Halott az utolsó túsz

A Fehér Ház tegnap megerősítette, hogy valóban nincs már életben az Iszlám Állam által fogságban tartott utolsó amerikai túsz, a 26 éves Kayla Mueller. Barack Obama amerikai elnök tegnap a kongresszushoz fordult, hogy új felhatalmazást kérjen az IS elleni katonai fellépésre. Jordánia szárazföldi csapatokat sorakoztatott fel Irak határán.

Az IS múlt héten jelentette be, hogy a 26 éves Kayla Mueller egy jordániai légicsapás következtében halt meg. Washington kétségbe vonta az információ hitelességét, de Mueller családját időközben további részletekről értesítette az iszlamista terrorszervezet. Az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője, Bernadette Meehan tegnap közölte, hogy hírszerzési értesülések is megerősítették az IS bejelentését, azt azonban továbbra sem tudják, hogy Muellert valójában mikor és hol ölték meg.

Obama és felesége részvétét nyilvánította Mueller szüleinek, akik az utolsó pillanatig bizakodtak benne, hogy lányuk megmenekül. A fehérházi bejelentés nyomán Carl és Marsha Mueller is rövid közleményt hozott nyilvánosságra: „Kayla elkötelezett, szenvedélyes humanitárius volt, azokért dolgozott, akik nem élhettek békében és szabadságban”.

Az arizonai lányt a szíriai Aleppóban fogták el 2013. augusztus 4-én, az Orvosok Határok Nélkül spanyol szervezetének kórházából távozott, több segélyszervezetnek is dolgozott. Kayla a fogságból egyszer írt szüleinek, nem tudni, hogyan kézbesítették a kézzel írott levelet, amely 2014 tavaszán jutott el hozzájuk, abban biztosította szüleit, hogy sértetlen és jól bánnak vele.

Obama arra készül, hogy új felhatalmazást kérjen a kongresszustól az Iszlám Állam elleni katonai fellépéshez. A washingtoni törvényhozás két házának egyezségre kell jutnia a döntésről, 13 év óta ez lesz az első alkalom, hogy az amerikai kongresszus katonai műveletek jóváhagyásáról szavaz. Az IS elleni műveleteket eddig a még George W. Bush elnök által 2001. szeptember 11-ét követően kapott kongresszusi felhatalmazások alapján folytatta az Obama-kormányzat – emlékeztetett az AP hírügynökség. Obama hírek szerint nyitva akarja hagyni a lehetőséget, hogy szárazföldi erőket is bevethessenek, de nem kér felhatalmazást harcoló alakulatok hosszú távú állomásoztatására.

Több mint hatvan ország harcol együtt az Egyesült Államokkal az IS elleni nemzetközi koalícióban, eddig több mint 2300 légicsapást hajtottak végre, több mint 1200-at Irak, több mint ezret Szíria területén lévő célpontok – az Iszlám Állam parancsnoki központjai, harci járművei olaj- és gáztárolói, több mint húsz kiképzőközpontja ellen. Az iraki légicsapások számottevő részének célja a kurd pesmergák hadműveleteinek támogatását szolgálta. Az adatokat hétfői sajtóértekezletén Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő ismertette, válaszul azokra a bírálatokra, amelyek szerint Washington nem támogatja kellőképpen az iraki kurd akciókat.

Jordánia kedden jelentős szárazföldi erőket vont össze az iraki-jordániai határtérségben. Ammán a csapatösszevonással egyfelől katonai erejét akarja demonstrálni, másfelől az IS terroristáinak beszivárgását akarja megakadályozni a hashemita királyság területére.

II. Abdalláh jordániai király bosszút esküdött az IS ellen azt követően, hogy brutális módon, elevenen elégetve megölték a dzsihadisták fogságába esett pilótát, Moath al-Kaszaszbehet. A jordániai légierő F-16-osai azóta naponta több mint húsz bevetésben támadta az IS állásait. Kedden bejelentették, hogy az Egyesült Arab Emírségek Jordániában állomásoztatott F-16-os harci gépei is felújították a tavaly leállított légicsapásokat.

Megosztják az információkat Szíriával

Bassár al-Aszad szíriai elnök a BBC-nek azt mondta, rendszeresen kap tájékoztatást az Iszlám Állam (IS) ellen fellépő nemzetközi koalíciótól a légicsapásokról. Mint elmondta, a légioffenzíva megindítása óta nincs közvetlen kapcsolatfelvétel, Szíria és az Egyesült Államok között nem folyik párbeszéd, harmadik államokon, többek között Irakon keresztül mégis megosztják a "technikai információkat" Damaszkusszal a tervezett akciókról. Aszad a BBC közel-keleti tudósítójának, Jeremy Bowennek nyilatkozva cáfolta, hogy Szíria srapnellel megrakott „hordóbombákat” vetne be a felkelők által ellenőrzött területeken.