"Ez itt az én hazám" - Meghívták a PeCsá-ba

Publikálás dátuma
2015.02.09. 07:26
MTI Fotó: Bruzák Noémi

A lebontásra ítélt, lerobbant városligeti Petőfi Csarnokban (PECSA) rendezték meg a XIX. Csángó Bált, amelyre illusztris vendégeket is hívtak: a köztársasági elnököt feleségestül, és Colleen Bellt, az Egyesült Államok éppen csak Budapestre érkezett nagykövetét - férjestül. Néhány hete Los Angelesben adott elutazása előtt búcsúpartit a menő producerből lett diplomata, amikor alighanem gondosabban választotta meg a helyszínt, és nem műanyag pohárból kínálta vendégeinek a welcome drinket sem. Hadd lássa, ilyen a mi hazánk.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Szerző

Merkel–Obama-csúcs: háború vagy béke

Publikálás dátuma
2015.02.09. 06:40
A kancellár újra bizonyította, ő Európa Vasladyje FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SASHA MORDOVETS
Napokon belül eldől, sikeres volt-e Angela Merkel és Francois Hollande kezdeményezése, bekövetkezik a várva várt tűzszünet a kelet-ukrajnai fronton, vagy folytatódik az öldöklés, tovább eszkalálódik a háború. Petro Porosenko ukrán elnök Münchenben bejelentette, országa kész azonnali és feltétel nélküli tűzszünetre. Egy éve, a Majdan mozgalom erőszakba torkollása idején is a francia, német, lengyel diplomácia közvetített, ám a közösen elfogadott menetrendet már másnap felrúgták és megtörtént az oroszok által azóta is csak puccsként emlegetett hatalomátvétel.

Ők sem akarnak multikulturális társadalmat

Magyarországi zsoldosoktól tart a Szvoboda, írta a kárpátaljai TiszaNews portál. Február másodikán megbeszélést tartottak a szélsőséges nacionalista jobboldali formáció, a Szvoboda Beregszászi járásban létrehozott önvédelmi osztagai a párttal azonos nevű településen, Szvobodán. A radikálisok a mobil rendfenntartó csoportokat annak érdekében hozták létre, hogy megakadályozzák az esetleges, nemzetiségi hátterű provokációkat — közölte Oleh Tyahnibok pártja megyei szervezetének sajtószolgálatára hivatkozva a Tribuna hírportál.

A Szvoboda ötödik hadoszlopként tekint a kárpátaljai nemzetiségekre. A település, amelyről nevüket kapták a magyar határ mellett van. „A településtől hét kilométerre található a haranglábi (Harangláb-Lónya) határátkelő, ezért nem kizárt, hogy a szomszédos állam területéről fizetett zsoldosok juthatnak be Ukrajnába provokációk elkövetése céljából. Annál is inkább, mivel a Beregszászi járásban sok a nemzeti kisebbség, s az ezekhez tarozók elég könnyen felülhetnek az ötödik hadoszlop provokációinak” – adta közzé a radikális formáció sajtószolgálata.

A közlemény szerint a mobil csoportok elsődleges feladata az, hogy felderítsék a gyanús személyeket, ellenőrizzék a nem helyi rendszámú autókat.

A Szvoboda gyakorlatilag nyugat-ukrajnai párt, Kijevben és a nyugati határmentén, a nemzetiségileg vegyes lakosságú övezetben erős. Lévén, hogy Ukrajna lakosságának több mint egynegyed orosz, elsősorban oroszellenességre építi retorikáját, de a gyakorlatban mindenféle nemzeti és más kisebbséggel szemben ellenséges. Kárpátalján évek óta egyik elsődleges célpontjuk az ott élő magyar közösség.

Tahnyibok és a Szvoboda először 2010-ben jutott be a parlamentbe, a tavalyi hatalomváltás után a kormányzó koalíció része lett. Jelenleg is parlamenti párt, de nincs kormányon. Az ukrán hadsereg mellett a fronton harcoló önkéntes alakulatok tagjai zömében a Pravij Szektor és a Szvoboda szimpatizánsaiból állnak össze.

Pénzért életet
Állítólag az ukrán parlament előtt van egy törvénytervezet, amely lehetővé teszi, hogy pénzért megváltható legyen a mozgósítás. Erről Ivan Vaszilcjun a Kárpátaljai Hadkiegészítő Parancsnokság vezetője beszélt a sajtónak. A parancsnok úgy vélekedett, hogy kell teremteni egy legitim megoldást azoknak, akik nem szeretnének bevonulni katonának. Ilyen megoldás lehetne egy bizonyos összeg befizetése, amellyel kiváltanák a katonai szolgálatot.
Elmondása szerint a törvénytervezetben az áll, hogy 45 000 hrivnya befizetése után bárki mentesül a későbbiekben bármilyen mobilizáció alól. Vladimir Csubriko a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke is hasonló megoldást szorgalmaz, csakhogy ő, több mint kétszeresére, 100 000 hrivnyára taksálja a szabadság árát.
A pénzre ugyanis nagy szükség van, az amúgy is államcsőd szélén álló Ukrajnára iszonyú terhet ró a háború. A napokban Natalja Jareszko ukrán pénzügyminiszter hivatalosan is megerősítette, ami már különböző nyilatkozatokban eddig is többször elhangzott, hogy csak a katonai hadműveletek közvetlen költsége napi 5 millió euró, ezen felül további súlyos terheket ró Ukrajnára az Oroszországgal kialakult konfliktus.
A pénzügyminiszter szerint az ország 20 százaléka orosz megszállás alatt áll és 850 ezer menekültet kell ellátni. Hangsúlyozta, hogy "a háború rendkívül költséges" és "nagyon fájdalmas", de az ukránok hajlandók megfizetni az árát annak, hogy az európai szabályok szerint élhessenek és Európához tartozhassanak.



Szerző

AirAsia: kényszerleszállás

Publikálás dátuma
2015.02.09. 06:38
Az áldozatok egyikének megtalált holttestét szállítják. FOTÓ: Robertus Pudyanto/Getty Images
Technikai problémák miatt röviddel felszállás után visszafordult az AirAsia X Malajziából Szaúd-Arábiába tartó járata, és órákig körözött a malajziai főváros, Kuala Lumpur felett, mire biztonságosan leszállhatott - közölte vasárnap az olcsó távolsági légi közlekedésre specializálódott AirAsia X nevű társaság illetékese.

Mindössze néhány héttel korábban, tavaly december 28-án az AirAsia Indonéziából Szingapúrba tartó 8501-es járata 162 emberrel a fedélzetén a Jávai-tengerbe zuhant, negyven perccel a felszállás után. A hatóságok vasárnapi közlése szerint eddig száz tetemet hoztak felszínre a tengerből. 2001-es megalakulása óta a decemberi volt az első, halálos áldozatokat szedő repülőgép-szerencsétlenség, amely az AirAsia csoport nevéhez köthető.

A vasárnapi incidenst követően Kamarudin Meranun, a társaság ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy az utasszállító automatikus tolóerő-vezérlő rendszere 45 perccel a felszállás után elromlott. Ezután a pilóták kézi tolóerő-vezérlőre váltottak át, és folytathatták volna az utat, mégis úgy döntöttek, hogy visszafordulnak, mivel a tíz óráig tartó repülőútnak még a tizedét sem tették meg. Meranun hozzátette, az Airbus A330 típusú gépnek ezután négy órán át kellett köröznie Kuala Lumpur felett, hogy megfelelő mennyiségű üzemanyagot égessen el, és megakadályozzanak egy "rázósabb földet érést".

Az igazgató mindenesetre hozzátette: "Ez nem vészhelyzet, és nem biztonsági probléma, hanem csupán elővigyázatossági intézkedés. Számunkra a biztonság a legfontosabb". Az ötórás repülőutat követően az utasokkal végül a légitársaság egy másik gépe indult el ismét Dzsiddába.

Szerző