Jean-Claude Juncker;Európai Központi Bank;Mario Draghi;Göörgország;Jamnisz Varufakisz;

2015-02-05 06:31:00

Athén kényszerhelyzetben

Nem nyerte el az Európai Központi Bank (EKB) tetszését Jamnisz Varufakisz görög pénzügyminiszter válságterve. Bár a tárcavezető gyümölcsözőnek nevezte a Mario Draghival, az EKB elnökével folytatott találkozóját, jelentős előrelépés nem történt.

Athén számára szorít az idő, hiszen áprilisban vagy májusban kifogy a pénzből, s ha addig nem születik kompromisszum Görögország és a hitelezők között, akkor csőd fenyegeti az országot, ezért Alekszisz Ciprasz és Varufakisz jelentős diplomáciai offenzívába kezdett.

Az új görög kormány adósságelengedésről ugyan nem beszél már, de gyors lejáratú államkötvényekből tenne szert további tőkére. Ehhez azonban az EKB hozzájárulására lenne szükség, ám Draghiék hallani sem akarnak arról, hogy további engedményeket tegyenek a görögöknek.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy nincs esély megegyezésre. Jelzésértékű, hogy Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter ma fogadja Varufakiszt, pedig eddig a német kormány egyetlen tagja sem kívánt megbeszéléseket folytatni a múlt hét keddjén beiktatott új görög kabinet tagjaival. A német pénzügyi tárcavezető ráadásul eddigi kijelentéseihez képest jóval visszafogottabban beszélt Athénról.

Mint fogalmazott, Görögország sokkal többet elért annál, mint amennyit három éve bármelyik szakértő megjósolt. Ugyanakkor hozzátette, hogy a görögöknek még „végtelenül sokat” kell tenniük. Kifejtette, kíváncsi a görögök álláspontjára.

Az EU részéről is készség mutatkozik a párbeszédre, amit az is jelez, hogy várhatóan jövő héten szerdán, egy nappal az EU-csúcs előtt összeül az euróövezeti csoport, hogy arról tárgyaljon, miként hosszabbítható meg a február végén lejáró hitelprogram hatálya.

„Kemény” találkozó zajlott Alekszisz Ciprasz görög kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke között. A görög kormányfő a megbeszélések után úgy vélte, sikerül mindenki számára elfogadható megoldást találni, s a „jó irányba haladnak” a tárgyalások. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a Ciprasszal folytatott eszmecsere után szintén azt emelte ki, hogy még nehéz tárgyalások várnak a felekre. Hasonlóképpen nyilatkozott Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Mint közleményében fogalmazott, egyetértettek abban, fontos az európai egység megőrzése.

Angela Merkel berlini sajtóértekezletén cáfolta, hogy jelentős különbség lenne az EU tagországai között a görög kérdés megítélése kapcsán. Egy a Reuters birtokába jutott dokumentum szerint Németország sem kívánja támogatni Varufakisz pénzügyminiszter legutóbbi javaslatát, amelynek értelmében a fennálló görög adósságot új, növekedéshez kötött kötvényekre cserélnék.

Hasonló értesülést tett közzé a Bloomberg. Eszerint Németország pontos tervet dolgozott ki arra, miként bánjon a görög kormánnyal, ha nem történik előrelépés a hitelmegállapodás ügyében. A Bloomberg szerint Berlin kivárásra játszik, mert arra számít, áprilisban a tőkehiány miatt már olyan kényszerhelyzetbe kerül a görög kormányzat, hogy kénytelen lesz jelentősen engedni eredeti követeléseiből. Angela Merkel kemény politikát kíván folytatni Ciprasszal szemben.

Tegnap délután egyébként Alekszisz Ciprasz görög kormányfő Francois Hollande-dal is találkozott. A francia elnök kifejtette, rokonszenvez Athénnal, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy mindenkinek tartania kell magát a szabályokhoz.

John O’Neill brit közgazdász a Bloombergnek adott interjújában annak a véleményének adott hangot, hogy Görögországgal kapcsolatban túlvannak a nehezén, s a hitelezők eldöntötték, hogy Athén az eurózónában marad. Kifejtette, „butaság” azt gondolni, hogy Görögország valaha is képes lesz visszafizetni azt az adósságot, amely eléri GDP-je 175 százalékát.