Válaszol: Bodnár Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke

Miért volt szükség arra, hogy a magyar kormány az Erste kisebbségi tulajdonosa legyen?

Semmilyen közgazdasági vagy szakmai érv nem támasztja alá ezt a lépést. A 15 százalékos magyar tulajdonlás jelentéktelen, viszont - még az adósság növelése árán is -, ezzel a lépéssel szívességet tesznek Orbán Viktor miniszterelnökék a komoly nehézségekkel küszködő osztrák pénzintézet tulajdonosainak. Ha később eladja a magyar állam a résztulajdonát, kérdéses hogy megtalálja-e majd a vágyott magyar vevőjét.

Szerző

Rejtélyes pálfordulás

Publikálás dátuma
2015.02.10. 06:12
Ha kiszélesíteni nem is fogják, de a Lánchíd teljes rekonstrukciója nem halogatható tovább FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A korábbi hírekkel ellentétben főváros több mint 400 milliárd forint európai uniós támogatáshoz juthat a következő hét évben - nyilatkozta Tarlós István főpolgármester péntek este az RTL II Magyarul Balóval című műsorban. Hogy pontosan mire szeretnék költeni, még nem derült ki, egyvalami azonban biztosnak látszik: ha lesz EU-s pénz, a füstölgő 3-as metrót haladéktalanul javítani kell.

A főpolgármester elmondása szerint a Budapest számára "nagyon kedvező" híreket a "legközvetlenebb forrástól" kapta - bár eddig úgy tűnt, hogy az európai uniós pénzekből a főváros szinte semmit nem kap, a kormányzat ezen "nagy mértékben" módosított az utóbbi egy hétben. A jelenlegi kilátások szerint így "a nulla helyett 400-500 milliárd forint közötti támogatáshoz juthat" a Magyarország részére 2021-ig rendelkezésre álló EU-s forrásokból. Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, tavaly nyáron az uniós fejlesztéseket felügyelő miniszterelnökség a rövid és középtávú fővárosi uniós projekteket egy tollvonással kihúzta a támogatási listáról.

A döntés nyomán komoly - többek szerint inkább komolytalan - nézeteltérés alakult ki Tarlós és Lázár János kancelláriaminiszter között, hiszen az uniós pénzcsapok elzárásával olyan budapesti fejlesztések hiúsultak volna meg, mint a 3-as metró felújítása, a kisföldalatti járműcseréje, a Lánchíd fejlesztése, a 2-es metró és a Gödöllői HÉV összekötése, vagy akár a 4-es metró Kelenföldi végállomására vizionált intermodális csomópont kiépítése. November végén úgy tűnt, Lázár nem tért jobb belátásra, akkor a Magyar Közlönyben publikált, 2014-2021-es uniós projektlistán sem szerepeltek az említett közlekedési fejlesztések.

Kerestük a fővárost azzal kapcsolatban, hogy minek köszönhető a kedvező fordulat, valamint hogy a 400 milliárdos támogatás mely fejlesztésekre lenne elég, ám tegnapig nem kaptunk tájékoztatást, a Főpolgármesteri Hivatal közlése szerint a bővebb információkra még várni kell. Hogy pontosan mennyit, az nem derült ki, ugyanakkor Tarlós a múlt héten jelezte: részletekről csak akkor szeretne beszélni, ha "a szándék, az ígéret ténnyé válik, papírra kerül". Hozzátette: a fővárosi problémák közül a közlekedés, a hajléktalanság és az árvízvédelem megoldása "döntő fontosságú".

Egy valami azonban biztosnak látszik: ha valóban lesz uniós támogatás, a főváros életében szó szerint égető problémaként megjelenő 3-as metró infrastruktúrájának rekonstrukcióját - az alagút, a pálya, a biztonsági berendezések és a megállók felújítását - teljes egészében ebből a pénzből fogják finanszírozni - nyilatkozta Tarlós a Magyar Nemzetnek. Korábbi becslések szerint az infrastrukturális felújítási munkálatok mintegy 150-200 milliárd forintba kerülhetnek, és ehhez jön még az igencsak rossz állapotban lévő metrókocsik felújítása, amelyhez a kormányzat biztosít "segítséget" 60 milliárd forintnyi, állami garanciával felvehető hitel képében.

Szerző

Kőbánya leszavazta Tarlós Moszkva terét

Hétfőn rendkívüli ülésen 14:0 arányban, pártállástól függetlenül leszavazta a kőbányai önkormányzat képviselő-testülete Tarlós István ötletét, hogy a kerület egyik parkját nevezzék át Moszkva parknak - írja az index.hu.

A főpolgármester péntek este az RTL II-nek adott interjújában jelentette be, hogy kőbányai Óhegy parkot nézte ki az erre alkalmas helynek, amelyet a közelgő Putyin-látogatás alkalmából át lehet nevezni. Az Óhegy park a Kőér utca mellett található, a közelében helyezkedik el a jóval kisebb méretű Csajkovszkij park. A terület elnevezése korábban Magyar-Szovjet Barátság Park (becenevén: Baripark) volt, a rendszerváltást követően nevezték át Óhegy parkra.

A fideszes többségű fővárosi önkormányzat még 2011-ben szavazta meg 26 közterület átnevezését, köztük a Moszkva terét is - ekkor változott vissza Széll Kálmán térré. Ekkor lett a VIII. kerületi Köztársaság tér az időközben boldoggá avatott II. János Pál pápa tér, a Lágymányosi híd pedig Rákóczi híd. Az átkeresztelés miatt az orosz külügyminisztérium „értetlenségét fejezte ki” a döntéssel kapcsolatban. Tarlósék akkor azt ígérték, még 2011-ben találnak egy másik közterületet, amit Moszkváról neveznek el. Ez azonban azóta nem történt meg.

Szerző