Százezrek várnak a torinói lepelre

Publikálás dátuma
2015.02.04 10:20
A torinói leplet legutóbb 2010 tavaszán mutatták be/Getty Images
Fotó: /
Legalább 600 ezren jelentkeztek, hogy április 19-től 24-ig láthassák a torinói leplet. Ez azonban nem végleges szám, várhatóan sokan jelentkeznek még az interneten. Ferenc pápa azt közölte, június 21-én látogat el a lepelhez. A torinói egyházmegye számára is komoly kihívás a rengeteg érdeklődő fogadása, 4500 önkéntes segít eligazodni a látogatóknak.

A leplet utoljára 2010 tavaszán mutatták be, akkor több millióan voltak kíváncsiak a lepelre.

A torinói lepel eredetiségére vonatkozóan nincsenek minden kétséget kizáró bizonyítékok, ettől függetlenül elképzelhető, hogy valóban Krisztus testének mását mutatja a négy méter hosszú lenvászon, hiszen az eddigi kutatások ezt nem zárták ki. A lepel évszázadokon át a savoyai hercegi család tulajdonában volt. 1578 szeptemberében Filiberto Emánuel herceg szállította át Chambéryből Torinóba. Csak a XIX. század végén került igazán az érdeklődés középpontjába, amikor első ízben fényképezték le. 1933-ban a nagyközönség is megtekinthette. A második világháború elején Nápoly közelében rejtették el, s 1946-ban, II. Umberto utolsó olasz király parancsára szállították vissza Torinóba. Azzal a feltétellel hagyta a Szentszékre, hogy az észak-olasz városban hagyják a leplet, s ne szállítsák a Vatikánba.

A lepel fennmaradását valóban valamiféle isteni csoda segíti, hiszen három tűzvészt is átélt. Az olasz televízióban 1973-ban mutatták be először, 1978-ban pedig öt hétre kiállították. Ez idő alatt 3,5 millióan tekintették meg. Ugyanebben az évben alapos vizsgálatnak vetették alá. Miután semmiféle festékanyagot sem találtak, amely kirajzolhatta volna a test körvonalát, Ian Wilson kutató úgy vélte, hogy a testet rövid időre valamiféle sugárzás érte. Roberto Hedges ugyanakkor neutronkisülésre gondolt.

1988-ban C14-es radiokarbon vizsgálatnak vetették alá. Ettől azt várták, hogy minden kétséget kizáróan megállapíthatják, valóban Krisztusé volt a lepel, vagy sem. Oxfordban, Zürichben és az Egyesült Államokban különböző szakértői csoportok próbáltak választ találni a kérdésre. Egymástól függetlenül arra a következtetésre jutottak, hogy a vizsgált apró textilminta az 1200-as-1300-as évekből származik. Sokan azonban úgy vélték, hogy ez semmit sem bizonyít, mert - egy 2005-ös elmélet szerint - a lepel olyan részéből vették a mintákat, amelyeket utólag varrták a vászon szélére. Mások szerint az egyik tűzvész során kerültek rá olyan anyagok, amelyek miatt nem lehet megállapítani keletkezésének pontos idejét. Anna Benvenuti, a firenzei egyetem professzora tavalyi kutatásai során megállapította, a radiokarbon vizsgálat többször félrevezetett már. Egyszer például egy egyiptomi múmiáról állapították meg, hogy a középkorból származik.

Később aztán a leplet új kémiai vizsgálatoknak vetették alá. Ám ebből sem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen ezek az elemzések 1300-3000 évesre datálják a leplet. Izraeli biológusok 1999-ben olyan növények nyomait találták rajta, amelyek kétezer éve voltak honosak Jeruzsálem környékén. Azok, akik a hitelesség mellett érvelnek, döntő bizonyítéknak tartják, hogy a jobb szem felett egy érme lenyomata található, amely Poncius Pilátus korából származik. Miután 2002 óta újfajta konzerválási eljárás révén próbálják megőrizni a leplet, ma már nem lenne lehetőség a pontos kormeghatározásra. Egyedül a lyukak szélén lévő elszenesedett anyagot lehetne megvizsgálni.

Az evangéliumok alapján sem kaphatunk pontos képet. Egyedül Máté evangéliumában szerepel a lepel kifejezés, Lukács és János viszont azt írt, hogy gyolcsokról ír. Valószínűleg sosem kapunk választ arra, valóban a keresztről levett Krisztus holttestének lenyomata-e a lepel. De sokan úgy vélik, ennek nincs is nagy jelentősége. Ereklyéről van szó, aminek a szenvedéstörténet szempontjából nem sok jelentősége van.

Szerző
2015.02.04 10:20

Trump ügyvédje nem zárja ki, hogy a kampánycsapat tagjai összejátszottak az oroszokkal

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:05

Fotó: / Chris Kleponis
Donald Trump amerikai elnök ügyvédje, Rudolph Giuliani egy televíziós interjúban csütörtökön kijelentette: az elnök ugyan nem játszott össze az oroszokkal, de kampánycsapatának tagjaival kapcsolatban ezt már nem zárja ki.
Giuliani, aki korábban többször is azt hangoztatta, hogy az elnök környezetéből soha senki nem játszott össze oroszokkal, a CNN hírtelevíziónak adott interjújában úgy fogalmazott: "soha nem mondtam azt, hogy nem volt összejátszás a kampánycsapat vagy egyes tagjai részéről. Fogalmam sincs erről."

Hangsúlyozta ugyanakkor: nincs bizonyíték arra, hogy Donald Trump összejátszott volna oroszokkal, hogy meghekkeljék a Demokrata Párt vezető szerve, a Demokrata Országos Bizottság elektronikus leveleit. Giuliani ezzel a bizottság e-mailjeinek a 2016-os elnökválasztási kampányban történt meghekkelésére utalt, amelynek nyomán az ellopott elektronikus leveleket a sajtóban hozták nyilvánosságra. "Az elnök nem játszott össze Oroszországgal" - szögezte le az ügyvéd.

Szavaira több demokrata párti törvényhozó reagált. Richard Durbin szenátor például az MSNBC televíziónak azt nyilatkozta: Giuliani ezzel mintha elismerte volna, hogy tudomása van a Trump kampánycsapata és oroszok közötti összejátszásról. "Ez beismerés az elnök ügyvédje részéről" - fogalmazott Durbin.

A The Wall Street Journal csütörtökön arról közölt értesüléseket, hogy Michael Cohen, Trump volt személyes ügyvédje - akit több mint háromévi börtönre ítéltek adó- és banki csalásért és a kampányfinanszírozási törvények megsértéséért - 2016-ban egy technológiai vállalatot felkért arra, hogy manipuláljon két közvélemény-kutatást Trump érdekében. Cohen a cikk megjelenése után Twitter - üzenetében elismerte ezt, hozzátéve, hogy Donald Trump utasítására cselekedett.
2019.01.17 21:05

Tovább tart a Brexit-dráma

Publikálás dátuma
2019.01.17 20:22

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Theresa May megkezdte a majdnem összpárti konzultációt a parlament számára elfogadhatónak látszó forgatókönyvekről.
Csütörtökön a westminsteri parlament alsóházának nyomasztóan zsúfolt ülésterméből a Downing Street 10.-be helyeződött át a Brexitet végleges formájába öntő keserves folyamat. 24 órával “történelmi” veresége után Theresa May számszerűen szerény, de annál fontosabb győzelmet aratott, amikor 325-306 arányban visszaverte a kormány ellen Jeremy Corbyn által benyújtott bizalmatlansági indítványt. A miniszterelnök öröme rövid életű is lehet. Lapértesülés szerint a Munkáspárt vezetője a következő hetekben-hónapokban többször is kezdeményez majd bizalmatlansági szavazást, amíg egyszer szerencsés lesz és kiharcolja az idő előtti parlamenti választást. Most az északír Demokratikus Unionista Párt tíz képviselőjének támogatása mentette meg a kormányt. Ha May akárcsak egy DUP honatya rokonszenvét nem élvezte volna, csütörtökön már egy új kormány létrehozásán gondolkozott volna a szigetország.    A szavazópolgárok a Brexit-megegyezés parlamenti elutasítását megelőző napokban továbbra is Theresa May-t akarták a Downing Street 10.-ben látni. A The Times által rendelt friss YouGov közvélemény-kutatás szerint a kormányfő támogatottsága 36, Jeremy Corbyné 20 százalékos, ám feltűnően magas a bizonytalanok 41 százalékos aránya. A kormány szerény hazai és nemzetközi megítélése ellenére a Konzervatív Párt 39 százalékos, a Munkáspárt 34, a Liberális Demokraták 11 százalékos népszerűségnek örvendenek. Különösen a Brexit-párti voksolók vonzódnak a torykhoz. 59 százalékuk szavazna most a Konzervatívokra és csak 19 százalékuk a Munkáspártra. Közben Andrea Leadsom, az alsóház kormánypárti többségének vezetője bejelentette, hogy a kormány jövő hétfőn benyújtja a Brexittel kapcsolatos “következő lépések” tervét. Az indítványról kedden egész napos vitát rendeznek, amit este újabb szavazás követ. Theresa May közvetlenül a bizalmatlansági indítvány megnyerése után konzultációra hívta meg a parlamenti pártok vezetőit és a Ház legbefolyásosabb tisztségviselőit. A kormányfő, sőt saját pártja “csalódottságát” kiváltva Jeremy Corbyn, mint ezt csütörtökön Theresa May-hez intézett levelében is kifejtette, csak abban az esetben hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha May elhatárolódik a “no-deal” lehetőségétől. Ezt az álláspontot a Munkáspárt 2017-es választási programjában és 2018-as éves konferenciáján is rögzítette. Az ellenzék vezére szerint azt a 4,2 milliárd fontot, amit a kormány a megállapodás nélküli kilépés fájdalmainak enyhítésére félretett, a közszolgáltatások és a szociális támogatások javítására kellene fordítani.  Twitter üzenetében Mike Gapes Labour-képviselő felvetette, “úgy látszik, Corbyn a Hamásszal, a Hezbollah-al, Asszáddal és Iránnal minden előfeltétel nélkül kész dialógust folytatni, az Egyesült Királyság miniszterelnökével azonban nem, Vajon miért?”. A szigetország vitathatatlan válsága közepette képviselők különböző csoportjai, sőt a kormány tagjai legalább négy B-tervben gondolkoznak. Úgy tűnik, a mérleg nyelve a “puha” Brexit” felé tolódik el. A parlamenti aritmetika arra kényszerítheti Theresa May-t, hogy eddigi hajthatatlanságát feladva fogadjon el - legalább ideiglenesen - egyfajta vámuniót. Az egységes piaci és vámuniós tagságot jelentő norvég minta követői abban bíznak, hogy ezzel a megoldással a képviselők többsége egyet tudna érteni. Sir Vince Cable, a Liberális Demokraták vezetője és Dominic Grieve, a Konzervatívok volt legfőbb ügyésze a nép véleményének meghallgatása, azaz egy második népszavazás mellett kardoskodik. A Munkáspárt javaslata Corbyn levele szerint egy új, átfogó vámunió és egy erős egységes piaci szabályozás az EU és az Egyesült Királyság között, valamint a munkavállalói jogok és a környezet védelme. Amiben szinte mindenki egyetért, az az északír “backstop” rendezés veszélyének eltávolítása az egyezmény szövegéből. Hetven nappal az EU-tagság lefújása előtt egyre nagyobb annak a valószínűsége, hogy az Egyesült Királyság felkéri Brüsszelt, hosszabbítsa meg a március 29-i határidőt. Az unió több vezetője is jelezte már, erre lehetősége lát. Philip Hammond pénzügyminiszter a Brexit-deal katasztrofális fogadtatása után több száz üzletembert próbált megnyugtatni egy telefonkonferencián, és az egyik felvetett opció éppen az “extra time” volt.  
2019.01.17 20:22