Arany Medve Wendersnek

Publikálás dátuma
2015.02.06 06:50
Előkészületek a nagyszabású fesztiválhoz FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CLEMENS BILAN
Fotó: /
Darren Aronofsky sztárrendezővel az élen és Audrey Tautou filmsztárral a tagjai között már megkezdte munkáját a 65. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál nagyzsűrije, miután a tegnap esti gálavetítéssel megkezdődött az európai fesztiválévad első nagyszabású versengése. A már legendás Marlene Dietrich Platz fesztiválpalotájában, a Berlinale Palastban tegnap este bemutatkozott az első versenyfilm, a spanyol Nobody Wants the Night (Senki nem kívánja az éjszakát) című mozidarab.

A Fekete hattyúval sztárrendezővé előlépett amerikai Darren Aronofsky vezeti az idei Berlinale nemzetközi zsűrijét, amelynek az Amelie csodálatos életével világhírűvé lett francia színésznő, Audrey Tautou a másik sztárja. A héttagú grémium a tegnap kezdődött és február 15-ig tartó fesztivál 19 versenyfilmjéről dönt majd, az Arany Medve, illetve az Ezüst Medvék sorsáról.

A mezőnyben olyan nevek szerepelnek, mint a német Werner Herzog, az amerikai Terrence Malick, a brit Peter Greenaway, az orosz Alekszej German és az iráni Jafar Panahi. A hivatalos versenyprogramban még helyet kapott négy versenyen kívül futó alkotás is, emelendő a Berlinale fényét, köztük van például Kenneth Branagh Amerikában forgatott, élőszereplős Hamupipőkéje. Ígéretes nevek, érdekes program várható tehát, amelyben idén sajnos egyetlen szekcióban sem kapott helyet magyar film. (Tán kifogytunk az ilyen nagy fesztiválokra meghívható produkciókból, az újak meg még váratnak magukra…)

Egyetlen magyar filmes neve bukkan fel: a tavaly a Viharsarok című filmjével sikeresen debütáló tehetséges fiatal rendezőé, Császi Ádámé, aki egy filmtervével kapott meghívást a Berlinale Coproduction Marketre (koprodukciós vásárra). Több mint háromszáz pályázó közül került be a szűk válogatásba a magyar filmterv, hogy a szakmai fórumon a potenciális partnereknek és finanszírozóknak mutatkozzon be.

Császi és Szabó Iván forgatókönyvíró közös munkája a High Dive című sztori, amely műfaja szerint horrorba torkolló thriller. A családi dráma középpontjában egy kamaszlány áll, akinek sötét titkok jutnak a tudomására. Császi Viharsarok című filmjét a tavalyi fesztiválpremier után nemrég mutatták be a németországi mozik.

A Berlinale idei versenyprogramjában a szokásosnál több kelet-európai produkció kapott helyet, az oroszon kívül román és lengyel film is a mezőnyben van, koproducerként pedig albán, bulgár, cseh, koszovói és ukrán filmesek is benne vannak idén a felvonulásban.

A kelet-európai kínálatból Alekszej German neve ismerős a két éve meghalt papája révén (anno láthattuk a Barátom, Ivan Lapsin című remekét), az ifjú German eddig Velencében szerzett babérokat, mostani filmje, a Pod elektricseszkimi oblakami (Elektromos felhők alatt) egy külföldről hazaérkezett férfi történetét meséli el egy lepusztult ipari tájon. A román Radu Jude A legboldogabb lány a világon című filmjével nálunk is bemutatkozott pár éve, a Berlinale versenyében most Aferim! című, 19. századi történelmi parabolával, egyfajta Balkan-westernnel vesz részt idén.

A legkülönösebb amerikai rendező, Terrence Malick versenyfilmje, a Knight of Cup (A kehely lovagja) sztárvendégeket ígér Berlinnek, az élet értelmét kereső művészt Christian Bale játssza, mellette Cate Blanchette és Natalie Portman alakítja a két ellentétes női ideált. Werner Herzog is sztárokkal forgatta Amerikában a múlt századi romantikus életrajzi filmjét a titokzatos Gertrude Bellről Queen of the Desert címmel. Az angol titkosszolgálatnak dolgozó hősnőt Nicole Kidman alakítja, mellette feltűnik fontos szerepben Robert Pattinson, a fesztiválon mint az Arábiai Laurence című nagyszabású klasszikus női változatát emlegetik.

Jafar Panahi akkor is jelen volt Berlinben, amikor éppen hat év börtönre, ezen kívül pedig 20 év utazási és filmezési tilalomra ítélték Iránban rendszerellenes nézeteiért. Két éve Behúzott függönyök címmel titokban és saját szereplésével forgatott filmjét mégis bemutatták a Berlinalén, most Taxi című filmjével van jelen a független szellemű művésszel teljes mellszélességgel szolidáris berlini fesztiválon. Panahi Teherán utcáin furikázó taxi utasait saját maga kérdezi a volán mellől, s a kocsiban felszerelt kamera előtt a teheráni utasok beszélnek életükről, gondolataikról, véleményükről.

A filmnek alighanem erős gesztus értéke lesz, de a körülményekre tekintettel aligha szállhat versenybe a szerény filmes látványvilágával. Ám Berlin, különösen a kilencvenes évek előtt, mindig is érzékeny volt a film társadalmi szerepvállalására, Panahi filmje eszerint üzenet, hogy még működik egy ilyen szerepet vállaló filmfajta ott, ahol nem léteznek a demokratikus szabadságjogok. Nekünk különösen tanulságos üzenet lehetne.

Holland színekben áll elő új filmjével a brit exravagáns rendező, Peter Greenaway (ráadásul mexikói-finn-belga koprodukcióban). Az Eisenstein in Guanajuato (Eisenstein Guanajuatóban) című műve az egyetemes filmművészet orosz klasszikusát kíséri végig mexikói útján 1931-ben, amikor a Viva Zapata! című filmjét forgatja, és egy más helyzetben, egy más kultúrában elkezdi a saját gondolatait és nézeteit átértékelni.

Köztük a szovjet rendszerhez és Sztálinhoz fűződő kapcsolatát is. Wim Wenders versenyen kívül szerepel új filmjével a hivatalos programban, az Everything Will Be Fine (Minden rendben lesz) egy tragikus autóbeleset kapcsán a szembenézés bátorságáról szól, meg a bűnről és megbocsátásról.

Wenders idén a Berlinale életműdíjasa, a tisztelgő Arany Medve mellé még tíz filmjének vetítésével is köszönti őt a fesztivál, köztük a Berlin felett az ég, a Párizs, Texas, az Amerikai barát, s A Millió Dolláros hotel című remekeivel. Kenneth Branagh is versenyen kívül mutatja be Hamupipőke című, élőszereplős filmjét. Érdekesség: a legelső Berlinalén, 1951-ben az azóta klasszikussá nemesedett Walt Disney-féle animációs Hamupipőke nyerte el az akkor még létező zenés filmek Arany Medvéjét. Branagh Grimm-mesefeldolgozásában szerepet kapott Cate Blanchett, Stellan Skarsgard és Derek Jacobi.

A versenyben lesz még egy klasszikus feldolgozás, a franciákat Benoit Jacquot rendezése képviseli az Octave Mirbeau regénye alapján forgatott Egy szobalány naplója című filmmel. Nem kis merészség, hogy Jacquot azután nyúl a témához, hogy korábban Jean Renoir (1946) és Luis Bunuel (1964) vitte filmre a klasszikus regényt.

A nagy felvonulással körített nyitógálán a spanyol film a hideg Grönlandon játszódik, a múlt század elején itt tölti az életveszélyes telet egy asszony, s mellette egy inuit indián nő. Kettőjük egymást segítő kapcsolatát mondja el a már veteránnak számító – hatodszor van jelen filmjével a Berlinalén – Isabel Coixet rendező. Főszereplője Juliette Binoche, mellette feltűnik a rég nem látott Gabriel Byrne.

2015.02.06 06:50

Két amerikai ikonnal szemben állja a versenyt a magyar dzsesszénekesnő

Publikálás dátuma
2018.11.14 11:37

Fotó: /
George Gershwin születésének 120. évfordulójára jelent meg a napokban Karosi Júlia legújabb albuma, melynek a bemutatója november 22-én lesz a Budapest Jazz Clubban.
Karosi Júlia, a fiatal nemzedékhez tartozó, de már korántsem pályakezdő jazzénekesnő érdekes szakmai utat járt be eddigi lemezeivel. A hat évvel ezelőtti, debütáló Stroller of the City Streets (Városi csavargó) védőháló nélküli ugrás volt a saját kompozíciók vállaltan eklektikus világába. A Japánban megjelent You Stepped Out of a Dream című négyszámos kislemez „kötelező lecke” volt – a közismert örökzöldekben való jártasságát kellett bizonyítania a – személye és művészete iránt érdeklődő – távol-keleti publikumnak. Nagy előrelépést hozott a Hidden Roots (Rejtett gyökerek), amely egyrészt Júliának a kárpát-medencei folklórkincs és a bartóki örökség iránti elkötelezettségét bizonyította, másrészt sikeresen közelített a nyugat-európai kortárs jazz-szcéna felé. Most pedig hosszabb szünet után, a zeneszerző születésének 120. évfordulójára időzített Gershwin-albummal (Love Is Here to Stay) jelentkezett, amelyet két zeneakadémiai koncertjén rögzített. Választását azzal indokolja, hogy Gershwin volt az a szerző, akin keresztül a műfaj olyan mélyen megérintette, hogy bár édesanyja operaénekesnő, bátyja orgonaművész, ő maga pedig bölcsészkarra járt, végül elkötelezte magát a jazz mellett. Gershwin-dalokat énekelni roppant nehéz feladat – legalább annyira, mint egy klasszikus hangszeres szólistának Bachot vagy Mozartot játszani. A stílus, a keretek adottak: a struktúra nem különösebben bonyolult, minden apró rezdülés jól ismert, minden parányi hiba rögtön feltűnik. Ebben a koordináta-rendszerben a hallgató ugyanakkor azt is elvárja, hogy az interpretációnak legyen valami egyedi íze, hangulata, belső dinamikája. A helyzetet az sem könnyítette meg, hogy szeptemberben ugyanezzel a címmel dobott piacra egy Gershwin-albumot az amerikai szórakoztatóipar két ikonja, Diana Krall és a veterán Tony Bennett. Karosi Júliának mégis sikerült a kötéltánc, mert klasszikus iskolázottsága mellett nagyon szabadon, fesztelenül énekel; amikor pedig szükséges, az érzelmi kitörésektől sem riad vissza. Nagyszerű kísérője a különösen sokoldalú zongorista, Tálas Áron, valamint Bögöthy Ádám (bőgő), Varga Bendegúz (dob) és a Bujtor Balázs vezette RTQ vonósnégyes. Júlia mellett az album másik főszereplője a hangszereléseket készítő és a kamaraegyüttest vezénylő („főállásban” gitáros) Fenyvesi Márton, akinek köszönhetően az unalomig ismert hangzás bársonyos vonós színekkel gazdagodott.   

Gershwin, a slágergyáros

 Bár a Bernstein-centenárium elhomályosítja a kevésbé kerek évfordulót, idén világszerte megemlékeznek a szimfonikus jazz megteremtője, George Gershwin születésének 120. évfordulójáról. A jeles napon (szeptember 26.) több amerikai városban tartottak Gershwin-maratont, 12 vagy 24 órán keresztül megszakítás nélkül megszólaltatva életművét. Aki a Kék rapszódia vagy az Egy amerikai Párizsban szerzőjeként ismeri őt, talán nem tudja, hogy Gershwin fiatalon „pluggerként” dolgozott egy New York-i zeneműboltban. A kifejezésnek nincs magyar fordítása: azt jelenti, hogy az éppen aktuális slágereket promóciós céllal elzongorázta és/vagy elénekelte a vásárlóknak. Olyan tudást és gyakorlatot szerzett ezzel, hogy később könnyű kézzel szórta a slágereket, fontos szerepet vállalva az 1920-as évekbeli klasszikus jazz és swing-stílus kialakulásában. Ezt a repertoárt idézte fel – ugyancsak az évfordulóhoz kapcsolódva – Szalóky Béla multiinstrumentalista fúvós és Rossano Sportiello olasz-amerikai zongorista a Müpában, a Gershwin, a slágergyáros című koncerten. 

2018.11.14 11:37
Frissítve: 2018.11.14 11:37

Szétalázza a kormánylap a Hunyadi-mozit, amit a Vajna vezette Filmalap támogatott

Publikálás dátuma
2018.11.13 15:45

Fotó: Népszava/
Nem finomkodik a Pesti Srácok, "Még nem késő véget vetni az őrületnek" felkiáltással biztatja az illetékeseket a magyar nagyjátékfilm átírására.
"Nem megengedhető, nem megbocsájtható, hogy a magyarok világraszóló hőstettéből, egyik leghatalmasabb győzelméből, a nándorfehérvári diadalból gagyi fikciós filmet gyártsanak, amely mindenről szól, de legkevésbé Hunyadi Jánosról és a magyar vitézségről. Márpedig a film forgatókönyve arra utal: efféle merénylet készül. Hétmilliárd forintért", rohan ki a készülő Hunyadi-film, pontosabban annak finanszírozója ellen a pestisracok.hu. (Azt, hogy a hétmilliárdos támogatási összeget mire alapozza a portál, senki nem tudja, ugyanis a Filmalap eddig mindössze 91 millió forinttal támogatta a produkció előkészítését. Egyéb összegekről nincs döntés.) A portál szerint olyan forgatókönyvet szült a Magyar Nemzeti Filmalap a Hunyadi-filmhez, amely alapján szinte kizárt, hogy méltó alkotás készüljön az egyik legnagyszerűbb magyar győzelemről, Nándorfehérvár 1456-os megvédéséről. Stefka Istvánnak, a PestiSrácok.hu lapigazgatójának volt szerencséje (inkább balszerencséje) elolvasni a Hegedűs Bálint által jegyzett, 94 oldalas forgatókönyvet, amit tegnapi cikkében lesújtónak értékelt. Hegedűs egyébként intézmény forgatókönyv-fejlesztési igazgatója. Megjegyzendő: a Népszava épp most írta meg, hogy Rogán Antal törvénymódosítást nyújtott be melynek eredményeképpen létrejön majd az úgynevezett Televíziós Film Mecenatúra és a Filmkollégium. Magyarul, létrejön egy újabb állami pénzosztó szervezet, mely egész estés filmek és sorozatok gyártásait fogja támogatni. És ezek leginkább történelmi alkotások lesznek.
2018.11.13 15:45
Frissítve: 2018.11.13 16:23