Százezrek várnak a torinói lepelre

Publikálás dátuma
2015.02.04 10:20
A torinói leplet legutóbb 2010 tavaszán mutatták be/Getty Images
Fotó: /
Legalább 600 ezren jelentkeztek, hogy április 19-től 24-ig láthassák a torinói leplet. Ez azonban nem végleges szám, várhatóan sokan jelentkeznek még az interneten. Ferenc pápa azt közölte, június 21-én látogat el a lepelhez. A torinói egyházmegye számára is komoly kihívás a rengeteg érdeklődő fogadása, 4500 önkéntes segít eligazodni a látogatóknak.

A leplet utoljára 2010 tavaszán mutatták be, akkor több millióan voltak kíváncsiak a lepelre.

A torinói lepel eredetiségére vonatkozóan nincsenek minden kétséget kizáró bizonyítékok, ettől függetlenül elképzelhető, hogy valóban Krisztus testének mását mutatja a négy méter hosszú lenvászon, hiszen az eddigi kutatások ezt nem zárták ki. A lepel évszázadokon át a savoyai hercegi család tulajdonában volt. 1578 szeptemberében Filiberto Emánuel herceg szállította át Chambéryből Torinóba. Csak a XIX. század végén került igazán az érdeklődés középpontjába, amikor első ízben fényképezték le. 1933-ban a nagyközönség is megtekinthette. A második világháború elején Nápoly közelében rejtették el, s 1946-ban, II. Umberto utolsó olasz király parancsára szállították vissza Torinóba. Azzal a feltétellel hagyta a Szentszékre, hogy az észak-olasz városban hagyják a leplet, s ne szállítsák a Vatikánba.

A lepel fennmaradását valóban valamiféle isteni csoda segíti, hiszen három tűzvészt is átélt. Az olasz televízióban 1973-ban mutatták be először, 1978-ban pedig öt hétre kiállították. Ez idő alatt 3,5 millióan tekintették meg. Ugyanebben az évben alapos vizsgálatnak vetették alá. Miután semmiféle festékanyagot sem találtak, amely kirajzolhatta volna a test körvonalát, Ian Wilson kutató úgy vélte, hogy a testet rövid időre valamiféle sugárzás érte. Roberto Hedges ugyanakkor neutronkisülésre gondolt.

1988-ban C14-es radiokarbon vizsgálatnak vetették alá. Ettől azt várták, hogy minden kétséget kizáróan megállapíthatják, valóban Krisztusé volt a lepel, vagy sem. Oxfordban, Zürichben és az Egyesült Államokban különböző szakértői csoportok próbáltak választ találni a kérdésre. Egymástól függetlenül arra a következtetésre jutottak, hogy a vizsgált apró textilminta az 1200-as-1300-as évekből származik. Sokan azonban úgy vélték, hogy ez semmit sem bizonyít, mert - egy 2005-ös elmélet szerint - a lepel olyan részéből vették a mintákat, amelyeket utólag varrták a vászon szélére. Mások szerint az egyik tűzvész során kerültek rá olyan anyagok, amelyek miatt nem lehet megállapítani keletkezésének pontos idejét. Anna Benvenuti, a firenzei egyetem professzora tavalyi kutatásai során megállapította, a radiokarbon vizsgálat többször félrevezetett már. Egyszer például egy egyiptomi múmiáról állapították meg, hogy a középkorból származik.

Később aztán a leplet új kémiai vizsgálatoknak vetették alá. Ám ebből sem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen ezek az elemzések 1300-3000 évesre datálják a leplet. Izraeli biológusok 1999-ben olyan növények nyomait találták rajta, amelyek kétezer éve voltak honosak Jeruzsálem környékén. Azok, akik a hitelesség mellett érvelnek, döntő bizonyítéknak tartják, hogy a jobb szem felett egy érme lenyomata található, amely Poncius Pilátus korából származik. Miután 2002 óta újfajta konzerválási eljárás révén próbálják megőrizni a leplet, ma már nem lenne lehetőség a pontos kormeghatározásra. Egyedül a lyukak szélén lévő elszenesedett anyagot lehetne megvizsgálni.

Az evangéliumok alapján sem kaphatunk pontos képet. Egyedül Máté evangéliumában szerepel a lepel kifejezés, Lukács és János viszont azt írt, hogy gyolcsokról ír. Valószínűleg sosem kapunk választ arra, valóban a keresztről levett Krisztus holttestének lenyomata-e a lepel. De sokan úgy vélik, ennek nincs is nagy jelentősége. Ereklyéről van szó, aminek a szenvedéstörténet szempontjából nem sok jelentősége van.

Szerző
2015.02.04 10:20

Nem volt kihívó - Újraválasztották az amerikai szenátus vezetőit

Publikálás dátuma
2018.11.14 21:36

Fotó: AFP/ Brendan Smialowski
A múlt heti félidős választások után szerdán megválasztották az amerikai szövetségi törvényhozás felsőházának, a szenátusnak a vezetőit: a republikánus párti frakció vezetője továbbra is Mitch McConnell, a demokrata pártié pedig ismét Chuck Schumer szenátor lett.
A szenátusi vezetők egyikének sem volt kihívója. Szerdán délután megválasztották a képviselőház republikánus frakcióvezetőjét: a konzervatív törvényhozók 159:43 arányban döntöttek Jim Jordan ellenében Kevin McCarthy újraválasztása mellett. McCarthyt Donald Trumphoz közelálló politikusként tartják számon, míg Jordan a keményvonalasnak számító, Trumpot nem egyszer bíráló Szabadság Csoport vezető személyisége.
Elemzők szerint ezzel lezárult a republikánus képviselők között régóta tartó belső hatalmi harc is, amely azóta tartott, amióta Paul Ryan, eddigi frakcióvezető és házelnök az idén áprilisban bejelentette visszavonulását a politikából. Az ülésen beválasztották a frakcióvezetésbe Liz Cheneyt, George W. Bush elnök volt alelnökének, Dick Cheneynek a lányát. Cheney a frakció kommunikációs politikájáért lesz felelős.
Az alsóházban többségbe került demokraták - amerikai sajtójelentések szerint - valószínűleg csak a hónap végén választanak frakcióvezetőt. Bár elemzők Nancy Pelosinak, az eddigi frakcióvezetőnek az újraválasztását valószínűsítik, és maga Pelosi is ilyen értelmű interjút adott a hét végén a CNN hírtelevíziónak, a The Washington Post című lap szerdán arról adott hírt, hogy Pelosinak egyelőre nincs meg a szükséges támogatottsága, sokan nem őt szeretnék a képviselői csoport vezetőjének és házelnöknek.
Szerző
2018.11.14 21:36

Megszavazták a Brexit-tervezetet, amit még Írország is elfogadhatónak tart

Publikálás dátuma
2018.11.14 20:33
Theresa May bejelenti a Brexit-tervezet megszavazását.
Fotó: AFP/ Ben STANSALL
Michel Barnier uniós főtárgyaló szerint ez már elég egy novemberi rendkívüli EU-csúcs összehívásához.
Tegnap este a miniszterelnök a Downing Street 10. előtt jelentette be, hogy sikerült biztosítania a kormány jóváhagyását. A nemzet érdekére hivatkozott, és azt mondta: “mind szívével, mind eszével” meg van győződve arról, hogy minden nehézség ellenére ez a legjobb megoldás, aminek az alternatívája az Európai Unióval való megállapodás hiánya lett volna.
Theresa May elismerte, hogy a következő napok nehezek lesznek. Ma a parlamentben fejti ki álláspontját, ahol sok képviselő ellenzi a London által tett engedményeket.
A minisztereknek a kormányülés előtt alig volt idejük megismerkedni a mintegy 500 oldalas dokumentum részleteivel. A legérzékenyebb kérdés Észak-Írország és a vámunió volt, de Londonnak kompromisszumot kellett kötnie a halászati jogok terén is.
A kormányfő arról igyekezett meggyőzni a minisztereit, hogy az alku megfelel a 2016-os népszavazáson megfogalmazott akaratnak, nagyobb szabadságot biztosít a briteknek a határok, a törvények és a pénzügyek intézése felett.
A londoni kormány Brexit-ügyi minisztere, Dominic Raab a korábbi tervekkel ellentétben egyelőre mégsem utazott el Brüsszelbe, hogy ott ünnepelje a megállapodást.
(R. Hahn Veronika, London)
Eközben az unióban maradó 27 ország EU-nagykövete Brüsszelben szóbeli tájékoztatást kapott a megállapodás tartalmáról. A teljes szöveget nem kapták kézhez. A tanácskozás úgy ért véget, hogy a londoni kormányülés kimenetele még nem volt ismert, így csak a konzultációk folytatásában tudtak maradni.
Elegendő előrelépés történt egy rendkívüli novemberi csúcstalálkozó összehívásához a Brexit-tervezet "technikai szinten" történt elfogadásával
- jelentette be Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló szerda este Brüsszelben, tájékoztat az MTI. Azt is írják, sajtóhírek szerint Dublin is támogatásáról biztosította a körvonalazódó egyezséget.
Témák
Brexit
2018.11.14 20:33
Frissítve: 2018.11.14 21:34