Fidesz;Mezőkövesd;Orbán Viktor;frakció;Rogán Antal;napirend;frakcióülés;

2015-02-04 21:24:00

Orbán Viktor megszabta a napirendet

A megélhetési bevándorlás visszaszorítása a kormánypárti évindító frakcióülés legfontosabb témája Mezőkövesden, ahová szerdán délután már megérkezett a pártelnök-miniszterelnök. Orbán Viktor Facebook-oldalára délután fél ötkor került fel az a fotó, amelyen zakóban, mosolyogva beszélget őt fogadó híveivel.

Még az ülés előtt ugyanakkor a kormányfő Mezőkövesden a Hír Tv-nek arról beszélt, több kérdésben is szeretné felmérni a frakcióhangulatot. Ilyen az egészségügy, az oktatás, s a bevándorlás is, utóbbiról úgy fogalmazott: "nem vagyunk iszlámellenesek", viszont közölte: mivel e kérdésben gyors uniós döntés nem várható, "magunknak kell lépni az ügyben" Orbánt megelőzve Rogán Antal is megismételte, minél gyorsabban dönteni kell a megélhetési bevándorlás visszaszorítását szolgáló lépésekről. A Fidesz-frakcióvezető a Magyar Nemzetnek adott szerdai interjújában az országvédelmi terv részeként beszélt a megélhetési bevándorlás elleni fellépésről, amelynek érdekében kedden politikai vitanapot is kezdeményezett a parlamentben.

Eközben Orbán a tévéinterjújában jelentette be: a kihelyezett frakcióülésen a polgári peres eljárások rövidítését, sőt, ezen felül a civil szervezetekre vonatkozó szabályozást is át akarja tekinteni. A kormányfő kiemelte: "a civileknek átláthatóaknak kell lenniük, mert jogos igény, hogy tudjuk, ki finanszírozza őket". Szó lesz a veszprémi és a tapolcai választásról is, amelyek Orbán szerint nem a kétharmad miatt fontosak, hanem mert számukra "bizalmi kérdés" a politika. Noha a miniszterelnök ezúttal is azt állította, ebben a ciklusban már nincs szükség kétharmados többségre a parlamentben, rögtön több "nemzetközi és hazai terv végrehajtásához", amelyekről eközben beszélt, igenis alkotmányozó többségre van szükség.

A csütörtöki mezőkövesdi napirenden a bevándorlás mellett a bankok elszámoltatása, valamint a nemzeti közműszolgáltató felállítása szerepel, de terítékre kerül az oktatás és az egészségügy is, ezekről azonban várhatóan nem döntenek a kihelyezett frakcióülésen. Vita azért lesz arról, hogyan lehet a betegségmegelőzést minél hatékonyabbá tenni Magyarországon, illetve hogyan javíthatnák az oktatás minőségét, a szakképzés helyzetét. Pokorni Zoltán javaslatáról is beszélnek a képviselők, a korábbi oktatási miniszter azt vetette fel, hogy az általános iskolai képzés idejét érdemes lenne nyolc évről kilencre meghosszabbítani. Ezzel kapcsolatban Orbán a Hír Tv-ben azt mondta, nem akarja emellett elkötelezni magát elhamarkodottan.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint sem volt hatásvizsgálat, nem kérték ki szakemberek véleményét és nem egyeztetettek a kilenc évfolyamos általános iskoláról. Elképesztő, hogy a kormány olyan ügyekben titkolózik, amelyek országos érdeklődésre tartanak számot - reagált lapunknak a kilencéves általános iskola ötletére Szüdi János is. A volt szakállamtitkár, közoktatási szakértő nem érti, miért nem lehet nyilvánosan levonni a tapasztalatokat a közoktatás átalakításáról és elismerni, hogy a kormány tévedett. Szüdi elmondta azt is, hogy semmilyen tartalmi anyag nem jelent meg az általános iskola átalakításáról, így kilencévessé tételéről, a megoldás ugyanakkor szerinte jó is lehet a gyerekek számára a pályaválasztás szempontjából, hiszen mindenképpen előnyösebb, ha nem 14 éves korban, hanem egy évvel később kell dönteniük. Ha azonban a kilencedik évfolyam valamilyen szelekciót jelent, az semmiképpen nem javít a mai közoktatási helyzeten. Szüdi szerint európai modell a közoktatásban a 6 éves alapozó képzés kiegészítve egy 4 éves fejlesztő képzéssel, amihez hasonlót létre lehetne hozni 6+3 éves képzéssel a kilencéves általános iskolában. Felidézte ugyanakkor, hogy az 1993-as közoktatási törvény még 10 éves általános iskolai képzésről beszélt, amihez képest a kilencéves általános iskola ötlete még mindig egyéves visszalépést jelent.