Előfizetés

Uniós kvótákkal szabályoznák a menekültek elhelyezését?

Antonio Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa azt követeli, vezessenek be egy kvótarendszert, amely alapján igazságosabban vehetnének fel menekülteket az egyes európai országok. Guterres azt közölte, a világszervezet kész politikai kezdeményezéseket tenni a kvótarendszer bevezetéséért.

A korábbi portugál kormányfő utalt arra, hogy bár a legtöbb menekült Olaszországon és Görögországon keresztül került az EU-ba, tavaly a menedékkérelmek felét Németországban és Svédországban nyújtották be. „Valami nincs rendben ezzel a rendszerrel” – közölte Guterres, s európai szolidaritási mechanizmus bevezetését követelte.

Mint fogalmazott, bár a kvótarendszer szélsőséges megoldás, mégis igazságosabb állapotokat alakíthatnának ki vele. Svédország már korábban követelte, hogy más uniós tagországok több menekültet vegyenek fel. Olaszország és Görögország pedig arra panaszkodik, hogy nehezen állja a menekültek növekvő rohamát.

Jordánia saját túszait kivégezve állt bosszút

Publikálás dátuma
2015.02.04. 10:10
Jordánia/Getty Images
Jordánia szerda reggel kivégezte két iszlamista túszát, miután kedden egy az internetre felkerült videofelvétel alapján kiderült, hogy élve elégették azt a jordániai pilótát, aki még tavaly került az Iszlám Állam (IS) fegyvereseinek fogságába. 

Az IS cinizmusát jelzi, hogy múlt héten azt közölte Ammannal, az iraki terroristanő, Szadzsida al-Risavi elengedése a túsz kiszabadításának feltétele. A tegnapi felvételekből azonban valószínűsíthető, hogy a jordániai férfit már január elején kivégezték. Amman kivégezte továbbá az al-Kaida egyik tagját, Zijad Karbulit. A kivégzésekre közép-európai idő szerint hajnali 3 órakor került sor.

Jordánia a pilóta kivégzését bizonyító felvételek napvilágra kerülése után jelentette be, hogy bosszút áll Muat al-Kaszaszba haláláért, s kivégzi két szélsőséges dzsihadista rabját. Risavinak szerepe volt 2005-ben három jordániai szálloda elleni terrorakció végrehajtásában, amelyben összesen 60 személy vesztette életét. A nőre 2006 áprilisában szabtak ki halálos ítéletet.

A jordániai pilóta kivégzése újabb jele a dzsihadisták mérhetetlen cinizmusának és kegyetlenségének. A felvételek tanúsága szerint a férfit, akit egy fémketrecben őriztek, leöntöttek benzinnel, majd meggyújtották, látni lehetett a férfi szörnyű haláltusáját.

A kivégzést az egész világ elítélte, s Barack Obama bejelentette: fogadja az Egyesült Államokban járt II. Abdalláh jordániai királyt, aki az eredeti program szerint csak Joe Biden alelnökkel tárgyalt volna. A sietve létrejött találkozót követően kijelentették, hogy „a bátor jordániai undorító kivégzése” nyomán csak tovább erősödik a terrorizmus elleni nemzetközi harc. Segítséget ígért Ammannak Joe Biden is. II. Abdalláh egy televíziós nyilatkozatában utalt arra, hogy a terroristáknak semmi közük sincs az iszlámhoz. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár utalt arra, hogy a terroristák számára semmit sem ér az emberi élet. David Cameron brit miniszterelnök szintén úgy foglalt állást, hogy a kivégzés után fokozzák a terrorellenes harcot. Frank-Walter Steinmeier német külügyi tárcavezető megdöbbenését fejezte ki a kivégzés után, s „terrorista hordákról” tett említést.

A terrorizmussal foglalkozó Intel Center azt állapította meg, első ízben volt példa arra, hogy élve égettek el egy túszt. A szervezet szerint a terroristák célja ezzel az volt, hogy tettükkel minél nagyobb médianyilvánosságot kapjanak.

Közben Kanadában letartóztattak egy férfit, aki feltehetően harcosokat verbuvált a szíriai és iraki háborúba, a dzsihadisták soraiba. Az ottawai rendőrség beszámolója szerint letartóztatási parancsot adtak ki továbbá két férfival szemben, akikről azt gyanítják, hogy az IS-hez csatlakoztak.

Lengyel bányászok csaptak össze a rendőrökkel

Publikálás dátuma
2015.02.04. 08:30
Illusztráció/Thinkstock
Gumilövedéket is használt a lengyel rendőrség egy bányásztüntetésen, melyet kedd este a sziléziai Jastzrebi Széntársaság (JSW SA) székhelye előtt tartottak; több ember megsérült, mintegy tíz tiltakozót letartóztattak, s megrongálódott az eseményeket közvetítő lengyel köztelevízió felszerelése is.

A tüntetők a bérek befagyasztása ellen tiltakoznak. Az összetűzés előzménye az volt,  hogy a mintegy ezer emberből álló tömegből kivált egy csoport, amely megpróbált behatolni az épületbe, eközben betörte az ajtót. A tüntetők petárdákkal, kövekkel, nagyobb méretű csavarokkal dobálták meg a rendőrséget. A bányászszakszervezet elhatárolódott az erőszakos tüntetőktől, de indokolatlan brutalitásnak minősítette a gumilövedékek alkalmazását. 

A bányászok és a munkaadó hétfőn elindított tárgyalásait az összecsapás miatt felfüggesztették. Az egyeztetésen a kormány megbízásából Longin Komolowski próbált közvetíteni. Komolowski a rendszerváltás idején a Szolidaritás tagja, a 90-es évek végén - Jerzy Buzek kormányában - munkaügyi miniszter volt.

A 26 ezer embert foglalkoztató JSW SA az Európai Unió egyik legnagyobb kokszgyártó társaságának, a JSW csoportnak része. A bányászok a múlt szerda óta sztrájkolnak. A sztrájk fő követelménye a JSW SA elnökének lemondása, az általa tervezett költségcsökkentési terv visszavonása. A cég ennek keretében befagyasztaná a fizetéseket, az évi prémiumot a JSW jövedelmétől tenné függővé, és megszüntetne egyes munkavállalói kedvezményeket. A sztrájkhoz hétfőn más sziléziai bányatársaságok dolgozói is csatlakoztak, így az összes sziléziai bányában zajlanak tiltakozási akciók, s ezeket utcai tüntetések, útelzárások kísérik. Kedd délelőtt az A1-es autópálya egyik elágazását is elzárták a cseh határ közelében.

A sziléziai bányákban már január közepén tartottak egy tíznapos sztrájkot amiatt, hogy a kormány a legnagyobb lengyel bányacég, a KW 14 bányájából négyet bezárt volna. A bányászszakszervezettel akkor személyesen Ewa Kopacz miniszterelnök tárgyalt, végül – a katolikus egyház közvetítésével – a KW alapos átszervezésében állapodtak meg, de a bányabezárást elnapolták. A januári bányászsztrájkot támogató Szolidaritás szakszervezet azóta is országos sztrájkkészültségben van.