Reformra szorul a közösség

Az Európai Unió (EU) fenntartása, ugyanakkor az intézmények reformja mellett érveltek magyar európai parlamenti képviselők azon a csütörtöki budapesti nemzetközi konferencián, amelyen az EU jövőjét vitatták meg.

Új Egyezményt Európának? – Vita az Európai Unió jövőjéről címmel rendezett konferenciát a budapesti Corner Rendezvényközpontban a Political Capital és a King Baudouin Alapítvány.

A rendezvényen Schöpflin György (Fidesz-KDNP), az Európai Néppárt képviselője kiemelte: bár már hosszabb ideje válságban van az integráció, "túlságosan messze mentünk már ahhoz, hogy szét lehessen szedni", szükség van az unióra, amely önmagában is nagyon hasznos. Úgy vélte, amíg az EU nem alakít ki meggyőző narratívát, a polgárok nem nagyon figyelnek rá. Persze hálásak az uniós támogatásokért, de ez még nem válasz arra, hogy miért van szükség az integrációra – mondta. Hozzátette: most nincs válasz erre a kérdésre, az EU "csak úgy megy magától". A néppárti politikus szerint az EU technokrata és bürokratikus, ezért politikai jelentést kell adni neki, így az Európai Bizottságnak is, amely ennek ellenáll, mert megszokta, hogy technokrata módon működik. Remélhetőleg a jelenlegi bizottság dinamikusabb lesz, és lesz változás - jegyezte meg. Schöpflin György felvetette, hogy a mostani görög helyzet adhatja meg azt a lökést, amelyből kialakulhat egy új típusú Európa.

Ujhelyi István (MSZP), a Szocialisták és Demokraták (S&D) frakciójának tagja kijelentette: nem látja az alternatíváját az EU-nak, de a jelenlegi uniónak sürgősen és gyökeresen meg kell változnia. Mint mondta, gazdasági válságot már kezeltek a kormányzatok, ilyet már éltek meg a XX. században, "ebben nagy csoda nincs". Szociális, társadalmi válságot, nagy munkanélküliséget is tapasztaltak már korábban, ez is kezelhető. Viszont eddig nem volt még a polgárokban olyan lelki válság, az intézményekben, az országok politikai rendszereiben olyan törés, amely összekapcsolja a mindennapi kilátástalanságot az EU-val - magyarázta. Úgy vélte, ez a legnagyobb kihívás, és ha erre a következő években, a jelenlegi uniós ciklusban nem tudnak jó választ adni, akkor nagy bajban lesznek, akár konkrét háborús veszély is lehet Európában.

Jávor Benedek (PM), a Zöldek frakciójának tagja arról beszélt, hogy a választók, a magyar társadalom és az uniós intézmények között áthidalhatatlannak tűnő szakadék tátong, mert nem kerülnek terítékre a valódi kérdések, amelyekkel az EU küzd és érintik a társadalmat is. Az EU most nagyon összetett válság-együttessel néz szembe, amelyben túl sok figyelem jut a gazdasági problémákra, kevesebb energia marad a társadalmi, szociális szempontok vizsgálatára, és ennek következménye a jelenlegi görög helyzet is - emelte ki. Kifejtette: az uniós intézmények gyakorlatilag folyamatos válságban vannak, amióta létrejöttek, mert az integráció halad, és az intézményeknek át kell alakulniuk, sosem felelhetnek meg teljesen az adott integrációs szintnek. Tanulási folyamatról van szó, az intézményeknek tudniuk kell válaszolni az aktuális kihívásokra - mutatott rá.

Meszerics Tamás (LMP), a Zöld frakció képviselőjének meglátása szerint az EU félrekezeli a válságot, körülbelül három év kellett, mire rájött, hogy nem elég, amit tesz, nem volt átgondolt tervezés, nagyléptékű vízió. Az EU a hatékonyságot tartja szem előtt, hogy miben lehetnek hatékonyak együtt a tagállamok, csakhogy az embereket az igazságosság jobban érdekli, és nem biztos, hogy ami hatékony, az igazságos is - magyarázta. Megjegyezte: a válságok előnye, hogy bebizonyítják, mi az, amit a tagállamok egyedül biztosan nem tudnak megoldani, ilyen például az Európát körülvevő biztonságpolitikai válságok kezelése.

Niedermüller Péter (DK), az S&D-frakció tagja elmondta: az látszik, hogy az embereket nem érdekli, mi történik az unióval, nem nagyon mennek el az EP-választásokra sem, és úgy tűnik, mintha az EU sok problémát képtelen lenne megoldani. Sok olyan szociálpolitikai terület van, amelytől az EU távol tartja magát, pedig ezek az embereket jobban érdeklik - vélekedett. Hozzáfűzte: az EU nem fordít elég figyelmet a társadalom perifériáján élők ügyére, pedig a munkanélküliség, a szegénység a szélsőségek megerősödéséhez vezethet.