Meghalt Banovich Tamás

Hosszan tartó, súlyos betegség után 89 esztendős korában vasárnap hajnalban elhunyt Banovich Tamás Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, díszlet- és jelmeztervező.

Halálával nagy veszteség érte a magyar filmeseket - fogalmazott a Magyar Filmművészek Szövetsége közleményében. 1949-ben kapott filmrendezői diplomát az akkor még Színiakadémiának nevezett Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1952-ben az Ecseri lakodalmas című táncfilmjével aratta első nagy sikerét, később mintegy hatvan táncfilmet készített. 1964-ben forgatott egész estés táncfilmje Az életbetáncoltatott lány számos díjat nyert, mások mellett a cannes-i filmfesztiválon is. 

Fontos rendezései között szerepel Az eltüsszentett birodalom (1956), ami az 1980-as évek végéig betiltott filmnek számított, nem vetítették, őt magát még a filmgyárból is kitették. 1967-ben rendezte Ezek a fiatalok című zenés filmjét. Mint később erről nyilatkozta: nem esett messze a táncfilmjeitől, mivel "az új generáció dalait egy új folklór részeként" fogta fel. Három év múlva készítette a Szép magyar komédiát Balassi Bálint életéről, ezt követően azonban nem rendezett több filmet.

Látványtervező, illetve díszlettervező volt több mint 110 filmben, Jancsó Miklós több alkotásában, köztük a Szegénylegények, valamint a Csend és kiáltás című filmben dolgozott, de színházi díszleteket is tervezett Budapesten, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Nyíregyházán, Gyulán, a szegedi szabadtéri játékokon és külföldön is. Pályafutása során számos elismerésben részesült, elnyerte a filmkritikusok díját (1966, 1982), a Balázs Béla-díjat (1983), a Magyar Filmszemle díját (1987, 2010), a Magyar Filmszemle Életműdíját (2001), és az érdemes művész címet (1987). 

2015. január 30-án a magyar filmkritikusoktól életműdíjat kapott. Betegsége miatt az elismerést felesége, Dénes Anna vette át.  "Egy dolog volt mindig fontos: hogy azt mondhassam, amit akarok" - mondta el 2001-ben egy interjújában. A Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti Banovich Tamást. Temetéséről később intézkednek.

Szerző
Frissítve: 2015.02.08 16:35

Behódolók és hódoltatók

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:03

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Ritka szerencse, hogy olyan könyv kerül a kezükbe, amely olvastatja magát. Még ritkább, ha a könyv annyira fellelkesíti az olvasót, hogy az a befejezése után elölről kezdi az egészet. Spiró György a saját bevallása szerint ritkán dicsér, pláne a szerző jelenlétében, ám szerda este az Írók Boltjában ezt tette: már másodszorra jár Murányi Gábor újságíró, történész könyvének a végén. A sajtó szövedéke című, a Kronosz Kiadó gondozásában megjelent kötet huszadik századi sajtóhistóriákat idéz meg az 1920-as évektől napjainkig, Murányi Gábor harmincéves munkájának a gyümölcse. – Részben annak a története, hogy minden korszakban önként, dalolva vagy kényszerből bőven akadtak olyan újságírók, akik behódoltak az aktuális rendszernek – mondta Murányi Gábor a könyvbemutatón. Murányi nemcsak a sajtóarchívumok aranybányáit kutatta, hanem a levéltárakban annak is utáni járt, kik voltak a hódoltatók, és a sajtó olykor kevésbé ismert hőseit, szemtanúit, a sorok közötti írás gyakran álneves szerzőit is felkereste. A történészi szemléletet, a tények szenvedélyes szeretetét helyezte előtérbe – méltatta Spiró a szerzőt. A sajtó szövedéke rendkívül csábítóan kezdődik: megidézi a Horthy-rendszer sajtóját, mit és hogyan írtak Sztálin születésnapjáról, halálának „megünnepléséről” vagy Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjáról. – Az ember hajlamos arra, hogy elődei disznóságait iróniával, gúnnyal szemlélje, de ennek a könyvek a közepe táján elkezdenek sorjázni a pozitív hősök, szerethető figurák – tette hozzá Spiró György. Murányi Gábor tizenhat és fél évig volt a Magyar Nemzet újságírója, hőseinek, történeteinek egy részét ennek a viharos sorsú lapnak a múltjából idézi meg. Ilyen például Sibelka-Perleberg Arthur, aki inkognitóját mindvégig megőrizve, Tempefői, illetve Lénárd János álnéven publikált az 1940-es években. II. Bajor Lajosról írt egész oldalas cikket Őrült vagy cézár? címmel úgy, hogy abban bárki ráismertetett Hitlerre. A náci diktátort Weninger Antal (aki legtöbb írását Bánfalvy Szilárd néven jegyezte) is a tollhegyére tűzte: „A paranoiás sokszor éveken, évtizedeken át vezető szerepet játszhat (…), mindenkor logikus, olyakor imponálón éles gondolkodásúnak látszik” – olvasható a paranoiásokról írt orvosi szakcikkében. A sajtó szövedékében olvashatunk a „leülő emberekről” is, akik sajtóperek idején vállalták a börtönt a beperelt cikkek szerzőit óvva, továbbá a Népszava legendás cikkéről, amely „mélységes megrendeléssel” tudósított Sztálin betegségéről, újságok megpuccsolásáról, megszüntetéséről és összevonásáról, előfizetői listák ellopásáról, is. Spiró György szerint akár az 1930-as, akár az 1960-as évek újságait lapozzuk fel, ugyanolyan mondatokra bukkanhatunk, mint a mai magyar sajtóban. − Ez annyira nem jó, de mindenesetre azt mutatja, hogy Magyarország folytonos, nem megy sehová – mondta az író.  

Lehet jelentkezni a tao-pénzekért

Publikálás dátuma
2019.02.21 19:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Mától lehet beadni az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásra vonatkozó igénybejelentést - jelent meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) weboldalán. A tao január 1-i megszüntetése után a tavalyi adóösszegnek megfelelő 37,5 milliárd forint elosztásáról a minisztérium által kijelölt kulturális grémium dönt. Az igénybejelentéseket a színház- és táncművészeti kategóriákban a beérkezéstől számított 30 napon belül, a zeneművészeti kategóriában a Nemzeti Komolyzenei Stratégia elfogadását követően bírálják el.
Szerző
Témák
TAO