Megjött a bárányhimlő szezonja

Publikálás dátuma
2015.02.04. 15:04
Illusztráció/Thinkstock
Ismét egyre több a pöttyös gyermek az orvosnál: az enyhe téli szezon kedvez a fertőző betegségek kialakulásának, így a lázzal, kiütéssekkel és viszketéssel járó, akár 2-3 hétig elhúzódó bárányhimlőnek is.

A gyermekek 90 százaléka, jelentős többségében még óvodás korában átesik ezen a kellemetlen megbetegedésen, mely egy két adagból álló védőoltással megelőzhető lenne. Az Európai Betegségmegelőzési- és Járványvédelmi Központ adatai szerint a fertőzött gyermekek akár 6%-ánál okozhat különböző szövődményeket a vírus, Európában a bárányhimlő szövődményei miatt kórházba került gyermekek 70 %-a nem éri el a 15 éves kort. Magyarországon évente mintegy 300 bárányhimlős kisgyermek szorul kórházi ápolásra.

Hazánkban a bárányhimlő a leggyakoribb bejelentett fertőző gyermekbetegség, mely a megbetegedések kétharmadában óvodás kor végéig fertőzi meg a gyermekeket. A kiütéseket, viszketést és lázat okozó fertőzés, egyes esetekben kórházi terápiát is igénylő szövődményekkel is járhat. A fertőzést egy vírus okozza, ami cseppfertőzéssel terjed, és mivel rendkívül ragályos, bölcsődébe, vagy óvodába kerülés után a gyermekek nagy része megfertőződik. A beteg hosszú lappangási idő után, nagyrészt 14 nap elteltével mutat tüneteket, viszont már a kiütések megjelenése előtt 1-2 napban fertőz, így a betegség könnyen járvány kialakulásához vezethet.

Magyarországon a regisztrált bárányhimlős esetek száma éves szinten 30-40 ezer körül alakul az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adatai alapján. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2014-ben, a leggyengébb hónapban is 237 megbetegedést regisztráltak. A legerősebb hónapokban azonban 2014 januárjában 3540, márciusban 4254, majd májusban már 5149 emberen jelentkeztek a bárányhimlő tünetei. Az elmúlt négy év csúcspontnak tekinthető 2011 márciusa, amikor kiemelkedően sok, 6639 bejelentett esetet dokumentáltak.

Súlyos szövődmények

„A bárányhimlő többnyire enyhe lefolyású betegség, de komoly szövődményeket is okozhat, ilyen például az agyvelő-gyulladás és tüdőgyulladás. Ritkán, halálos kimenetelű is lehet, vagy súlyos szövődménnyel járhat, késői idegrendszeri maradványtünetekkel gyógyulhat. A leggyakoribb szövődmény a hólyagos bőr felülfertőződése a test különböző részein, ami a gyógyulás után is gyakran maradandó hegekkel jár”- hívta fel a figyelmet Dr. Muzsay Géza a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke. „Bár kevesen tudják, de akár szívizom-, máj- vagy ízületi, csontvelőgyulladást is okozhat a bárányhimlő. Az egyik leggyakoribb idegrendszeri komplikáció a kisagyat érintő jóindulatú gyulladás.”

A bárányhimlő szövődményeivel orvoshoz kerülők jelentős része egyébként korábban teljesen egészséges volt – igazolják az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályának adatai, mely szerint az 1993 és 2006 között ápolt 98 szövődményes bárányhimlős beteg 76 százaléka korábban nem szenvedett más megbetegedésben.

Kétadagos vakcinával megelőzhető – A döntés a szülők kezében van

A megbetegedések kétharmada 6 éven aluliakat érint, de a 3-5 évesek között a leggyakoribb a megjelenése. A bárányhimlő nem csak immunhiányos gyermekekre lehet veszélyes, teljesen egészséges gyermekek esetén is felléphet szövődmény, ezért érdemes a megelőzést választani. Védőoltással a bárányhimlő megelőzhető. A két adagból álló oltás már 9 hónapos kortól elérhető, de az OEK ajánlása szerint a legideálisabb a gyermekeknek 16-18 hónapos korban beadatni, minimum 6 hét különbséggel.

Dr. Muzsay Géza véleménye szerint lehetőleg egy éves kor után, de közösségbe kerülés előtt mindenképpen ajánlott beoltani a gyermekeket az oltási séma alapján megfelelő időközben adott 2 védőoltással. „Bölcsődébe, óvodába kerülve szinte mindegyik beoltatlan gyermek megkapja a betegséget, ami gyorsan járványok kialakulásához vezethet. Azokban a praxisokban ahol magas a bárányhimlő elleni átoltottság, szinte teljesen megszűnt, vagy évi egy-két esetre csökkent a megbetegedések száma. A szabályoknak megfelelően beadott bárányhimlő elleni védőoltás a védekezés hatékony eszköze.”

Nem családbarát megbetegedés

Egy családon belül a második illetve harmadik családtag bárányhimlő-fertőzése rendszerint jóval több kiütéssel jár, súlyosabb lefolyású és hosszabb ideig tart. Ha az óvodás gyermek védőoltást kap, akkor egyúttal megelőzhető az is, hogy a kisebb testvérét – vagy a fertőzésen még át nem esett várandós anyukáját, aki esetleg az életkora vagy állapota miatt nem kaphat védőoltást - megfertőzze.
A bárányhimlős megbetegedés további problémája, hogy a magas fokú fertőzési arány miatt, egy családon belül a testvérek rövid időn belül jelentkező egymás utáni megbetegedését okozhatja, így az egyik szülő, hosszú időre, hetekre kieshet a munkavégzésből.

Tévhitek

A betegség kezelésével kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Érdemes figyelni arra, hogy a helyes kezelés csökkentheti a szövődmények kialakulásának kockázatát. Sokan úgy vélik, jobb átesni rajta, miközben nem jósolható meg, hogy kinél lesz súlyos lefolyású, vagy szövődményekkel járó a bárányhimlő. Téves információ az is, mely szerint, ha most beoltják a gyereket, akkor felnőttként lesz beteg.Jó tudni, hogy az oltás nem terheli a szervezetet, sőt működésre serkenti az immunrendszert.

Felnőttkori bárányhimlő – még a sztárokat sem kíméli

Nem feledkezhetünk el róla, hogy a bárányhimlő nem csak gyermekbetegség. Akik gyermekkorban nem estek át rajta, azok felnőttkorban még fogékonyak, ez a magyar felnőtt lakosság 10-15 %-át érinti. A felnőttkori bárányhimlő rendszerint súlyosabb lefolyású és több kockázattal jár. A felnőtteknek számolni kell az övsömörrel is, ami a bárányhimlő által okozott ideg- és bőrgyulladás. A betegséget a bárányhimlőért is felelős varicella vírus okozza, úgy, hogy a bárányhimlő javarészt gyermekkori átvészelése után a vírus megbújik a szervezetben, és évekkel később aktiválódik, övsömört okozva.

Az elmúlt években több híresség is átesett bárányhimlőn. Kótai Mihály bokszoló megbetegedésekor feleségének és öt hónapos kislányának el kellett otthonról költöznie néhány napra a fertőzésveszély miatt. 2014 decemberében pedig Angelina Jolie megbetegedése hívta fel a figyelmet a bárányhimlő elleni védekezés fontosságára.

Szerző

Ne mikrózz műanyag edényben!

Publikálás dátuma
2015.01.29. 16:51
Illusztráció/Thinkstock
Összefügghet a korai menopauza és egyes mindennapi - műanyagokban, elektronikai termékekben és ipari szennyezésekben előforduló - vegyi anyagokkal való érintkezés - derült ki egy nagy léptékű amerikai tanulmányból.

A kutatók úgy vélik, hogy a vizsgált 111 kemikália befolyásolja a szervezet hormonműködését. Azoknál a nőknél, akiknek vérében és vizeletében nagy mennyiséget találtak a vizsgált anyagokból, kettő-négy évvel korábban élték át a menopauzát, mint azok, akiknél keveset találtak a vegyszerekből.  A vegyi anyagok a petefészek működésének idő előtti végét okozhatják - idézte Amber Cooper, a St. Louis-i Washingtoni Egyetem munkatársa, a vizsgálat amerikai vezetőjének a szavait a The Daily Mail. A tanulmány a PLoS ONE tudományos portálon jelent meg.

 "Sok szennyezőanyag a talajban, a vízben és a levegőben fordul elő, ezért nehezen tudnánk kikerülni őket, ám van, amitől tartózkodhatunk: az ételt például üveg- vagy papírtartóban tegyük a mikrohullámú sütőbe melegíteni, ne műanyagban" - tanácsolta Cooper. Kutatócsoportja 31 575 ember adatait gyűjtötte össze 1999 és 2008 között. A résztvevők közt szerepelt 1442, menopauzán átesett nő, átlagos életkoruk 61 év volt. Megvizsgálták vérükben és vizeletükben a hormonműködést befolyásoló vegyi anyagok mennyiségét. Egyikük sem részesült hormonpótló kezelésben, és nem volt, akinek eltávolították volna a petefészkét.

A vizsgált 111, nagyrészt emberi előállítású anyag közül 15-öt - köztük három kártevőirtót, két ftalátot és egy furánvegyületet - azonosítottak, melyek kapcsolatba hozhatók a menopauza korai jelentkezésével és a petefészek működésének károsodásával.  A ftalátok műanyagokban és hétköznapi háztartási szerekben, hajsprayben, kozmetikumokban és szappanokban fordulnak elő. A furán ipari égési melléktermék.

"A tanulmány nem állít oksági kapcsolatot, ám a feltárt összefüggés a további kutatás szükségére hívja fel a figyelmet" - hangsúlyozta Cooper.

Szerző

Ezek a gyógyszerek lehetnek felelősek a demenciáért

Publikálás dátuma
2015.01.28. 17:36
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Amerikai kutatók összefüggést találtak az időskori elbutulás (demencia) és egyes gyakran használt, többek között altatóként vagy allergia kezelésére adott gyógyszerek szedése között.

Az úgynevezett antikolinerg hatású gyógyszerekről van szó, melyek nagyobb adagjainak hosszú távú fogyasztása az időseknél a demencia, vagyis az elbutulás nagyobb esélyével függ össze - idézte a BBC hírportálja a JAMA Internal Medicine orvosi szaklap legújabb számában megjelent tanulmányt.

A kutatók csak idősebb embereket vizsgáltak, és azt találták, a gyógyszerek hároméves vagy annál hosszabb idejű, mindennapi szedésekor jelentkezett az elbutulás nagyobb kockázata. Mellékhatása minden gyógyszernek van, nem kivételek az antikolinergek sem, amelyek egy idegi ingerület-átvivőt, az acetilkolint blokkolnak.

Az említett gyógyszerek betegtájékoztatója figyelmeztet arra, hogy gyengülhet a figyelem, romolhat az emlékezet, kiszáradhat a száj. A kutatók azonban azt is hozzátették, hogy ezen gyógyszerek mellékhatása lehet az elbutulás kockázatának növekedése is.

A Washingtoni Egyetem Shelly Gray vezette kutatócsoportja 3434 hatvanöt éves vagy annál idősebb embert követett. A vizsgálat kezdetén a résztvevők nem mutatták a demencia jeleit. A kutatók áttekintették az egészségükről és a szedett gyógyszerekről szóló iratokat, hogy megállapítsák, hányan, milyen adagolással és milyen gyakorisággal használtak közülük antikolinerg szereket. Az adatokat összevetették azzal, hogy a következő évtizedben hány résztvevőnél diagnosztizáltak demenciát.

A tanulmány nem nevezett meg készítményeket, de vázolta, hogy milyen típusú kezeléseket vizsgáltak, voltak köztük úgynevezett triciklikus antidepresszánsok, allergia kezelésére szedett antihisztaminok, inkontinenciát gyógyító antimuszkarin hatású szerek. Többnyire vényre adják őket, ám majdnem ötödük vény nélkül kapható.

A követési idő alatt 797 résztvevőnél alakult ki demencia. A kutatók úgy becsülték, hogy akik három éven át vagy annál hosszabb ideig legalább napi 10 milligramm doxepin antidepresszánst, napi négy milligramm difenhidramin altatót vagy napi öt milligramm oxybutynin inkontinencia elleni szert szedtek, azoknál fokozódott a demencia veszélye.

A kutatók úgy vélték, a gyógyszerészek és az orvosok elővigyázatosságból ajánlhatnak más kezelést a pácienseknek, és amikor nincs alternatíva, akkor ajánlhatnák a legkisebb adag szedését a lehető legrövidebb ideig.

Gray arról is tájékoztatta a BBC-t, hogy egyes résztvevők haláluk esetén hozzájárulásukat adták a boncolásukhoz, így a kutatók megvizsgálhatják, milyen biológiai folyamatok magyarázzák az eredményeket.

(http://www.bbc.com/news/health-30988643)

Szerző