Közeleg a görög csőd

Továbbra is távoli a hitelezők és a görög kormány álláspontja a hitelprogrammal kapcsolatban. Alekszisz Ciprasz tegnap dühösen jelentette be, hogy az általa intézményeknek nevezett hitelezők elutasították a kormánya benyújtott javaslatát. Az euróövezet pénzügyminiszterei szerdán este kezdték meg tárgyalásokat a görög programról, de már előtte jelezték, hogy megegyezés most sem várható. Olyannyira igaz lett a "jóslat", hogy alig több mint egy óra után félbe is szakadt az Eurocsoport tanácskozása.

A Valutaalap fizetett Athén helyett

Tegnap kifizette a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) járó mintegy 750 millió eurós hitelt Görögország. Athéni illetékesek már hétfőn jelezték, hogy a kormánypárt, a Sziriza baloldali radikálisainak követelései ellenére ki akarják egyenlíteni a számlát, arra azonban csak kedden derült fény, hogy – kissé abszurd módon – épp a görög kormány rendkívüli IMF-tartalékából fizettek ki 650 millió eurót.

Kutyaszorítóba került a görög kormány

Ma döntenek az euróövezet pénzügyminiszterei arról, elfogadhatónak tartják-e a görög reformjavaslatokat. Az Eurogroup tárcavezetői pénteken jóváhagyták a hitelmegállapodás négy hónappal való meghosszabbítását, hétfőig adtak időt a görög kormánynak arra, hogy kidolgozza gazdasági programját, ami nem térhet el jelentősen a hitelezők követeléseitől.

Teljes a görög káosz

Meg nem erősített hírek szerint rendkívüli ülést tart az euróövezeti csoport pénteken, Görögország kapcsán, de hogy lesz-e megegyezés, ez még több tényezőtől függ. Bár a görög kormány azt közölte, szerdán nyújtja be az általa „kölcsönszerződésnek” nevezett hitelmegállapodás meghosszabbítására vonatkozó kérelmét, erre várhatóan csak ma kerül sor.

Athén kényszerhelyzetben

Nem nyerte el az Európai Központi Bank (EKB) tetszését Jamnisz Varufakisz görög pénzügyminiszter válságterve. Bár a tárcavezető gyümölcsözőnek nevezte a Mario Draghival, az EKB elnökével folytatott találkozóját, jelentős előrelépés nem történt.

Brüsszel megálljt parancsolna Athénnak

Megrökönyödött az Európai Unió azon, hogy az új görög kormány már hivatalba lépése után másnapján kiásta a csatabárdot, üzengetni kezdett Brüsszelnek, s a privatizáció leállítását, valamint az Oroszország elleni szankciók megvétózását helyezte kilátásba.

Behozhatatlan előny

Görögországban már több mint négy százalék a Sziriza előnye a kormánykoalíció nagyobbik pártja, az Új Demokrácia (ND) előtt. Bár a baloldali radikálisok váltig azt hangoztatják, egyedül kívánnak kormányt alakítani a vasárnapi választás után, nagyon csekély az esély arra, hogy nem szorulnak majd koalíciós partnerekre. Minden bizonnyal szövetkezniük kell a To Potamival, amely a harmadik legerősebb párt lehet.

Jobb lenne a kilépés?

Minden korábbinál jobban tartanak a görögök az euróövezetből való kilépéstől – derül ki a legújabb felmérésekből. Ugyanakkor szakértők nem egységesek abban, mivel járna jobban Athén: a kilépéssel, azaz a grexittel, vagy a maradással. Olyan vélemény is napvilágot látott, amely szerint a Sziriza győzelme jót tehet az ország versenyképességének.

Átrajzolódhat a görög politikai térkép

Görögországban a közvélemnénykutatókra vetődhet a választók szeme. A következő hetekben ugyanis eldől, tovább csökken-e a különbség Antonisz Szamarasz miniszterelnök pártja, az Új Demokrácia (ND) és a felmérések élén álló radikális baloldali Sziriza között, vagy sem. Az ND-nek mindenképpen nyernie kell, hiszen a voksolás győztese ötven bónusz mandátumot kap a törvényhozásban. Döntő lesz, hogyan befolyásolja a belpolitikai térképet a volt miniszterelnök, Jeorjiosz Papandreu új pártja.

Durva lesz a görög kampány

Bár a világ már elkönyvelte azt, hogy a radikális baloldali Sziriza nyeri a január 25-re kiírt előrehozott görög választást, nem lehet még leírni Antonisz Szamarasz miniszterelnök pártját, az Új Demokráciát (ND). Az már most látszik, hogy igen durva választási kampányra lehet számítani, s Athénnak nagyon kemény három hétre kell felkészülnie.

Csak a csodában bízhat a görög kormányfő

Ismét eredménytelen lett a görög elnökválasztás a parlamentben, így Antonisz Szamarasz kormánya már csak abban reménykedhet, hogy a jövő hétfői utolsó szavazás során kellő többséget kap a kabinet elnökjelöltje, a volt uniós biztos Sztavrosz Dimasz.