büdzsé teljes összegének mintegy 15 százaléka, s 25 milliárd dollárral több, mint amennyit a 2015-ös pénzügyi évre beállítottak a védelemre. Ez a legvalószínűbb tétel, amelyet a republikánusok is támogatnának. A tervezet az 534 milliárd dolláros általános védelmi büdzsé mellett további 51 milliárdot kér az amerikai fegyveres erők külföldi szerepvállalására.Több mint öt milliárdot az Iszlám Állam elleni fellépésre szánna az elnök, s mintegy 800 millió dollárból finanszíroznák az ukrán válság miatt megnövelt kelet-európai jelenlétet, hadgyakorlatokat. Obama megtámogatja az F-35-ös harci gépek programját, 2014-ben 19-et vásárolt a Pentagon, az idei évre további 28-at rendeltek, s a 2016-os pénzügyi évre egyenként 5,7 milliárd dollárért további 44 újgenerációs harci gépre adnak megrendelést. 



Szerző
Frissítve: 2015.02.03. 21:22

Nyitott a verseny Nagy-Britanniában

Publikálás dátuma
2015.02.04. 06:32
Cameron kampánygyűlésen, egy észak-londoni iskolában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARL COURT
Dübörög a brit választási kampány, noha még három hónap van hátra a voksolásig. Idén nagyon különleges a helyzet, nyitott a verseny, sem a szakértők, sem a fogadóirodák jóslatai nem egyértelműek, senki nem látja világosan, vajon tory vagy munkáspárti kormány alakulhat május 7-ét követően Nagy-Britanniában.

Szócsatába keveredett a napokban Ed Miliband brit munkáspárti vezér az egyik legnagyobb nemzetközi gyógyszertári lánc, a Walgreens Boots Alliance Inc. vezérigazgatójával. Stefano Pessina ugyanis a konzervatív Sunday Telegraph című lapnak azt találta mondani, hogy a Munkáspárt esetleges győzelme „katasztrofális következményekkel” járna a brit üzleti körök számára.

A Boots főnöke szerint a Munkáspárt programja vállalkozás- és üzletellenes, s nem tetszik neki az sem, hogy Miliband az energiaszektort és a bankokat is megregulázná, ha pártja kormányra kerülne. Az ellenzéki vezető szerint viszont a Boots cég vezetője jobban tenné, ha nem akarná megmondani a brit választóknak, hogyan szavazzanak. Miliband élesen bírálta a Konzervatív Párt és a befolyásos üzeti körök összefonódását, s azt üzente a monacói adóparadicsomban élő Pessinának, hogy inkább fizesse rendesen az adóját Nagy-Britanniában.

Ed Miliband szerint a Munkáspárt nem távolodott el a középutas politikától. A politikus visszautasítja a konzervatívok vádjait, hogy a Labour választási programjának megvalósítása csődbe vinné Nagy-Britanniát. A koalícióban kormányzó toryk szerint ugyanis az ellenzéki párt irreális javaslatokat tesz az egészségügy, az oktatás, az adórendszer átalakítása terén egyaránt.

A konzervatívok nagy ászaikat – George Osborne pénzügy-, Theresa May belügyminisztert, Nicky Morgan női egyenjogúsági tárcavezetőt, s William Hague volt külügyminisztert – vetnék be mások mellett, hogy a választókat meggyőzzék: ha a Munkáspárt visszaveszi a kormányzást, ígéreteinek teljesítése 21 milliárd fonttal terhelné meg a költségvetést csupán az első esztendőben.

A Labour-pártvezér emlékeztetett: David Cameron kormányfő többször megígérte, hogy az idei kampány pozitív hangvételű, s nem sárdobálós lesz, de a jelek szerint a toryk nem tartják magukat ehhez az ígérethez. Kétségtelen az is, hogy a mostani Labour nem ugyanaz, mint a New Labour, a blairi idők Új Munkáspártja. Tony Blair volt kormányfő mindenesetre cáfolta az Economist hetilapot, amely őt idézve azt írta, Miliband túlságosan balról próbálja megnyerni a választásokat.

A tekintélyes brit gazdasági magazin szerint az idei voksoláson két nagyon világos alternatíva közül lehet választani. Cameron egy erősen karcsúsított államot képzel el, három év alatt lefaragná a deficitet, igaz, ez évi 33 milliárd font megtakarítást tenne szükségessé. A baloldal ezzel szemben kevesebb kiadáscsökkentést ígér, s inkább nagyobb állami beavatkozást, szolidárisabb, gondoskodóbb államot szeretne.

A toryk szerint a Munkáspárt programja „adóbombával” fenyeget, a Labour politikusai szerint viszont a további lefaragások nyomán összeomolhatnak a közszolgáltatások. Az Economist szerint ez a különbség a választás igazi tétje, a sokszor emlegetett bevándorlás kérdése csak mellékfront.

A választási elemzők nagy dilemmáját az okozza, hogy nehéz világosan látni, milyen hatással lehet a két nagy párt, a toryk és a Labour esélyeire, képviselői helyeik alakulására a kis pártok megerősödése. Számos szakértő azt jósolja, hogy alighanem ismét koalíciós kormány alakul Londonban, két, vagy akár hárompárti koalíció sem kizárt, sőt, akár azt is elképzelhetőnek tartják, hogy „nemzeti kormány”, tehát nagykoalíció irányíthatja májustól az Egyesült Királyságot.

Persze az sem lehetetlen, hogy – tekintettel a brit gazdaság javuló helyzetére – a választók újabb ciklusra bizalmat szavaznak Cameronnak. A konzervatívok mindenesetre nagy önbizalommal állítják, hogy egyedül is képesek lesznek kormányt alakítani. Igaz, az Economist szerint a toryk nem tudják kihasználni a kínálkozó esélyt, hiszen ilyen kedvező gazdasági mutatók mellett biztosan kellene vezetniük a választási versenyben.

Új felmérésében Paul Whiteley professzor, az Essex-i Egyetem kutatója arra jutott, hogy a Munkáspárt több mandátumot nyer el, mint a konzervatívok, s a liberális demokratákkal együtt akár 339 képviselői helyet is megszerezhetnek. A Guardian című lapban közzétett modell szerint a Labour 291, a toryk 281, a liberális demokraták 48 mandátumot érnek el, az elemzés azonban meglehetősen optimista, más előrejelzések sokkal nagyobb vérveszteséget jósolnak a liberális demokratáknak.

Whiteley adatai nem zárják ki, hogy akár a jelenlegi koalíció is folytatódhat, de csak szoros többséggel, mivel a toryk és a liberális demokraták együttesen 329 mandátumot birtokolnának, s ez alig hárommal több csak az abszolút többségnél.

Több közvéleménykutató intézet felmérését átlagolva a konzervatív Daily Telegraph tegnap 33-33 százalékot jósolt a konzervatívoknak és a Munkáspártnak. Január végén a Guardian ugyancsak azt vetítette előre, hogy a Konzervatív Párt valamelyest visszaesik, a Munkáspárt pedig némiképp javít 2010-es eredményén, s így nem kizárt, hogy fej-fej mellett végeznek, 273-273 mandátumot szereznek.

A toryk jelenlegi koalíciós partnerei, a liberális demokraták alsóházi mandátumaik felét is elveszíthetik, számottevő erővé nőheti viszont ki magát a Skót Nemzeti Párt. Az SNP szavazói a helyi választásokkal ellentétben a brit alsóházi választásokon korábban általában a Labour képviselőit favorizálták, idén azonban ez a helyzet változhat, rontva a munkáspárti esélyeket.

A Labour a jóslatok szerint akár 30 parlamenti helyet is elveszíthet Skóciában, s koalíciókötésre kényszerülhet a skót nacionalistákkal. Alex Salmond volt skóciai első miniszter, aki szintén indul egy mandátumért májusban, épp tegnap jelezte újfent, hogy a torykkal semmiképp nem lépne koalícióra, s a Munkáspártnak is inkább külső támogatást ígért.

Az Európa-ellenes UKIP lendülete viszont megtörni látszik. Mivel a brit választási rendszerben továbbra is „a győztes mindent visz” szabály érvényesül, Nigel Farage pártja elcsábíthat ugyan szavazókat a nagy pártoktól – elsősorban inkább a konzervatívoktól –, nagyszámú képviselőre azonban aligha tehet szert, hiszen ahhoz sok helyen kellene első helyre befutnia. Két időközi választáson szerzett mandátuma mellé legfeljebb még hármat hódíthat el az UKIP – vélik szakértők -, igaz, kialakulhat olyan helyzet, amelyben ez az 5 képviselői hely nagyon is értékes alkupozícióba hozhatja az euroszkeptikusokat.

Cameron kormányfő több interjúban is elhárította, túl korainak ítélte a koalíciós találgatásokra vonatkozó kérdéseket, de nem zárta ki egyértelműen a koalíciót az euroszkeptikusokkal. Farage UKIP-vezér sem cáfolta, hogy kész lenne alkut kötni a konzervatívokkal, arról azonban hallani sem akar, hogy a Munkáspárttal vagy a skót nacionalistákkal fogjon össze.

A legnagyobb brit online fogadóiroda, a Betfair elemzésében úgy vélte, legalább három ok szól amellett, hogy a konzervatívoknak idén nyeregben maradhatnak. Egyrészt az UKIP vélhetőleg nem fog olyan jól szerepelni, mint korábban hitték. Az EU-tagság megkérdőjelezése és a bevándorlás korlátozásának sürgetése mellett más adujuk nemigen akad, márpedig a választók számára a stabil gazdasági helyzet az elsődleges.

Másrészt a javuló gazdasági adatok nyomán a konzervatívok jobban szerepelhetnek, mint korábban várták, e szempontból jobbak az esélyeik, mint 2010-ben voltak. Harmadrészt a Munkáspártnak a választásokra készülődve üres a kasszája, s ez a hátrány voksokban is megmutatkozhat.

Háromszor annyit költenek a toryk

A konzervatívok várhatóan háromszor annyit költenek a kampányra, mint a Munkáspárt. Erről nemrégiben Douglas Alexander, a Labour kampányfőnöke beszélt. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a választókerületekben folyó intenzív kampánnyal ezt a munkáspárti aktivisták ellensúlyozhatják. A 2010-es választás során a brit pártok összesen 31,1 millió fontot költöttek korteskedésre, ennek 53 százalékát – 16,6 millió fontot – a konzervatívok adták ki.

A Munkáspárt mintegy 8 millió fontot fordított a kampányra, a teljes költés alig negyedét, a Liberális Demokrata Párt pedig 15 százalékot, 4,8 millió fontot. A toryk az elmúlt négy évben jócskán feltöltötték kampánykasszájukat, 78 millió fonttal futnak neki a versenynek, s ez méginkább kiegyensúlyozatlanná teheti a versenyt. 

Szerző
Frissítve: 2015.02.03. 20:33