Obamával is dacol Netanjahu

Egyre szorultabb Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és a kormányzó Likud helyzete. A nemzetközi porondon vészesen elszigetelődött kormányzat vesztésre áll a március 17-i előrehozott választásokon is. A túlélésért küzdő miniszterelnök a Fehér Házzal is szembement.

A Fehér Ház intelmei ellenére Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elfogadta a republikánusok felkérését, hogy az amerikai szenátusban mondjon beszédet. Erre március 3-án kerül sor, Izraelben azonban március 17-én előrehozott választást rendeznek. Az amerikai kormányzat pedig nem kíván beavatkozni a választási küzdelembe, ezért nem veszi jónéven Netanjahu fellépését.

Az Obama adminisztráció egyetlen magas rangú képviselője sem találkozik az izraeli kormányfővel. A Haaretz ellenzéki napilap meg nem nevezett washingtoni forrásokra hivatkozva azt írta, Washington „szembeköpésként” értékeli Netanjahu lépését. Obama az Angela Merkellel közösen tartott keddi sajtótájékoztatón azt mondta, bár szereti Merkelt, őt sem fogadta volna két héttel a választások előtt.

A helyzet annyira rossz, hogy a hétvégi müncheni biztonságpolitikai konferencián Joe Biden alelnök és John Kerry külügyminiszter Netanjahu egyik riválisával, a szociáldemokrata Jichák Hercoggal egyeztetett „nem hivatalosan”, amit az izraeli média a kormányzó jobbközép Likuddal és Netanjahuval szembeni sértésnek minősített.

A választási kampány Izraelben közben hivatalosan is megkezdődött. Huszonhat párt indul, a közvélemény-kutatások szerint tizenegynek van esélye bejutni a Kneszetbe. A Likud vesztésre áll, még nem látszik, milyen kormány alakulhat. Ebben közrejátszik az izraeli választási rendszer egyik különlegessége, az alacsony parlamenti küszöb, amely lehetővé teszi a sok kis párt bejutását, ugyanakkor rémálommá teszi a kormányalakítást a legtöbb győztes számára és szinte lehetetlenné a négyéves parlamenti ciklus végig vitelét.

Ennek köszönhető, hogy Izraelben már-már menetrendszerűen előrehozott választásokra kerül sor, mint most is. Tavaly márciusban módosították ugyan a választási törvényt, 2-ről 3,25 százalékra emelve a bejutási küszöböt, de még így is 11 formáció száll ringbe reális eséllyel a 120 mandátumért. Vagyis radikális változást nem hoz a küszöbemelés, mert a páratlanul alacsony bejutási küszöb miatt eddig is átlagosan 23 induló pártból 10-15 lista nyert képviseletet a Knesszetben.

A bejutási küszöb módosítása egy tekintetben hozott forradalmat. Avigdor Liberman és pártja nem is titkoltan azért volt zászlóvivője az emelésnek, hogy kizárják ezzel a lakosság 20 százalékát kitevő arabok pártjait, de ellenkező hatást váltott ki. A három kispárt választási koalícióra lépett, ami növelte az arab lakosság szavazókedvét és a közös lista támogatottsága máris meghaladta a 10 százalékot, ami precedens nélküli az izraeli törvényhozás történetében.

Ez rossz hír nemcsak Libermannak, hanem a Likudnak és Netanjahunak is, mert az arab pártok hagyományosan a baloldallal működnek együtt – ha együttműködnek egyáltalán. A balközépnek a jobboldalnál jobb szereplése esetén akár az is megtörténhet, hogy arab segítséggel alakíthatnak kormányt.

Az egyelőre kiegyensúlyozott jobb-bal erőviszonyban hozhat változást Netanjahu washingtoni szereplése. A lakossági opciókat tekintve azonban úgy tűnik, nem az ő javára. Egy januári közvélemény-kutatás szerint a választók 58 százaléka menesztené a kormányfőt.

Az izraeli politikai erőviszonyok átalakulását jelzi, hogy az ellenzéki szociáldemokrata Jichák Hercog vezette Munkapárt és a kormánykoalícióból nemrég kilépett, Cipi Livni vezette centrista Tnua közös platformot hozott létre, amely már megelőzte a Likudot. Az új platform neve a Cionista Tábor. Jelenlegi erőviszonyok között a tömörülés megnyerné a választást, de önállóan nem tudna kormányt alakítani. A választás legnagyobb vesztese Liberman pártja lehet, az sem kizárt, hogy nem tudja átlépni az általa megemelt küszöböt.