Viták Obama büdzséjéről

Barack Obama majd 4 ezer milliárd dolláros költségvetési tervezetet nyújtott be a Kongresszusnak. Az amerikai elnök a javuló amerikai gazdasági adatok fényében jelentősen emelné a közkiadásokat. A tervezet tartalmazza az elnöki évértékelőkben beígért adóemeléseket, a vállalkozások és a leggazdagabbak megadóztatását. Legtöbb pontját máris elutasították a törvényhozás mindkét házában többségbe került republikánusok.

Hosszú törvényhozási csatározásokra számítanak Washingtonban azt követően, hogy Obama hétfőn átküldte a Capitoliumra a 2016-os évre szóló költségvetési tervezetét. Az elnök elsősorban a középosztály helyzetén javítana, elérhetőbbé tenné számukra az oktatást, segítené a gyermekvállalást. Egyszeri, 14 százalékos adót vetne ki a multicégek külföldön realizált profitjára, s a továbbiakban 19 százalékos profitot szabna ki rájuk. Ebből mintegy 238 milliárd dolláros adóbevétel folyna be, amelyet jelentős infrastrukturális programokat finanszíroznának. Hat év alatt 478 milliárdot fordítanának a leromlott úthálózat, hidak rekonstrukciójára.

A javaslat enyhén szólva is ellentmondásos fogadtatásban részesült, s várhatóan hónapokig vitatják majd. A republikánusok tavaszra készítik el saját ellentervüket, a képviselőház és a szenátus várhatóan április körül szavaz majd a büdzséről. Paul Ryan képviselő, volt alelnökjelölt, a republikánusok költségvetési guruja szerint Obama tervezete „az irigység gazdaságpolitikáját” valósítaná meg.

„A vagyon felülről való újraelosztása nem működik” – hangsúlyozta Ryan. John Boehner republikánus házelnök szerint „az amerikaiak nem engedhetik meg maguknak, hogy visszatérjenek a múltban már kudarcot vallott adózó, költekező politikához”. Orrin Hatch, a szenátus pénzügyi bizottságának republikánus többségi vezetője szerint „Obama a demokrata bázisnak akar kedvezni, ám semmit nem tesz azért, hogy szilárd gazdasági alapokat teremtsen”.

Charles Schumer, New York állam demokrata szenátora ugyanakkor úgy vélte, hibát követnek el a republikánusok, ha az egész tervezetet „fiókba zárják”. „Ezzel egyételműen világossá teszik, hogy céljuk a különféle érdekcsoportok megsegítése, nem pedig a középosztálybeli családok támogatása” – idézte a Wall Street Journal a szenátort.

A New York Times „inkább utópisztikus, mintsem pragmatikus” vízióként mutatta be az elnök tervezetét, amely nem foglalkozik az amerikai gazdaságot hosszú távon leginkább megterhelő két program – a társadalombiztosítás, illetve az időskori egészségügyi ellátást biztosító Medicare – régóta halogatott reformjával. Bár majd mindenki úgy vélte, hogy Obama költségvetése esélyt sem kap a kongresszusban, várható, hogy a tervezetben felvetett kérdések, az állam szerepvállalása, a deficit kérdése vitatémák lehetnek a 2016-os választási kampányban.

Nőnek a védelmi kiadások

Obama elnök a 2011-es kétpárti deficitcsökkentési megállapodásban rögzített 499 milliárd dollárosnál jóval magasabb összeget, 585 milliárd dollárt kért a Kongresszustól védelmi kiadásokra. Ez a büdzsé teljes összegének mintegy 15 százaléka, s 25 milliárd dollárral több, mint amennyit a 2015-ös pénzügyi évre beállítottak a védelemre. Ez a legvalószínűbb tétel, amelyet a republikánusok is támogatnának. A tervezet az 534 milliárd dolláros általános védelmi büdzsé mellett további 51 milliárdot kér az amerikai fegyveres erők külföldi szerepvállalására.Több mint öt milliárdot az Iszlám Állam elleni fellépésre szánna az elnök, s mintegy 800 millió dollárból finanszíroznák az ukrán válság miatt megnövelt kelet-európai jelenlétet, hadgyakorlatokat. Obama megtámogatja az F-35-ös harci gépek programját, 2014-ben 19-et vásárolt a Pentagon, az idei évre további 28-at rendeltek, s a 2016-os pénzügyi évre egyenként 5,7 milliárd dollárért további 44 újgenerációs harci gépre adnak megrendelést.