befektetés;tőke;vállalkozások;Jeremie;

- Jeremie-program: tízből kettő sikeres

Az év végével befejeződik a 2009-ben meghirdetett első Jeremie alapok befektetési időszaka. (A második program 2012-ben indult.) A Jeremie elsősorban arra szolgál, hogy a kockázati tőkét nyújtson olyan vállalkozások számára, amelyek "életciklusuk" korai szakaszában vannak. Ennek nyomán egyre több kockázati tőkealap-kezelő alakult meg, amelyek jórészt európai uniós, kisebb hányadában magán-, illetve állami forrást használnak fel.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB), pénzügyfelügyeletként vizsgálta az alapkezelőket, és megállapította, hogy a kockázati tőkealapok 2014. harmadik negyedévéig 271 befektetést hajtottak végre, összesen 72 milliárd forint értékben, és emellett 8 milliárd forint kölcsönt is nyújtottak - minderről Végh Richárd, az MNB piacfelügyeleti igazgatója számolt be egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. Az átlagos befektetési érték 297 millió forint volt.

A legtöbb befektetést az élettudományok (biotechnológia), az informatika, az üzleti és ipari szolgáltatások terén vállalkozók használták fel, az összes tőke 63 százalékát. A szakemberek úgy vélik, hogy ezeknek a befektetéseknek mintegy ötöde zárult sikeresen, vagyis minden tízből kettő. Ezt azonban nem tartják rossz eredménynek, mert a két sikeres extraprofitjával kitermelheti a többin elszenvedett veszteségeket. A piaci szereplők azt panaszolták viszont, hogy nem tekinthető piackonformnak, hogy a közép-magyarországi régió - Budapest és Pest megye - kimarad a finanszírozásból.

Az útdíjfizetés kiterjesztése miatt elsőként tiltakozó Budaörs forgalomszámlálókat bízott meg, akik kimutatták, az M1-M7 bevezető szakászának fizetőssé tétele miatt napi 2-3 ezerrel több autó halad át a városon. Januárban az országosan eladott megyei matricák kétharmadát a budapestiek és a Pest megyeiek vásárolták.