Mi lesz? Idén lejár a hosszú távú gázszállítási szerződés

Orbán Viktor a német kancellárnak és a magyar közvéleménynek is az orosz energiafüggőséggel magyarázta az "orosz kapcsolat" érzékenységét, Budapest korlátozott mozgásterét. Múlt pénteki rádióinterjújából úgy tűnt, Vlagyimir Putyin közelgő budapesti látogatásának egyetlen tétje, az újabb földgázszerződés aláírása. Ám a magyar kormányfő azt a valóságot látja, amelyet maga teremtett, amikor a kabinet megvásárolta az E.On német céget.

A hétfői Merkel-Orbán tárgyalásokon az "orosz kapcsolat" érzékenységét a magyar kormányfő a gázszállításokkal (is) magyarázta. Orbán Viktor a sajtótájékoztatón és szűk körben is jelezte, Magyarország helyzete specifikus: rövidesen lejárnak a gázszerződéseink is, ezért aggodalommal figyeli, mi történik a szomszédban, Budapest mozgástere korlátozott. Merkellel meg is vitatták, mit tehetnek az európai országok, ha Oroszország elzárja az Ukrajnán átvezető gázvezetékek csapjait. Merkel azt mondta, ezt átmenetileg képesek lennének kezelni, más forrásokból áthidalnák a problémát, miközben hírek szerint megjegyezte, pontosan érti, hogy miért ül le tárgyalni az orosz elnökkel a magyar kormány, tudja, hogy Magyarország még Németországnál is jobban ki van szolgáltatva az orosz gáznak.

Orbán egyébként, mint múlt pénteki rádióinterjújában kijelentette: bízik benne, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök február 17-i budapesti látogatása alatt tető alá tudja hozni a hosszú távú gázszállítással kapcsolatos megállapodást. Szavaiból úgy tűnt, szinte ezt az egyetlen célt szeretné elérni. Kifejtette: az idén lejár az a hosszú távú gázszállítási szerződés, amelyet korábban az oroszokkal kötött Magyarország. Így "ma nincs biztosítva a magyar gazdaság működéséhez szükséges energia 2015 után, és ma nincs biztosítva a háztartások gázellátása sem 2015 után. Ezt a kérdést kell nekem megoldanom" - közölte, jelezve, hogy a Putyin-látogatás előkészítésének keretében folynak erről a szakértői egyeztetések.

A kormányfő azt a valóságot látja, amelyet maga teremtett, amikor 2013 októberében a kormány megvásárolta az E.On német céget, amely addig igen kedvező kondíciókkal, fél Európa nevében tárgyalt az orosz gázárakról. Az E.On kivásárlásakor az egyik kormányzati érv az volt, hogy a magyar fél majd kedvezőbb árakat tud elérni a korábbiaknál.

Szinte bizonyosra is vehetjük, hogy kiemelt szerepet kap az energetikai kérdések megvitatása Putyin budapesti látogatásán. Moszkva kezében ugyanis továbbra is ott van, és egyre erősebb az energiafegyver. Az Orbán-kormány ugyanis mindent elkövetett az elmúlt évek során, hogy erősítse Magyarország függését az orosz energia-szállításoktól. Az olaj és a gázimportunk zöme orosz eredetű, s a paksi atomerőmű bővítése is a Kreml kezébe került. Így szinte nincs olyan energiaforrásunk, amely nem Oroszországból származik, ez pedig óriási adu Moszkva kezében.

A paksi építkezés a legnagyobb volumenű ügylet a két ország között. A kasszakulcs pedig Putyin kezében van, aki tízmilliárd euró (mintegy háromezer milliárd forint) hitelt ígért a beruházáshoz. A tavaly januári megállapodás szerint a Kreml 4,5 százalékos kamattal adná a magyar atomerőmű fejlesztéséhez a beruházási hitelt. Miközben az orosz jegybank ma már az ország pénzügyi helyzete miatt hozzávetőleg 18 százalékos kamatot kénytelen fizetni az általa kibocsátott államkötvényekre. Így az oroszoknak ma már nem jó üzlet a paksi hitelügylet, s emiatt szakértők szerint Moszkvának előbb-utóbb át kell gondolnia a kölcsön kondícióit.

Ugyancsak fontos beszédtéma lehet Orbán és Putyin között az a hosszú távú földgázszállítási szerződés, amely idén, az év közepén jár le, s emiatt újratárgyalásra szorul. A térség országai közül Magyarország a legkiszolgáltatottabb az orosz gáz beszállításoknak. Ennek egyik oka az, hogy országunk évente 8-10 milliárd köbméter gázt használ fel, szemben a szomszédainkkal, ahol mindössze évi néhány millió köbméter a felhasználás. Emellett országunk a beszerzési forrásait sem bővítette úgy az elmúlt években, mint a környék országai. Lengyelország például nagy kapacitású cseppfolyósított gázfogadó terminált épített, hogy függetlenedjen az orosz gáztól. A csehek és szlovákok átalakították a gázszállítási rendszerüket, hogy nyugat-európai gázt is nagyobb mennyiségben be tudjanak szerezni. Románia a gázfogyasztásának döntő hányadát képes saját kitermelésből fedezni. Szerbia földgáz fogyasztása elenyésző, Horvátország pedig saját cseppfolyósított gázfogadó állomás építését tervezi. Szlovénia a Németország irányából is bőségesen ellátott Ausztria felől igyekszik gázhoz jutni. Így Magyarország az egyetlen a régióban, amely egyre inkább függ az orosz gázszállításoktól. Ezért a tárgyalásokon szinte bizonyosan felvetődik valamilyen ötlet a közelmúltban meghiúsult Déli Áramlat gázvezeték pótlására.

A most lejáró hosszú távú gázszállítási szerződés újratárgyalása során ugyanakkor a magyar tárgyalási pozíciót erősítheti, hogy a Kreml elleni nemzetközi büntetőintézkedések miatt szűkülnek Moszkva piaci értékesítési lehetőségei. Így fontosabb vevővé válhat országunk. Gyengítheti viszont az alkuhelyzetünket, hogy Magyarország egyre kisebb mennyiségű gázt vásárol Oroszországtól. Emiatt várhatóan az újonnan megkötendő megállapodásban is kisebb mennyiség szerepel majd a mainál. Ezen felül a következő megállapodás vélhetően nem 15 éves, hanem csak 10 éves futamidejű lesz – jósolják szakértők.

A rugalmatlan, olajárakhoz kötött árképzés mellett van egy másik Magyarország számára erősen hátrányos passzus is a mostani szállítási egyezményben: a magyar vevő nem adhatja tovább az oroszoktól átvett gázt másik vásárlónak. Így elméletileg a kormányzat nem üzletelhetne az orosz gázzal. Elemzők szerint Moszkva ragaszkodni fog ahhoz, hogy ez a passzus benne maradjon az új megállapodásban is. Kérdés, hogy a magyar kormányzat ennek ellenére képes lesz-e kivetetni ezt a pontot a készülő egyezményből, vagy marad ezúttal is az orosz dominancia.

Hozzáértők szerint az sem kizárt, hogy a felek a jelenlegi gázszállítási egyezmény 3-4 éves meghosszabbítása mellett döntenek. Ennek keretében országunk megvásárolhatná azt a gázmennyiséget, amelyet az elmúlt évek során a kereslethiány miatt nem vett át orosz partnerétől. Ezen felül azt sem tarják lehetetlennek, hogy a magyar kormány megállapodást ír alá Moszkvával egy magyarországi földgáztároló eladásáról, vagy létesítéséről.

Megállapodtak?

Több, konkrét iparpolitikai megállapodás született hétfőn, Merkel és Orbán találkozóján – írta a VS.hu magyar kormányzati, illetve német gazdasági forrásokra hivatkozva. Erről Angela Merkel német üzletemberek előtt beszélt a portál szerint.

1. A Siemens beszáll a Paksi Atomerőmű menedzsmentjébe, illetve technológiával és eszközökkel vesz részt a bővítésben.

2. Körvonalazódik egy hadiipari együttműködés: a magyar katonai helikopterflotta megújítását (30 helikopter beszerzése 172 milliárd forint értékben) a német-francia Airbus Helicopters nyerheti el, nem pedig az amerikai Sikorsky, vagy az olasz-brit AgustaWestland.

3. Magyarországi üzem építését mérlegeli a BMW, de a konkrét helyszínről még nem döntöttek. Bizonyosnak tűnik, hogy a Mercedes a kecskeméti gyára mellé újabbat épít, ahol egy új modell gyártása indulhat meg.

4. "A legmagasabb szinten született megállapodás" arról, hogy a német RWE többségi tulajdonában lévő visontai Mátrai Erőműbe 50 százalékos tulajdonosként beszáll az állam.

A 444 arra hívta fel a figyelmet, hogy Szijjártó Péter azt mondta tegnap reggeli interjújában, hogy cégnevek említése nélkül tárgyalt a kancellár és a miniszterelnök. A Siemens Paks2-ben való részvételére vonatkozó értesülés pedig azért érdekes, mert a konzorcium 2011 szeptemberében, a német energiafordulattal egyidejűleg bejelentette, hogy kilép az atomenergia-iparból.

Az összeállítás folytatódik, kérjük lapozzon!