Obama: a barbár videó megkettőzi a koalíció eltökéltségét

A jordániai harci pilóta megégetéséről készült videó az Iszlám Állam (IÁ) gonoszságát és barbárságát bizonyítja, s ha hitelesnek bizonyul, az megkettőzi a globális koalíciónak a terrorszervezet legyőzése iránti eltökéltségét  - jelentette ki kedden Washingtonban Barack Obama amerikai elnök.

Az elnök közölte: utasításba adta, hogy minden forrást mozgósítsanak az IÁ által fogva tartott túszok felkutatására. Obama szerint bármilyen ideológia alapján is cselekszik az IÁ, az kudarcot vallott.
"Ezt a szervezetet nem érdekli más, csak a halál és a pusztítás" - mondta.

Bernadette Meehan, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok szolidáris Jordániával, erőteljesen elítéli az IÁ cselekedeteit, és sürgeti a terrorszervezet által fogva tartott túszok haladéktalan szabadon bocsátását. Hasonlóképpen nyilatkozott Jen Psaki, az amerikai külügyminisztérium szóvivője is.
Meehan közölte, hogy az amerikai hírszerzés dolgozik a felvétel hitelességének megállapításán. A gyilkosságot elítélte Lloyd Austin tábornok, a közel-keleti és afganisztáni műveletekért felelős amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) parancsnoka is.

Abdalláh jordániai király a Maáz al-Kasszaszbe repülő hadnagy kínhaláláról készült videó közzétételét követően kedden megszakította egyesült államokbeli látogatását.

Kedden egyébként Ammánban John Kerry amerikai és Nasszer Dzsaude jordániai külügyminiszter egyetértési nyilatkozatot írt alá, amelynek értelmében az Egyesült Államok a 2015 és 2017 közötti időszakban az eddigi 660 millióról évi 1 milliárd dollárra emeli a polgárháborúban álló Szíriával határos Jordániának nyújtandó támogatást.

Szerző

Kijevi források szerint nem ostromolták meg az elnöki hivatalt

A kijevi rendőrség közlése szerint nem vette ostrom alá több száz tüntető az ukrán elnök hivatalát Kijevben, ahogy azt a TASZSZ orosz hírügynökség tudósítójának helyszíni jelentése alapján több orosz forrás hírül adta.

A belügyminisztérium kijevi részlegénél kora este az Interfax Ukrajina hírügynökség érdeklődésére közölték, hogy mintegy 50 demonstráló vett részt a hatóságok által engedélyezett megmozduláson az elnöki hivatal előtt. A tüntetők a hadiállapot bevezetését követelték Petro Porosenko ukrán elnöktől.

A fővárosi rendőrkapitányságon elmondták, hogy a demonstrálók nem voltak hajlandók bemenni a hivatal fogadóhelyiségébe, ahol követeléseiket írásban leadhatták volna, hanem a zárt területen lévő konferenciaterem felé indultak, azonban a rendőrök feltartóztatták őket.
"Nem volt semmiféle ostrom, sem őrizetbe vétel, sem sérülések a megmozdulás során" - szögezte le a kijevi rendőrség név nélkül nyilatkozó munkatársa, hozzátéve, hogy jelenleg a helyzet nyugodt az elnöki hivatalnál.

Korábban a TASZSZ hírügynökség helyszíni tudósítása nyomán több orosz sajtóforrás arról adott hírt, hogy tüntetők áttörték az ukrán nemzeti gárda kordonját, és megpróbáltak behatolni a konferenciaterembe. Az épülethez rendőrségi erősítés érkezett, a tüntetőket visszaszorították, de folytatódott a dulakodás a rendfenntartók és a tiltakozók között. Az orosz tudósítás szerint a tüntetők egyebek között hadiállapot bevezetését, a katonai vezetés leváltását és a 25. zászlóalj kivonását követelik a harcok dúlta kelet-ukrajnai Debalceve körzetéből. Követeléseiket állítólag be akarták olvasni az állami televízióban.
Porosenko elnök egyébként jelenleg a keleti országrészben, Harkiv megyében tartózkodik munkalátogatáson.

Szerző

A horvátok nem elégedettek a hágai bíróság ítéletével

Horvátország nem elégedett az ENSZ Nemzetközi Bíróságának döntésével, amely szerint Szerbia nem követett el népirtást Horvátországban a kilencvenes évek délszláv háborúja során, de elfogadja azt - közölte Zoran Milanovic horvát miniszterelnök keddi zágrábi sajtóértekezletén.

Nem vagyunk elégedettek azzal, hogy visszautasították Horvátország vádjait, de elégedettek vagyunk a Szerbiával kapcsolatos döntéssel - hangsúlyozta a miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ-bíróság ítélete szerint sem Szerbia, sem Horvátország nem követett el népirtást a délszláv háború során.
A politikus kiemelte: a bíróság szerint nem bizonyított, hogy Horvátországban népirtás történt, de bizonyított, hogy súlyos háborús bűnöket követtek el.

„Eltelt több mint húsz év: Horvátország megnyerte a háborút, az Európai Unió tagja, és lehetősége van a legerősebbekkel együtt építeni tovább jövőjét. Ebben a tekintetben Szerbiának is sok sikert kívánunk, de nem fogunk elállni azon követeléseinktől, hogy fény derüljön a háborúban eltűnt személyek sorsára, és visszakerüljenek az országba az elrabolt állami kincsek” – mondta Milanovic.
Hozzátette: a bíróság döntése végleges, a határozat ellen nem lehet fellebbezni.

A hágai bíróság ítélete szerint a szerb erők követtek el ugyan bűnöket, de Zágrábnak nem sikerült bizonyítania, hogy a szerbek szándéka az lett volna, hogy részben vagy teljesen megsemmisítsék a horvát lakosságot a megszállt horvátországi területeken. Hasonlóan ítélte meg a bíróság a szerbek által felhozott vádakat is, és úgy döntött, hogy a horvátok célja sem a helyi szerb lakosság elpusztítása volt, így a népirtás vádja Zágrábbal szemben sem áll meg.

Szerző