Indul a riói kvótavadászat

Bár még másfél év hátravan a 2016-os Riói olimpiáig, azonban ha a magyar csapat szeretné megismételni a londoni sikereket, akkor nagyon fontos esztendő áll előttünk. Hiszen 2015-ben lehet megalapozni a jó szereplést azzal, hogy minél több versenyzőnk kvalifikálja magát a nyári játékokra. Lássuk csak, milyen esélyekkel vágunk neki ennek a hadjáratnak!

Az olimpiára utazó magyar delegáció létszámát tekintve mindig kulcskérdés, hogy hány csapatsportban sikerül kvalifikációt szerezni. Legutóbb 2004-ben, Athénban fordult elő, hogy négy válogatottunk is ott lehetett az olimpián. Azóta Pekingbe a férfi, Londonba pedig a női kézilabda-csapat nem jutott ki, így ha ezt a sormintát folytatják, akkor ismét, a 2012-ben olimpiai negyedik helyezett férfiakon van a sor, hogy lemaradjanak.

Reméljük, ez nem fog bekövetkezni, de reálisan nézve jelenleg tényleg Tomori Zsuzsannáéknak van nagyobb esélyük a Riói repülőjegy megszerzésére. Ugyanis amennyiben a decemberi világbajnokságon az első hétben végeznek, akkor máris mehetnek a lányok a háromszor négycsapatos kvalifikációs tornára, ahonnan csoportonként az első kettő jut ki az olimpiára. Bár a férfiaknál is hasonló a rendszer, csak annyi a nehézség, hogy Nagy Lászlóék nem voltak ott a múlt hétvégén befejeződő katari világbajnokságon, így számukra már csak a jövő évi kontinensviadal maradt.

Bár valószínűleg az Európa-bajnokságra való kijutással nem lesz gond Talant Dusebajev válogatottjának – jelenleg két forduló után százszázalékos teljesítménnyel áll a magyar csapat csoportja élén –, de az Eb-n majd nem csupán a mieink szeretnének jó pozícióban zárni. Jelenleg többek között az erősnek mondható svéd, izlandi, norvég, orosz, szlovén, macedón – bár utóbbi kettő valószínűleg kiesik a sorból – felhozatalból kellene legfeljebb egyet magunk elé engedni a jövő januári tornán.

Más a helyzet vízilabdásainknál. Benedek Tibor újjáépített válogatottja számára nemhogy a kijutás – amit akár már a nyáron biztosíthatnak a Világligában, vagy a világbajnokságon –, hanem az éremszerzés is majdhogynem kötelező. Ismerve a szövetségi kapitány felkészültségét és maximalizmusát, előbbivel valószínűleg nem is lesz gond és ismét medencébe szállhatnak legjobbjaink, a Londonban elvett aranykorona visszahódításáért.

A nőknél ellenben nem ilyen egyszerű a helyzet. Bár Merész András lányai rendre ott vannak a dobogón vagy rosszabb esetben a közelében, de mivel Rióba csak nyolc együttes utazhat, így jóval nehezebb a kvótaszerzés is. Ha nem sikerül megnyerni a jövő évi belgrádi Európa-bajnokságot, akkor marad a kvalifikációs torna, ahonnan viszont csak három – ha Afrika az előző olimpiákhoz hasonlóan nem indít csapatot, akkor négy – együttes lehet ott Brazíliában. Ezekre a helyekre viszont legalább hat hasonlóerősségű válogatott fog pályázni.

Természetesen nem csak csapatsportágban van esélyünk a kvalifikációra. A legnépesebb küldöttséget Londonhoz hasonlóan ismét az úszók adhatják. Tekintve az elmúlt évek sikereit, valószínűleg nem csak a létszámban, hanem a majdani éremszerzésben is élen járhatnak Hosszú Katinkáék, akiknek március 1-jétől, egészen 2016. júliusáig lesz lehetőségük teljesíteni a nemzetközi szövetség által meghatározott szinteket.

Eredményesség tekintetében velük versenghet másik vizes sikersportágunk, a kajak-kenus különítmény. Számukra az augusztusi milánói világbajnokság a fő kvótaszerző verseny, ahol a magyar csapat célja, hogy minden számban megszerezze az indulási lehetőséget. Erre akkor van lehetőségük, ha számtól függően, az első hattól az első tízben végeznek az egységek.

A magyar vívósport nagy múltra tekint vissza, az utóbbi két olimpián viszont elsősorban nem a vívók szállították a sikereket. Bár Pekingben egy bronz-, Londonban pedig egy aranyérem volt a termés, a csapat létszámát tekintve nagy csökkenést tapasztalhattunk.

A brit fővárosban csupán négy pengeforgatónk szerepelt, válogatottjaink közül pedig egyik sem kvalifikálta magát. Reméljük, Rióban ez másként lesz, és így ezáltal is emelkedhet az olimpián résztvevő magyar csapat létszáma. Jövőre a férfi kardozók és a női tőrözők lesznek a rotációselv áldozatai, és számukra nem rendeznek csapatversenyeket. A női és férfi párbajtőrözőknek és esetleg a női kardozóknak van reális esélyük válogatott szinten is képviselniük magukat.

Az elmúlt esztendőkben cselgáncsozóink és birkózóink is megbízhatóan szállították az érmeket a világversenyekről, így bennük jövőre is bízhatunk. Előbbiek közül a január végi olimpiai kvalifikációs világranglista szerint nyolc dzsúdóst (5 férfi és 3 nő) indíthatnánk jelenleg a 2016-os nyári játékokon, akik közül többeket már szinte kirobbantani sem lehet a kvótát érő rangsorból, mert eddigi eredményeikkel bebetonozták magukat.

A lólengés londoni aranyérmese, Berki Krisztián számára a vb-dobogó jelentene Riói repülőjegyet, ami remélhetőleg meglesz számára és így megküzdhet a címvédésért. Ugyancsak első helyének megvédése lehet a cél az elmúlt években szintén jól teljesítő kalapácsvető, Pars Krisztián számára. Az atléták többsége május elsejétől küzdhet az olimpiai szintekért.

Mindig várjuk a jó szereplést ökölvívóinktól, öttusázóinktól, vagy éppen sportlövőinktől, aztán valamikor sikerül számukra a kiugró teljesítmény, míg másszor nem. Bízzunk benne, hogy 2016 nyarán ők is szép számmal és eredményesen képviselik hazánkat az olimpián. Bár cikkünket ezzel is kezdhettük volna, de itt érdemes megjegyezni, hogy két kvótásunknak biztosan szurkolhatunk Rióban.

Tavaly szeptemberben előbb Tobai-Sike Renáta szerzett sportpisztolyban indulási jogot, majd rá tíz napra a vitorlázó Berecz Zsombor is megváltotta repülőjegyét finn dingiben. Reméljük, hozzájuk még sokan csatlakoznak és Rio is legalább olyan sikeres olimpiaként marad meg a magyar szurkolókban, mint a londoni ötkarikás játékok.