Markó Attila RMDSZ-képviselőt először – több év meghurcoltatás után – három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a román bíróság a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium restitúciója ügyében, majd egy másik, nem magyar vonatkozású, a szervezett bűnözés elleni ügyészség főügyészének letartóztatásával kapcsolatos restitúciós ügyben is megvádolta, holott a képviselő bizonyítottan és igazoltan nem is volt jelen azon a bizottsági ülésen, amelyen az állítólagos visszaélést lehetővé tevő döntés megszületett.
A második vádemelés alig néhány nappal azután történt, hogy a református egyházi ingatlan, a Székely Mikó Kollégium ügyében kimondták a végleges döntést. A korrupcióellenes ügyészség kérésére a képviselőház tavaly december 3-án felfüggesztette Markó Attila mentelmi jogát, és hozzájárult az előzetes letartóztatásához. A képviselő ezután távozott Magyarországra.
A Mikó-ügy az egész erdélyi magyarságot felháborította, hiszen köztudottan egyházi ingatlanról van szó, az egyház visszaállamosításként értékelte a történteket. Tiltakozott a magyar kormány is, az RMDSZ is, Markó Attila pedig Washington és Budapest védelmét kérte.
Budapesti tartózkodása mindaddig nem keltett vihart, míg ügyvédje, Eugen Iordachescu kedden azt nem nyilatkozta, hogy Markó a magyar állam és Orbán Viktor személyes védelme alatt áll. A képviselő tegnap pontosított, közölte, hogy Magyarország nem személy vagy személyek mellett áll ki, hanem egy ügy mellett.
A román igazságügyi miniszter, Robert Cazanciuc is megszólalt a kérdésben, nem célszerű alkudozni arról, amit a törvények kötelező módon előírnak - jelentette ki. Elmondta: nem tudja, hol van az RMDSZ parlamenti képviselője, és csak akkor lehet tárgyalni a kiadatásáról, ha az álláspontok szigorúan a törvényen alapszanak. Hangsúlyozta, bármely európai állam köteles az európai szabályok szerint eljárni, amennyiben egy másik tagállam részéről kérelem fogalmazódik meg.
Románia egyelőre nem fordult kiadatási kérelemmel Budapesthez. Ám, ha Bukarest ezt meglépi, Orbán Viktor és kormánya nehéz helyzetbe kerül. A Mikó-ügy szimbolikus jelentőségű a romániai magyarság számára, mert az egyházi-közösségi ingatlanok kérdése a rendszerváltás óta következetesen prioritásnak számítanak.
Markó Attilát jogtalanul meghurcoltnak, a román igazságszolgáltatás bűntelen áldozatának tartja a közösség és elvárja az „anyaországtól” valamint a „nemzeti kormánytól és a nemzet miniszterelnökétől”, hogy sokszor hangoztatott ígéretéhez híven, védje a kisebbségi magyar közösség bajba került tagját és veszélybe került célját, a közösségi tulajdonok visszaszerzésének ügyét. Ám ez nem lesz egyszerű, mert amint a román igazságügyi miniszter is jelezte – a nemzetközi törvények kötelezővé teszik a politikus kiadatását, ha azt kérni fogja Bukarest.
A helyzetet feloldása kétoldalú államközi egyeztetés nélkül elképzelhetetlen. Vélhetően többek között ezt célozza az a február végére tervezett külügyminiszteri találkozó is, amelyről Szijjártó Péter a Duna televízióban úgy nyilatkozott, hogy még néhány dolognak teljesülnie kell ahhoz, hogy ez megvalósuljon. Az Orbán-kormány hatalomra jutása óta szinte lenullázódott a korábban stratégiai partnerségi szintű magyar-román államközi viszony.
