torinói lepel;Ferenc pápa;

Százezrek várnak a torinói lepelre

Legalább 600 ezren jelentkeztek, hogy április 19-től 24-ig láthassák a torinói leplet. Ez azonban nem végleges szám, várhatóan sokan jelentkeznek még az interneten. Ferenc pápa azt közölte, június 21-én látogat el a lepelhez. A torinói egyházmegye számára is komoly kihívás a rengeteg érdeklődő fogadása, 4500 önkéntes segít eligazodni a látogatóknak.

A leplet utoljára 2010 tavaszán mutatták be, akkor több millióan voltak kíváncsiak a lepelre.

A torinói lepel eredetiségére vonatkozóan nincsenek minden kétséget kizáró bizonyítékok, ettől függetlenül elképzelhető, hogy valóban Krisztus testének mását mutatja a négy méter hosszú lenvászon, hiszen az eddigi kutatások ezt nem zárták ki. A lepel évszázadokon át a savoyai hercegi család tulajdonában volt. 1578 szeptemberében Filiberto Emánuel herceg szállította át Chambéryből Torinóba. Csak a XIX. század végén került igazán az érdeklődés középpontjába, amikor első ízben fényképezték le. 1933-ban a nagyközönség is megtekinthette. A második világháború elején Nápoly közelében rejtették el, s 1946-ban, II. Umberto utolsó olasz király parancsára szállították vissza Torinóba. Azzal a feltétellel hagyta a Szentszékre, hogy az észak-olasz városban hagyják a leplet, s ne szállítsák a Vatikánba.

A lepel fennmaradását valóban valamiféle isteni csoda segíti, hiszen három tűzvészt is átélt. Az olasz televízióban 1973-ban mutatták be először, 1978-ban pedig öt hétre kiállították. Ez idő alatt 3,5 millióan tekintették meg. Ugyanebben az évben alapos vizsgálatnak vetették alá. Miután semmiféle festékanyagot sem találtak, amely kirajzolhatta volna a test körvonalát, Ian Wilson kutató úgy vélte, hogy a testet rövid időre valamiféle sugárzás érte. Roberto Hedges ugyanakkor neutronkisülésre gondolt.

1988-ban C14-es radiokarbon vizsgálatnak vetették alá. Ettől azt várták, hogy minden kétséget kizáróan megállapíthatják, valóban Krisztusé volt a lepel, vagy sem. Oxfordban, Zürichben és az Egyesült Államokban különböző szakértői csoportok próbáltak választ találni a kérdésre. Egymástól függetlenül arra a következtetésre jutottak, hogy a vizsgált apró textilminta az 1200-as-1300-as évekből származik. Sokan azonban úgy vélték, hogy ez semmit sem bizonyít, mert - egy 2005-ös elmélet szerint - a lepel olyan részéből vették a mintákat, amelyeket utólag varrták a vászon szélére. Mások szerint az egyik tűzvész során kerültek rá olyan anyagok, amelyek miatt nem lehet megállapítani keletkezésének pontos idejét. Anna Benvenuti, a firenzei egyetem professzora tavalyi kutatásai során megállapította, a radiokarbon vizsgálat többször félrevezetett már. Egyszer például egy egyiptomi múmiáról állapították meg, hogy a középkorból származik.

Később aztán a leplet új kémiai vizsgálatoknak vetették alá. Ám ebből sem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen ezek az elemzések 1300-3000 évesre datálják a leplet. Izraeli biológusok 1999-ben olyan növények nyomait találták rajta, amelyek kétezer éve voltak honosak Jeruzsálem környékén. Azok, akik a hitelesség mellett érvelnek, döntő bizonyítéknak tartják, hogy a jobb szem felett egy érme lenyomata található, amely Poncius Pilátus korából származik. Miután 2002 óta újfajta konzerválási eljárás révén próbálják megőrizni a leplet, ma már nem lenne lehetőség a pontos kormeghatározásra. Egyedül a lyukak szélén lévő elszenesedett anyagot lehetne megvizsgálni.

Az evangéliumok alapján sem kaphatunk pontos képet. Egyedül Máté evangéliumában szerepel a lepel kifejezés, Lukács és János viszont azt írt, hogy gyolcsokról ír. Valószínűleg sosem kapunk választ arra, valóban a keresztről levett Krisztus holttestének lenyomata-e a lepel. De sokan úgy vélik, ennek nincs is nagy jelentősége. Ereklyéről van szó, aminek a szenvedéstörténet szempontjából nem sok jelentősége van.